A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) álláspontja szerint nem sérti a szerzői jogot, hogy az M1 képernyőjén sugárzott egyes filmek és más műsorszámok alatt egy ideje információs sávot, illetve hírszalagot jelenítenek meg – derül ki a közmédia sajtóirodájának a Media1 kérdéseire küldött válaszaiból.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz (NMHH), az Artisjushoz és a Filmjushoz fordult Cs. Kádár Péter régi rádiós az M1 képernyőjén a filmalkotások közben megjelenített hírszalag miatt. A beadványok szerint tisztázni kellene, hogy a filmek képfelületére helyezett, azokhoz tartalmilag nem kapcsolódó mozgó szövegsávhoz rendelkezik-e a közmédia a szerzők és a filmelőállítók megfelelő engedélyével.
A Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) benyújtotta szakmai javaslatait az Európai Bizottság nyilvános konzultációjához, amely a Digitális Egységes Piaci Szerzői Jogi Irányelv, vagyis a DSM-irányelv felülvizsgálatát készíti elő.
Tisztújítást tartott az Artisjus, ahol újabb kétéves ciklusra megerősítették elnöki pozíciójában Németh Alajos „Lojzit”. A Bikini zenekarból ismert dalszerző-előadó immáron harmadik alkalommal tölti be ezt a tisztséget. Kiderült, milyen kihívások előtt áll a szervezet és mik a tervei az újraválasztott elnöknek.
Kedd reggel jelent meg a Magyar Jelen YouTube-csatornáján egy hosszú, több mint 1 órás riport az egyik bicskei áldozattal, Rohánszki Gergővel, akinek az elmondása szerint őt is abuzálta a bicskei gyermekotthon egykori igazgatója, a jelenleg is börtönbüntetését töltő V. János. A riportot másfél nap alatt több mint 23 ezren látták, amikor a lap szerkesztősége váratlanul e-mailt kapott az RTL egyik partnerétől.
A Media1 podcast- és rádióműsorának vendége volt Tóth Péter Benjámin, az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület üzleti transzformációs igazgatója, akivel a zeneiparról és a szerzői jogdíjakról beszélgettünk, de jutott idő az irodalmi jogdíjak kérdésére is. A beszélgetés során kielemeztük, hogyan alakult át az elmúlt időszakban a zeneipar és ezzel együtt a jogdíjak kérdése, és hogyan hat a magyar zeneiparra az, hogy az Igazságügyi Minisztérium nem engedélyezte a jogdíj-tarifák inflációarányos emelését idén.
Tömeges szerzői jogsértés a vád, mivel a zenegeneráló AI-modellek betanítására a kiadók szerint olyan felvételeket használtak fel a fejlesztők, amelyek jogos tulajdonosai a lemezkiadók.
A mesterséges intelligencia folyamatosan pásztázza és használja a virtuális teret, így az online lapok cikkeit is. A The Financial Times most megállapodott a legfontosabb MI-céggel, hogy ezentúl csak pénzért vehetik át a tartalmaikat, más lapok viszont inkább szerzői jogsértés címén pereskednek.
Sajnálattal értesült róla a Repropress, hogy a szakhatóság és Tuzson Bence igazságügyi miniszter nem hagyta jóvá a sajtókiadványok kiadóinak védelmére vonatkozó jogok kapcsán benyújtott díjszabását. A magyar médiatulajdonosokat képviselő szervezet szerint a döntés a hazai kiadók helyett a globális platformokat segíti, mivel a médiatulajdonosok egyelőre így kiszolgáltatottak maradnak például a Google-lel szembe. A Repropress elemzi a kialakult helyzetet és a lehetőségeket.
Jogilag is elég furcsa helyzet állt elő a Google szerdai két lépése miatt, ráadásul pont akkor történt mindez, amikor a magyar médiatulajdonosokat megillető jogdíjak, illetve az Extended News Program (ENP) szerződések miatt és az igazságügyi miniszter várható tarifarendelete körül amúgy is tapintható a feszültség a Google és a tartalomtulajdonosok között.
