Mint arról a Media1 is beszámolt, múlt héten kedden – politikai okokra hivatkozva – felmondott a Transindex teljes szerkesztősége. Lapunk ezt követően nem sokkal később elsőként adott hírt arról is, hogy a lap távozó munkatársai – egy fő, Kulcsár Árpád kivételével, aki az Azonnali.hu-hoz igazol – a magyar Telex.hu-val indítanak közös projektet, ennek előkészületeként már tavaly novemberben a transtelex.hu és a transtelex.ro domént is levédték. Időközben arra is fény derült, hogy már a tömeges felmondás előtt egy hónappal, január 19-én regisztrálták a román hatóságoknál Van Masik Media S.R.L néven a magyar Telexet működtető Van Másik Kft. helyi, 100%-os leányvállalatát Pusztay András, a magyar Telex kereskedelmi igazgatójának ügyvezetése mellett. Már a Transindex stábjának felmondása utáni napon elindult az adománygyűjtés a Transtelex néven tervezett erdélyi hírportál elindítására.
Az Átlátszó.ro (az Átlátszó Erdély) később egy részletes cikkben is igyekezett utánamenni, mégis milyen politikai okok vezettek a tömeges felmondáshoz. A Media1 podcastjában is szó esett minderről, ahol Sipos Zoltán, az Átlátszó Erdély főszerkesztője, a Transindex egykori munkatársával és Bodoky Tamással, az Átlátszó.hu főszerkesztőjével beszélgettünk erről.
Az Átlátszó Erdély portál felidézte, hogy a Transindex szerkesztősége tavaly október 23-án vészjelzést adott le: ekkor kezdtek adománygyűjtésbe, majd arra keresték a választ, milyen érvek szóltak tavaly ősszel amellett, hogy a Transindex folytatására kérjenek adományokat, és miért döntöttek úgy végül, hogy a portált otthagyják, és új projektbe kezdenek. Ha röviden kellene összefoglalni, akkor az Átlátszó Erdély szerint a portál többségi tulajdonosával, Hajdu Áronnal folytatott tárgyalások csődje vezetett ehhez a döntéshez.
A tulajdonosi szerkezet
A Transindex.ro mögött két jogi entitás áll kiadóként: a Media Index Egyesület, melynek tagjai jelenlegi és volt transindexesek (köztük Gyöngyi Annamária, az egyetlen aki a lap alapítása óta a Transindexnél dolgozott), valamint a Media Net SRL, melynek jelenlegi többségi tulajdonosa Hajdu Áron (67 százalék). Kisebbségi tulajdonos a projekt igazgatója, Gyöngyi Annamária (30 százalék), valamint az egyik korábbi felelős szerkesztő, Balázsi-Pál Előd (3 százalék).
A felállás magyarázata az, hogy a Transindex a múltban pályázatokból, illetve különféle gazdasági tevékenységekből – reklámok eladásából, honlapok készítéséből, stb. – tartotta fenn magát. A pályázatok az egyesületen, a gazdasági tevékenységek a cégen futottak.
A munkatársak egy része az egyesület, a másik része a cég alkalmazottjaként dolgozott.
Megjelenik Hajdu Áron
A Media Net a transindex.ro domén tulajdonosa is egyben, így bárki is ennek a cégnek a többségi tulajdonosa, teljes kontrollt gyakorol a portál fölött.
A 2002-ben alapított cég többször is tulajdonost váltott, legismertebb tulajdonosa 2003-tól Kelemen Hunor jelenlegi RMDSZ-elnök volt, aki 2015 júliusában adta el 60 százalékos tulajdonrészét Kelemen Attila Ármin alapító/társtulajdonos/ügyvezetőnek és Balázsi-Pál Előd akkori felelős szerkesztőnek.
Ekkor, 2015 júliusában a domén sem egy kívülálló tulajdonos, hanem a csapat kezében volt.
Kelemen Attila Ármin 2017 októberében eladta céges részvényeit Hajdu Áronnak. Az Átlátszó Erdély szerint nem világos, miért döntöttek úgy, hogy Hajdu Áronnak felkínálják a tulajdonrészt, de információik szerint a Media Net többségi tulajdonrésze névértéken került hozzá.
Csődközeli helyzet
2017 nehéz időszaka volt a portálnak. „Egyszerűen nem volt elég bevételünk ahhoz, hogy fenntartsuk a projektet” – fogalmazott az Átlátszó Erdélynek egy transindexes forrás.
