fbpx
Reklámháló egy fővárosi épület homlokzatán.

Alkotmánybírósághoz fordul a budapesi szigorítások miatt öt épülethálós cég

Az Alkotmánybíróságon támadja meg Budapest reklámmolinókra, épülethálókra vonatkozó, idén tavasszal megszavazott szigorításait öt, ilyen típusú hirdetések értékesítésével foglalkozó cég. A reklámhálóra vonatkozó korlátozások miatt reklámcégek veszítik el a megélhetéseiket és a társasházi bevételek is apadhatnak, ami magasabb közös költséget eredményezhet, de vannak támogatói is a korlátozásoknak.

A panaszt a taláros testülethez a nemrég létrehozott Épületháló Szövetség (ÉSZ) tagjai, a Defi Reklám Kft., a Médiaház Budapest Kft., a Molinó Reklám Kft., az AA Neo Kft. és a Horizont Reklám Kft. nyújtották be. A Kreatív című reklámipari újság szerint azzal érvelnek, hogy a reklámhálókra vonatkozó 9 négyzetméteres korlátozás teljesen ellehetetleníti azt a reklámozási módot, amely a molinóknak helyet biztosító házaknak is bevételt jelent.

Budapest a városkép védelmével magyarázza a reklámhálók elleni hadüzenetet

Mint arról a Media1 beszámolt, a budapesti városházán idén áprilisban szavazták meg azt a rendeletmódosítást, mely jelentősen korlátozná az épülethálós reklámok méretét a mostanában alkalmazott, nem ritkán 100 négyzetméter feletti kihelyezések helyett. A korlátozást maga Karácsony Gergely főpolgármester jelentette be, ezekkel a szavakkal:

„Van egy érték Budapesten, amit nem védünk eléggé, ezt az értéket pedig közterületnek hívják. Sűrűn lakott településen élünk, így sajnos nagyon kevés van belőle. És mivel a közé, márpedig ebben az országban a közérdek rendre háttérbe szorul a magánérdek mögött, a magánhasználat folyton felzabálja a köz területeit. Akkor például, amikor rollereket szétdobálva hagyjuk a tereken, és akkor is, amikor gyönyörű épületeinket illegálisan plakáthelyszínekként kezeljük. Na, ennek vetünk most véget!

A közgyűlésen döntöttünk arról, hogy visszaszorítjuk az épületeket elfedő reklámhálókat. A szabályozás pontosításával a fővárosi közterületekkel határos épületek homlokzatára a járdák fölé benyúló reklámhordozók, illetve ezek tartó- és világítószerkezetei csak a közterület tulajdonosának, vagyis az önkormányzat engedélyével szerelhetőek fel, a tényleges hirdetőfelület pedig nem lehet nagyobb, mint 9 négyzetméter. A gyakorlatban ez a szabálytalanul, engedély nélkül kihelyezett reklámhordozók leszerelését is lehetővé teszi.”

A reklámhálós korlátozást egyébként már 2016-ban, a Településkép védelméről szóló törvény is bevezette volna, de a Fidesz-kormány végül úgy döntött, hogy 2023 végéig még megengedi a 9 négyzetméteresnél nagyobb hirdetéseket is, idézte fel a lap.

A fővárosi szigorítás tehát a kormány korábbi törvényjavaslatán alapszik, és szankcionálná azokat, akik a 9 négyzetméteres szabályt áthágják.

Sok pénzt bukhatnak el a társasházak, elmaradhatnak az épületfelújítások

A Kreatív szerint a hazai out-of-home (közterületi) reklámpiac 24,5 milliárdosra becsült net-net reklámbevételeiből mintegy 12 százalékot hasítanak ki az úgynevezett egyedi utcai megjelenések, ahova az épülethálókat is sorolják az oszlopra vagy korlátra felszerelt reklámok mellett. A lap szerint az ilyen típusú hirdetéseket is kezelő cégek közül a Horizont, a Molino és a Defi számít meghatározó szereplőnek a magyar piacon a 2021-es pénzügyi beszámolóik alapján 700 millió és 1 milliárd forint között mozgó bevétellel.

