fbpx
Elon Musk, a Tesla alapítója, a Twitter leendő tulajdonosa, a világ leggazdagabb embere

Komolytalan, hogy a Twitter új tulajdonosa a szólásszabadság híveként állítja be magát

Nemes Dániel internetes szakértő a Media1-nek írott elemzésében részletesen kifejti, miért komolytalan, amikor Elon Musk, a Twitter leendő tulajdonosa, a Tesla alapítója a közösségi média platform felvásárlása kapcsán önmagát a szólásszabadság híveként próbálja meg beállítani, ugyanis számtalan eset bizonyítja, hogy valójában inkább a cenzúra megtestesítője.

Elon Musk a Twitter felvásárlás bejelentésekor arra hivatkozott, hogy a szólásszabadság eszménye érdekében hajtja végre a tranzakciót. Azt nem fejtette ki, hogy szerinte a szólásszabadság miért nem érvényesült idáig kellőképpen a Twitternél, miért pont a Twitter esetleges szólásszabadság-deficitjét látja problémának, és hogy gondolja ezt megoldani. Különösen annak a fényében, hogy a felvásárláshoz a világ legnagyobb bankjaitól vesz fel hiteleket. Musk az egyik legaktívabb Twitter-felhasználó, 84 millió követőjével a nyolcadik helyen áll.

A Twitter eddig nem akadályozta meg abban, hogy gyermeteg vagy szexista „vicceket”, rasszista megjegyzéseket tegyen, Hitler-mémeket posztoljon, vagy egyenesen értékpapír-csalás-ügyletet kövessen el. Jelenleg is több vizsgálat folyik ellene az Amerikai Értékpapír-felügyelet és az Igazságügyi Minisztérium immár egyesített eljárásában, mely kiterjed a twitteres tevékenységére is. Az előbbivel egy korábbi bűnvádi eljárásban kötött egyezségét rendszeresen szegi meg a Twitteren is, ebben pedig senki, legfőképp a Twitter nem akadályozza.

Ugyanakkor Musk, aki most a szólásszabadság élharcosaként próbál mutatkozni, számtalan esetben bizonyította ennek ellenkezőjét. Kritikusait megfélemlíti, egy esetben például egyikük főnökét személyesen hívta fel, hogy kirúgassa. Más kritikusokat tudottan hamis vádak alapján a rendőrségnél azzal jelent fel, hogy lövöldözést terveznek a nevadai Tesla-gyárban (a megvádolt ex-alkalmazottat a rendőrségi testkamera-felvételek alapján majdnem le is lőtték), vagy gyilkossági kísérlettel vádolja meg (miközben amikor a bíróság bizonyíték becsatolására kötelezi, a vádat visszavonja). A Las Vegas alatti csatornában üzemelő taxiszolgáltatásának sofőrjeit pontos útmutatóval látja el, mit lehet róla mondani (csodálatos, inspiráló, motiváló, fantasztikus vezető engedélyezettek, nem felsorolt válaszokat nem adhatnak). A többi alkalmazottnak is szigorú titoktartási kötelezettsége van, még a cégtől való távozás után is, véghatáridő nélkül (amivel önmagában nincs probléma, de nem a szólásszabadság támogatása tűnik ki ebből).

A gyáraiban uralkodó rasszista és szexista állapotokról panaszkodók ellen megtorlásokról jönnek a hírek.

Az újságíróknak csak előre egyeztetett szöveget szabad megjelentetniük, ha a Tesla vagy a SpaceX támogatására számítanak, ellenkező esetben nem kapnak válaszokat (a cégek egyébként megszüntették a pr-osztályukat, a sajtóval nem kommunikálnak, csak saját influenszereiken keresztül).

Sőt, a vevők sem mindig ússzák meg: egy kínai vevő a hibás autóra panaszkodott a közösségi felületeken, és a Tesla elleni pert ugyan megnyerte (visszakapta az autója árát), de a Tesla beperelte azzal, hogy a vevő megsértette a jó hírnevüket.

Az „önvezető” szoftvert tesztelő felhasználóknak is sokáig tiltotta a cég, hogy bárkivel bármit megosszanak a tapasztalataikról, amíg az amerikai Közlekedésfelügyelet meg nem tiltotta ezt a gyakorlatot. Többen, köztük az Amazon-alapító Jeff Bezos is feltették azt a kérdést is, hogy Kína milyen befolyást jelent majd a Twitterre és a szólásszabadságra a felvásárlás után. Musk egyetlen nyereséges cége, a Tesla ugyanis a világ többi részén elszenvedett veszteségeit a kínai tevékenységével fordítja át nyereségbe. A kínai gyár adja a termelés több mint felét. Ha ezzel a gyárral bármi történne, a Teslának és Musknak abban a pillanatban vége lenne. Talán nem véletlen, hogy a COVID miatti pár napos kaliforniai lezárást két éve (a Twitteren) nácinak nevezte és nem tartotta be, de a március végén Sanghajban (ahol a gyár van) bevezetett és azóta is tartó lezárások kapcsán meg sem szólal. Sőt, a kínai népirtásról elhíresült ujgur területeken bemutatótermet nyitott, ami gazdaságilag nehezen értelmezhető a különösen alacsony vásárlóerő miatt, politikailag és propaganda-szempontból viszont annál inkább.

A Twitter részvényesei magyar idő szerint hétfőn este jelentették be, hogy elfogadják Elon Musk ajánlatát, és 44 milliárd dollárért eladják neki a Twitter egészét.

További tartalom érhető el a Media1-en. Ott vagyunk Facebookon és Twitteren is.

Borító: Elon Musk, a Tesla alapítója, a Twitter leendő tulajdonosa, a világ leggazdagabb embere. Fotó: stock / depositphotos.com
Szóljon hozzá!

A Media1 legfrissebb hírei

Kövessen minket!

Iratkozzon fel a Media1 napi hírlevelére!

Értesüljön azonnal a legfontosabb médiás hírekről!

Lájkolja Facebook oldalunkat!


Kérje ingyenesen napi hírlevelünket!

/** * andre clever */