Mint azt a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) blogja felidézte, még 2018-ban az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) egy sajtótájékoztatón hazugságokat állított a Menedék Egyesület irodája előtt a szervezetről – ezek terjesztésében a közmédia is részt vett, és ennek jogellenességét kimondta a Kúria.
„A Kúria szerint a közmédiának a felvétel közzététele előtt ellenőriznie kellett volna, hogy az tartalmaz-e olyan hamis állítást, ami sértő lehet a Menedék Egyesületre nézve. Ezt a közmédia teljesen elmulasztotta, megsértette a Menedék jó hírnevét, és félretájékoztatta azt a több százezer embert, akik a híradóiból tájékozódnak”
– fogalmazott a TASZ. A Fővárosi Ítélőtábla ítéletéről a Media1 is beszámolt, a Fővárosi Törvényszék ítélete pedig ide, míg a Kúriáé ide kattintva található. Korábban sérelemdíj fizetésére is kötelezte a bíróság a közmédiát.
Alkotmánybírósághoz fordult a közmédia
A közmédia most azzal az érveléssel fordult az Alkotmánybírósághoz, hogy szerinte nem kell, hogy egy sajtótájékoztatón elhangzottak valóságát ellenőrizze; akár „nyilvánvalóan valótlan” tényeket is terjeszthet, ha azokat nem ő, hanem a sajtótájékoztatót tartó személy állítja.
A közmédia érvelése szerint
ha elvárják tőlük, hogy ellenőrizzék a forrásokat és megkérdezzék a másik felet, azzal tulajdonképpen cenzúra kerül a rendszerbe.
Mint a TASZ fogalmazott, a közmédia érve egy független sajtószerv esetében megfontolandó lehetne:
„A sajtó bizonyos esetekben közvetítheti azt, ami egy sajtótájékoztatón elhangzik, akkor is, ha nem tudott meggyőződni annak valóságtartalmáról”.
A jogvédő szervezet felidézte a Kúria ítéletének azon részét, amely úgy fogalmaz, hogy a közmédia elkerülhette volna a hazugságok híresztelését, mivel nem élő sajtótájékoztatóról tudósított. „Megvághatta, átszerkeszthette volna a felvételt, és lehetősége volt arra is, hogy a Menedék számára teret adjon a cáfolatra”.
„Azaz, a sajtó ugyan nagy szabadságot élvez abban, hogy mit és hogyan mutat be, de ha nem élő közvetítéséről van szó, akkor – legalábbis a kifejezetten tájékoztató jellegű műsorokban, például a híradóban – muszáj valamekkora teret biztosítani a másik fél nézőpontjának bemutatására, legalábbis akkor, ha a közlés sértheti jó hírnevét, személyiségi jogait”
– húzta alá a TASZ.
Van különbség a közmédia és a független média felelőssége között
A jogvédő szervezet szerint „külön cinikus”, hogy a közmédia az indítványban „elfelejti említeni” azt is, hogy ők az adófizetők pénzéből működő sajtószerv.
„Úgy tesznek, mintha nem lenne különbség az államtól függetlenül működő sajtó és a közmédia felelőssége között”
Pedig – fogalmaz a TASZ – a jogszabályok szerint van különbség, ugyanis az „Alaptörvény szerint a közszolgálati műsorszolgáltatónak kötelessége a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás”. Ennek részleteit bontja ki a sajtó- és a médiatörvény is.
„Ezek a szabályok egyértelművé teszik, hogy a közmédiának azzal kell hozzájárulnia a demokratikus közvélemény kialakulásához, hogy objektíven, az eltérő álláspontokat bemutatva tájékoztat. Nem mondhatja, hogy az ellenvéleményt majd bemutatja az ellenzéki sajtó, neki magának kell biztosítania a véleménypluralizmust. Ráadásul, ebben a konkrét ügyben a Menedék Egyesület véleménye sehol nem tudott megjelenni a szervezet saját honlapján kívül. Elképzelhető, hogy egy független sajtószerv lehet ilyen felelőtlen, de a közmédia biztosan nem”
– fogalmaznak a bejegyzésben, de felidézik a Közszolgálati Kódex két pontját is:
- „a közszolgálati médiaszolgáltatás célja a kiegyensúlyozott, pontos, alapos, tárgyilagos, sokoldalú, időszerű, megbízható és felelős (…) tájékoztatás”;
- „ennek megfelelően a közszolgálati médiaszolgáltatások törekszenek arra, hogy az eltérő álláspontokat úgy jelenítsék meg, hogy a hallgatóknak és a nézőknek lehetőségük legyen a különböző vélemények összehasonlítására”.
„Ezt a rá vonatkozó alkotmányos követelményt vette semmibe a közmédia, és az indítványban amellett érvel, miért szeretné ezt a továbbiakban is semmibe venni”
– írta a TASZ.
A jogvédő szervezet, valamint a Menedék Egyesület közös érvei, melyeket az Alkotmánybíróságnak írt beadványukban fogalmaztak meg, ide kattintva érhetőek el.
További híreket talál a Media1-en!