A Sláger FM épülethálója a Rock FM eddigi frekvenciájára való áthangolásra buzdítja a hallgatókat
A Sláger FM épülethálója a Rock FM eddigi frekvenciájára való áthangolásra buzdította a hallgatókat 2019-ben.

Feleznek

A rendelet miatt nehéz helyzetbe kerülő cégek azzal is érvelnek, hogy a hirdetési megoldás a lakóépületeket és a fővárost is szolgálhatja. Hangsúlyozzák továbbá, hogy a hirdetések a társasházak jóváhagyásával kerülnek ki, és a bevételeken 50:50 arányban osztozik a reklámcég és a ház. A lapnak nyilatkozó Kenéz András, a Horizont Reklám ügyvezetője azt nyilatkozta, hogy a ház elhelyezkedésétől függően, egy forgalmas helyen lévő látványos sarokház havonta fél és kétmillió forint közötti összeggel számolhatott, amit felújításra, karbantartásra tudott elkölteni.

Az épülethálós korlátozás miatt így kevesebb pénze lesz a társasházaknak felújítást végezni, véli az ügyvezető, aki azzal egyetért, hogy a mostani helyzethez képest szigorítani kellene az épülethálók kihelyezését, de a 9 négyzetméteres korlátozást mégsem tartja elfogadhatónak.  Szerinte win-win helyzetet kellene találni.

Nem veszik el a reklámozott intimbetétek a lakók kilátását?

A Kreatívnak korábban nyilatkozó Erő Zoltán főépítész azt mondta, hogy szerinte a reklámozási forma a márkának sem tesz jót, mert az az üzenete, hogy egy háznak fontosabb a reklámbevétel, mint az, hogy ki tudjon nézni a saját ablakán, és nem lehet egy orrcsepp, intimbetét vagy mobiltelefon mögött lakni hónapokig, csak a bevétel kedvéért.

Csakhogy erre az épületháló reklámosok érdekvédelmi szervezete, az ÉSZ közölte:

az épületekre felhúzott hálók 75-85 százalékos fényáteresztő tulajdonsággal bírnak, tehát a kitakart lakók nincsenek sötétbe, reklámok mögé kényszerítve.

Van, akit mégis zavar

A Media1 egyébként beszélt néhány ilyen, reklámháló mögött élő budapesti lakóval is, akik közül nem mindenki volt boldog az ablaka vagy erkélye elé kerülő hálók miatt. Néhányan arra panaszkodtak, hogy kifejezetten zavarja őket a háló, ami huzamosabb időn át csökkenti a komfortérzetüket. Azt is mondták nekünk, ők hiába ellenezték a társasház közgyűlésén a reklámháló kihelyezését, mivel a többség inkább a pénzt választotta a némiképp magasabb közös költség helyett.

Az épülethálós szövetség alkotmányjogi panaszai egyébként három bekezdést támadnak a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló közterületek használatáról szóló 3/2013. (III. 8.) önkormányzati rendelet módosításában.

További hírek érhetők el a Media1-en. Megtalálhat minket Facebookon is, és kérheti a híreket ingyenesen Telegram csatornánkon keresztül is.

Borító: Reklámháló egy fővárosi épület homlokzatán. Fotó: Karácsony Gergely / Facebook
Teads

Tűpontos célzás a másodpercek töredéke alatt – Hogyan működik a Teads mesterséges intelligenciája? (x)

A digitális reklámpiac régóta egy nehéz választás előtt áll: minőség vagy széles elérés? Az elmúlt néhány évben, ahogy a vásárlás egyszerűbbé és gyorsabbá vált, a reklámipar konszolidálódott, a hirdetők egyre nagyobb közönséget szerettek volna megszólítani, ám mindez a minőség rovására ment. A Teads erre egy saját mesterséges intelligencia-rendszer fejlesztésével válaszolt, amely milliszekundumok alatt képes eldönteni, hogy egy adott felhasználónak mikor és milyen hirdetést jelenítsen meg a rendszer.

Tovább a részletekért »
Szóljon hozzá!

Értesüljön azonnal a legfontosabb médiás hírekről!

Lájkolja Facebook oldalunkat!


Kérje ingyenesen napi hírlevelünket!

Adatvédelmi beállítások