A kialakult helyzethez hozzájárult az is, hogy az Iskola Alapítvány jelentősen megemelte az irodájuk addig jelképes lakbérét. A váratlan lépés oka a portál szerint minden bizonnyal az volt, hogy a Transindex tovább próbálta görgetni az Átlátszó Erdély által feltárt L’Alchimiste-sztorit. A történet arról szólt, hogy Kelemen Hunor akkori sajtófőnöke, Debreczeni Hajnalka L’Alchimiste néven éttermet nyitott Kolozsvár központjában, és ehhez az Iskola Alapítvány nyújtott igen kedvezményes kölcsönt. Az Iskola Alapítvány igazgatója, Nagy Zoltán Debreczeni Hajnalka férje és egyben Kelemen Hunor kabinetfőnöke.
Nincs több támogatás a Communitastól
Hajdu Áron csíkszeredai üzletembernek több érdekeltsége is van; többek között a Bookart Könyvkiadó, a Fun FM rádió és az Alutus nyomda. Hajduról az Átlátszó Erdély több forrása is úgy vélekedett, hogy csak megkérhették a tulajdonlásra, és az igazi tulajdonost az RMDSZ politikusai közt kell keresni. Bár az Átlátszó Erdély ezt sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudja, a szóbeszédet alátámaszthatja, hogy 2017-től, a tulajdonosváltás után a Communitas Alapítvány számottevő pénzösszeggel támogatni kezdte a Media Index Egyesületet.
„A Communitas Alapítványt az RMDSZ alapította, ez az alapítvány osztja szét az erdélyi magyar civil szféra szereplői közt annak az éves román kormánytámogatásnak egy részét, melyet az RMDSZ kezel”
– magyarázta az Átlátszó.ro, mely úgy tudja, hogy a szerkesztőség levélben fordult Takács Csabához, a Communitas kuratóriumának elnökéhez.
Ebben azt kérték, a Communitas vállalja át a portál működési költségeinek bizonyos százalékát az Erdély TV-t és Erdély FM-et működtető Janovics Jenő Alapítvány mintájára.
Az Átlátszó Erdély szerint a Transindex korábban is kapott projektalapú, kisebb-nagyobb összegű támogatásokat a Communitas-tól; a 2015-2017-es periódusban például évi 23-25 ezer lejt ítélt meg számukra az alapítvány Sajtó Szaktestülete, és 2017 után is adtak be más pályázatokat a Communitashoz.
A 2017-től folyósított támogatás abban különbözik a korábbiaktól, hogy évente mintegy 320 ezer lejt (64 ezer eurót) tett ki, és a Communitas olyan alapjából folyósították, amelyre az alapítvány nem ír ki nyilvános pályázatot.
2021-ben azonban RMDSZ-es politikusok jelezték a szerkesztőségnek, hogy további támogatásra nem számíthatnak a Communitastól.
Az Átlátszó.ro nem tud arról, hogy az RMDSZ-nek voltak-e kifogásai a Transindex tartalmával, vagy hogy történt-e nyomásgyakorlás. A párt politikusai azonban nem álltak már szóba velük. (Sipos Zoltán, az Átlátszó Erdély főszerkesztője a Media1 podcastjában ugyanakkor arról beszélt, amikor a Transindexnél dolgozott, egyre több tiltott témával találkozott, nem lehetett például Kelemen Hunorról negatívat írni, vagy ha mégis szükséges volt, egyeztetni kellett erről.)
„Országos típusú” támogatások
Az Átlátszó Erdély 2021. december 18-án elküldött adatigénylésére, melyben az alapítvány 2020-2021-es támogatásainak listáját kérték, Takács Csaba kuratórium elnök halogató választ adott, majd mivel az infotörvény alapján tíz napon belül választ vagy magyarázatot kértek, Takács 2022. január 11-én értesítette őket: feltöltötték az alapítvány weboldalára a 2020-as költségvetés beszámolóját. (A 2021-es összesített költségvetést azonban nem tudták elküldeni, miután abban még olyan támogatások is benne vannak, amelyek 2022-ben zárulnak le.)
Mint azt az Átlátszó.ro felidézte: a 2010-2020-as évek beszámolói alapján tehát nagy összegű, nem nyilvános támogatást kapott a Janovics Jenő Alapítvány az Erdély TV és Erdély FM működtetésére, valamint 2017 novembere óta a Media Index Egyesület a transindex.ro működtetésére.
Megkérdezték a Communitas kuratóriumát a nagy összegű támogatások elosztásának feltételeiről. A kuratórium tagjait több módon is keresték, és válaszukban a nem nyílt pályázati támogatással kapcsolatos minden egyes kérdésükre kitérő választ adtak, és úgy tettek, mintha nem értették volna a kérdést.
