Mint arról szombaton a Media1 is beszámolt, Orbán Viktor egy mozdulattal felülírta a bíróság néhány nappal korábbi, jogerős ítéletét, mely kimondta: nem az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI), hanem a kórházigazgatók joga eldönteni azt, hogy a média beléphet-e a kórház területére.
Az Orbán-kormány új rendelete, áthúzva a bíróság jogerős ítéletét, úgy rendelkezik, hogy az Operatív Törzs járványügyi érdekből meghatározhatja az egészségügyi intézmények sajtóval való kapcsolattartásának rendjét, valamint a sajtó által az egészségügyi intézmény területére történő belépés rendjét.
Megírtuk azt is, hogy a rendelet kapcsán a Nemzetközi Sajtóintézet (IPI / Internatitonal Press Institute) nemzetközi közleményében elítélte az Orbán-kormányt, és jelezte, hogy uniós viszonylatban is példátlan, ami Magyarországon történik a kórházi nyilvánosság korlátozása kapcsán.
Minden megkérdezett országban szabad az út a sajtó előtt
Az ügyet ma, szerdán a Népszava online kiadása vitte tovább: a portál öt országban érdeklődött afelől, hogy van-e a magyarországihoz hasonló kormányzati kontroll az egészségügyi dolgozók sajtónyilatkozataival, a COVID-helyzet bemutatásával, a kórházi-ápolási munka nyilvánosságával kapcsolatban.
A válasz röviden: nincs.
Mint a portál írta, Észtországban minden egészségügyi intézmény önállóan szervezi a médiakapcsolatait. Azt is, hogy milyen médiakiadványokkal és milyen feltételekkel kommunikál. Az észt egészségügyi minisztérium úgy felelt a Népszava megkeresésére, hogy az állam ezt semmilyen módon nem szabályozza.
Romániában is hasonló a helyzet, ott is a kórházak dönthetnek arról, hogy hogyan kezelik a sajtót. A lapnak a román egészségügyi minisztérium azt a választ adta, hogy a média jól bejáratott csatornákon keresztül szervezhet tudósításokat a kórházakból, ahol kísérő személyzetet is biztosítanak a stáboknak.
„A kórházak operatív üzemeltetésbe az állam semmilyen módon nem szól bele, ideértve a sajtóval történő kapcsolattartást is”
– ezt már a finn egészségügyi minisztérium válaszolta a portálnak, melyet a tárca egyből a területileg illetékes egészségügyi körzethez irányított.
A dán egészségügyi minisztérium azonnal a Dán Újságírók Szövetségéhez küldte a Népszavát; Charlotte Harder, a szervezet kommunikációs vezetője már a válaszának elején leszögezte:
reméli, szavai segítenek abban, hogy a magyar olvasók is hozzáférjenek az egészségüggyel kapcsolatos, hiteles információkhoz a sajtó révén.
A sajtó beengedéséről Dániában is a kórházak döntenek, és nem tesznek különbséget a médiumok között. A tudósítást legfeljebb akkor tagadják meg, ha túl leterhelt az osztály – ilyenről azonban még nem hallottak.
A kórházakban történő forgatásra csak a személyiségi jogokat védő törvény vonatkozik, és kiemelték:
a járvány elleni védekezés bemutatásának elengedhetetlen részei a sajtó tudósításai, különös tekintettel az orvosok és ápolók munkakörülményeire.
Hasonló a helyzet a Cseh Köztársaságban is: Jan Rezábeka, a cseh egészségügyi minisztérium sajtóreferense úgy felelt a Népszava kérdésére, hogy semmilyen különbséget nem tesznek az állami és a magántulajdonban lévő médiumok között. Itt sem tudnak olyan esetről, amikor elutasították volna a sajtó tudósítási kéréseit.
Jan Rezábeka szerint a sajtó szabadsága a szabad és demokratikus társadalom fenntartása szempontjából kiemelkedő fontosságú – a járványhelyzettől függetlenül.
További híreket talál a Media1-en! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon, valamint iratkozzon fel a Media1 hírlevelére is!
