A Human Rights Watch (HRW) nemzetközi emberi jogi szervezet „A médiaszabadság szisztematikus aláásása Magyarországon” címmel terjedelmes jelentést tett közzé a honlapján. A HRW két médiacéggel, 10 újságíróval és szerkesztővel, valamint egy laptulajdonossal készített interjúkat, és ezek alapján írt összefoglalót a magyar kormánytól független médiával szembeni megszorítások káros hatásairól – írja az RTL.hu.
A HRW a fentieken túl interjúkat készített több médiaszabadsággal foglalkozó helyi és nemzetközi civil szervezettel, egyebek mellett a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű magyarországi jogvédő szervezettel, továbbá a magyar Mértek Médiaelemző Műhellyel és a Riporterek Határok Nélkül (RSF) nevű szervezet képviselőivel is. A jelentés összefoglalója szerint a médiaszabadság és médiapluralizmus azóta áll támadás alatt Magyarországon, hogy Orbán Viktor miniszterelnök pártkoalíciója, a Fidesz-KDNP 2010-ben hatalomra került. A kormány a parlamentben szerzett abszolút többségével gyakorlatilag elfoglalta a médiát, jogalkotási és egyéb lépések sorozatával a Fidesszel politikailag szimpatizáló befektetőket juttatva médiatulajdonosi pozíciókba.
A jelentés hat aggodalomra okot adó területet emel ki, amelyek mindegyikét konkrét esetek vagy fejlemények illusztrálják. Ezek:
- átpolitizált és elfogult médiaszabályozás,
- csökkenő médiapluralizmus,
- politikai beavatkozás a szerkesztői döntésekbe,
- az újságírók kormányzati információkhoz és forrásokhoz való hozzáférésének önkényes akadályozása,
- megfigyelés, beleértve a kémprogramok újságírók elleni felhasználását,
- független újságírók elleni rágalomkampányok.
Az EU egyik sereghajtója lett Magyarország
A HRW jelentése emlékeztet arra, hogy a Riporterek Határok Nélkül 2023-as sajtószabadsági indexében Magyarország a 72. helyen áll a nemzetközi médiaszabadsági skálán, Görögország után a második legrosszabb az EU-ban. Magyarországon mostanra teljesen eltorzult médiapiac, a közszolgálati média kormányzati befolyás alá került, valamint a független és oknyomozó újságírókra egyre nagyobb nyomás nehezedik, beleértve a megfigyelési és rágalomkampányokat. A helyzet romlása az Orbán-kormánynak, a demokratikus intézmények széles körű aláaknázásának tulajdonítható.
A HRW azt hangsúlyozta, hogy a köz- és magánmédia feletti fokozott kormányzati ellenőrzés a magyarországi jogállamiság elleni szélesebb körű támadás része, célja pedig a média azon képességének aláásása, hogy felelősségre vonja a végrehajtó hatalmat, ami egy demokráciában létfontosságú funkció. A médiaszabadság és a pluralizmus elleni magyarországi támadás sérti a szólás- és információszabadságot, valamint a sajtószabadságot védő, kötelező érvényű EU- és Európa Tanács normákat, és sérti az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében rögzített demokráciaelvet.
Varga: gyakran kapok telefonhívásokat minisztériumoktól
A HRW jelentésében mások mellett szerepel Varga Zoltán, a 24.hu híroldalt is működtető Central Médiacsoport Zrt. tulajdonosa is. Varga a Human Rights Watchnak elmondta, gyakran kap telefonhívásokat a minisztériumokban dolgozóktól, hogy bizonyos témákról ne jelenjenek meg cikkek. Varga megismételte azt a korábban is említett állítását, hogy kormányközeli üzletemberek próbálták rávenni, hogy adja el médiaportfólióját, amely magában foglalja a Nők Lapja című női magazint, amely több százezer olyan nőt ér el Magyarországon, akik nem feltétlenül követik a politikai híreket, ezáltal a kormánypárt érdekszférájába került volna ez a nagy elérésű kiadvány is.
Varga felidézte, hogy amikor 2014-ben a Central nevű cégével megvásárolta a Magyarországról kivonuló Sanoma Media magyarországi médiavállalatát (ebből lett a Central Médiacsoport), többször is találkozóra hívták Rogán Antallal, egyszer pedig Orbán Viktor miniszterelnökkel is tárgyalni hívták.
„Egyértelművé tették, hogy meg akarják vásárolni a cégemet” – mondta Varga.
Az üzletember hozzátette:
„Nem akartam eladni, mert nem akartam egy újabb kormányzati propagandagépezetet csinálni belőle. Nem akartam, hogy az ország teljes sötétségbe boruljon.”
Varga szerint emiatt a kormánypárti média rágalomhadjáratot indított ellene, költségvetési csalással és magánéletével kapcsolatos hazugságokkal vádolva.
„Ilyenkor sarokba szorítva, csapdába esettnek érzi magát az ember, a kormány barátai pedig előállnak a vételi ajánlattal. De helyt kell állnom. Nem adok el semmit” – mondta Varga.
Az rtl.hu megemlítette, hogy a kormány fokozta a Varga elleni támadást, amikor a nemzeti adóhatóság 2022 novemberében állítólagos nagy összegű költségvetési csalás miatt vádat emelt ellene. Varga azt mondta a Human Rights Watchnak, hogy a vizsgálat alaptalan. A nyomozás még zajlik.
Az RTL felidézte: tavaly pert indított a kormány ellen négy hetilap a médiapiac torzítása és a hirdetések egyenlőtlen elosztása miatt. Az RTL Híradónak nyilatkozott egy médiakutató is, aki szerint a kormány azzal torzítja a médiapiacot, hogy a kormánybarát médiába irányítja az állami hirdetéseket.
Még több hír érhető el a Media1-en. Megtalálhat minket Facebookon is. Feliratkozhat napi hírlevelünkre is.A Bors egyáltalán nem hiszi, hogy történt valami érdekes mostanában Novák Katalin körül