„Az alapítvány éves beszámolói a Media Index Egyesület és a Janovics Jenő Alapítvány támogatásánál a megye/alkotói terület/program típusa mezőben az országos címszót tüntetik fel. Ezért a nem nyilvános pályázatok megnevezés helyett az országos típusú besorolással pontosítottuk kérdéseinket”
– írta az Átlátszó Erdély, mely végül azt a választ kapta több későbbi levelére is, hogy
„Nincsenek »országos típusú« támogatásaink”.
A Communitas válaszlevele megnevezett néhány pályázati feltételt (kisebbségi szempontok, relevancia, impakt, méret, régió, folyamatosság, kivitelezhetőség), de nem mutatott rá, melyiket teljesítette és mennyiben a Transindex eddig, és melyiket nem.
Elég a „fejfájásból”
Az Átlátszó Erdély minden trandindexes forrása állítja: Hajdu sosem szólt bele szerkesztési kérdésekbe. Később azonban Hajdu közölte: eladná a részesedését a Media Netben, illetve a transindex.ro domént is, állítólag azért, mert „elege van a projekt okozta fejfájásból”.
Az Átlátszó Erdély két alkalommal kereste fel Hajdu Áront, aki azonban idegesen elutasította, hogy nyilatkozzon, majd perrel fenyegette az interjú készítőjét a bekapcsolt hangrögzítő miatt.
Első alkalommal, néhány feltétellel mégis válaszolt a lapnak néhány kérdésre – azzal a feltétellel, hogy azonnal perel, ha a beszélgetésből bármi nyilvánosságra kerül, ám a portál mégis közölte az elmondottakat, és kiderült: magánvállalkozóként vásárolta meg 2017-ben a Transindexet kiadó cég többségi tulajdonrészét, és ugyancsak a piaci logika alapján fogja eladni.
Megkérdezték tőle, hogy milyen elvárásai voltak a Média Index Egyesülettel szemben, amire azt válaszolta, hogy a Media Index Egyesülettel semmiféle együttműködésről nem kötöttek szerződést.
A 10 ezer eurós ajánlat
A transindexes csapat az Átlátszó Erdély szerint két módon próbálta meg rendezni a helyzetet: tavaly októberben támogatási kampányt indítottak a kieső Communitas-támogatás pótlására, valamint tárgyalni kezdtek Hajduval a céges részesedésének megvásárlásáról.
A portál információi szerint Hajdu a kezdetben azt hangoztatta, hogy tulajdonrészéért 150 ezer eurós ajánlatot kapott, később közölte, hogy 100 ezer euróért odaadná azt a szerkesztőségnek.
Ez azonban túlmutatott a szerkesztőség anyagi lehetőségein, mely egy mintegy 10 ezer eurós ajánlatot tett, amelyet Hajdu elutasított, amivel a tárgyalások holtpontra jutottak.
A Media Net Kft. többségi tulajdonrésze jelenleg is eladó.
Az Átlátszó Erdély már a tavaly októberben kezdődő adománygyűjtéskor felvette a kapcsolatot Gyöngyi Annamáriával, akitől interjút kértek, amire végül február elején kerülhetett sor.
Gyöngyi Annamária azonban az interjút követően közölte az Átlátszó.ro munkatársával, hogy nem tetszenek neki a kérdések, és nem szeretné, ha ebből bármi is megjelenne. Egy másik beszélgetésen sem sikerült dűlőre jutni, és megbeszéltek egy harmadik interjút is, amely kapcsán a portál többször is kereste Gyöngyit, aki azt felelte, nem ér rá.
És ahogy a távozók látják
A Transindex távozó munkatársai egyébként egy Facebook-oldalon számoltak be arról, mi vezetett felmondásukhoz.
Ezt írták:
Úgy érezzük, hogy néhány felmerülő kérdést tisztáznunk kell az olvasóink felé:
Mi vezetett a felmondásunkhoz?
A Transindex ellehetetlenülése egy folyamat része volt, de konkrét fordulópontként két tényezőt tudnánk megnevezni. Az első az RMDSZ Communitas Alapítványa támogatásának megvonása, a másik a kiadó többségi tulajdonosának közönye a projekt sorsa iránt.
Ahhoz, hogy egy napi rendszeres tartalmat nyújtó romániai magyar médium működni tudjon, szüksége van nem piaci alapú bevételekre is. Ez alól tudomásunk szerint nincs kivétel a romániai magyar médiapiacon. A Communitas Alapítvány különféle módokon, széles körben biztosít támogatást a romániai magyar médiaorgánumok számára, ezekből a 23 éve működő, széles olvasottságú és hivatkozottságú Transindex is részesült.
Ugyan hivatalosan semmilyen közlést nem kaptunk arról, hogy miért függeszti fel a Communitas a Transindex támogatását, nem hivatalosan több forrásból is értesültünk arról, hogy a Transindex nemkívánatos médiafelületté vált.
A támogatás eleinte csak késett, aztán zsugorodott, végül kiderült, teljesen megszűnik. Ennek ellenére a többségi tulajdonos elzárkózott attól, hogy kialakítsunk egy közös elképzelést a projekt életben tartására. Az általunk tett kivásárlási javaslat el lett utasítva és értesültünk róla, hogy a lap rövid időn belül el lesz adva. Joggal tarthattunk attól, hogy akár egy politikai befektető jelenhet meg a Transindex környékén.
Bő egy éve kezdett világossá válni a számunkra, hogy a projekt napjai az eddigi formájában valószínűleg meg vannak számlálva. Úgy éreztük, csak az az utolsó lehetőségünk maradt, hogy megpróbáljuk mi magunk, az olvasók segítségével fenntartani a működését, miközben tudtuk, hogy adott ponton el lesz adva a fejünk fölül az intézmény. Ilyen körülmények között próbáltunk meg mégis tovább dolgozni, a gyűjtéssel párhuzamosan pedig alternatívákon, modelleken is töprengtünk, több próbálkozásunk is volt arra, hogy olyan partnert, befektetőt találjunk, amelyik a szerkesztőség elképzeléseivel összhangban tovább tudná vinni a Transindexet.
Ekkor vettük fel a kapcsolatot a Telexszel is, hogy együtt gondolkozzunk azon, hogy miben tudnának ebben a nehéz helyzetben a segítségünkre lenni, akár éppen az adománygyűjtési kampányunk részeként. Olvasóink támogatása valóban értékes időt biztosított számunkra abban a helyzetben ahhoz, hogy el tudjunk gondolkodni a szakmai és intézményes alternatív tervünkön, amennyiben erre kényszerülnénk. Végül a telexes kollégákkal közös alternatívát választottuk, és most ismét tele vagyunk optimizmussal, mert ebben az új projektben biztosítva látjuk, hogy autonóm erdélyi lapként tovább tudjunk működni.
Mi következik most?
Mi, a távozó transindexesek a Telexszel közösen hamarosan elindítjuk a Transtelexet: ehhez keresünk már mostantól támogatókat, mert alapvetően egy, az olvasók adományaiból fenntartott lapot szeretnénk elindítani. Azért kérünk támogatást a Transtelexre, mert így látjuk biztosítottnak azt, hogy elkerüljünk mindenfajta külső politikai vagy gazdasági nyomást a szerkesztőség munkájára.
A felállást követően azért vártunk egy napot ezzel a bejelentéssel, mert úgy gondoltuk, hogy fontos, hogy a romániai magyar nyilvánosság élesben is megtapasztalja, hogy milyen lenne a romániai magyar valóság, ha hirtelen még egyszínűbbé válna az erdélyi magyar sajtó. És hogy legyen egy kis ideje mindenkinek – így nekünk is – elgyászolni azt, ami végül is 23 évig a Transindex volt.
A Telexszel korábban is jó volt a kapcsolatunk, a két szerkesztőségnek voltak közösen elnyert pályázatai, közös cikkei. Év végén pedig valóban elkezdtünk közösen is gondolkodni azon, hogy hogyan tovább. A magyarországi kollégák pedig empátiával viszonyultak a helyzetünkhöz, és mindenben támogattak minket.
Milyen lesz az új lap? Nagyon fontos, hogy a Transtelex erdélyiek által írt, erdélyinek szánt projekt maradjon továbbra is. Mi folytatjuk az újságírói munkánkat, ahogy eddig is tettük: szeretnénk továbbra is az erdélyi nyilvánosság megkerülhetetlen részesei lenni.
A fentiek kapcsán olvasóink figyelmébe ajánljuk most azt a beszélgetést, amelyet a Media1 podcastja készített a napokban Sipos Zoltánnal, az Átlátszó Erdély főszerkesztőjével és Bodoky Tamással, az Átlátszó.hu főszerkesztőjével az erdélyi magyar nyelvű sajtó helyzetéről, valamint a Transindexről.
A Transindex kapcsán itt érhetők el a Media1 további tartalmai.
További híreket talál a Media1-en! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon, valamint iratkozzon fel a Media1 hírlevelére is!
