Az oxfordi egyetemen működő Reuters Institute idén immár tizedszerre készítette el az itt elérhető Digital News Report című jelentését, amely 46 ország 92 ezer lakosának felmérésén alapulva vizsgálta a médiatrendeket. Magyar részről a CEU Demokrácia Intézetének Média-, Adat- és Társadalomkutató Központja volt a Reuters Intézet magyarországi partnere, a fejezet felelőse Bognár Éva, a Központ kutatója és programreferense.
A kutatás megállapítja, hogy ahogy a világon máshol is, a járvány elején Magyarországon is megugrott sok sajtótermék olvasottsága/nézettsége az emberek információéhsége miatt. A reklámköltések viszont a kutatási anyag szerint ekkoriban 38 százalékkal visszaestek az egy évvel korábbihoz képest, így a nagyobb elérés nem jelentett nagyobb bevételt sok médiumnak. A kormányközeli sajtó ugyanakkor jelentős forrásokhoz jutott az állami reklámköltéseken keresztül.
A Telex jól kezdett, az Index visszaesett, a HVG a hitelességi lista élén
A jelentés szerint a legfontosabb esemény a magyar médiaszíntéren tavaly az Index tulajdonos- és szerkesztőségváltása volt. Bár az Index elérésén nem látszik jelentős változás, a márkába vetett bizalom jelentősen csökkent, és mostanra a volt indexesek által alapított Telex bizalmi értéke is megelőzi a felmérés szerint. A legmegbízhatóbb hírforrásnak a válaszadók továbbra is a HVG-t és az RTL Klubot tartják., ezután a 24.hu, a Telex, az ATV következik, és csak ezután jön az Index.hu.
A közmédia (melyet az ábrán pontatlanul MTVA helyett MTV-nek jelöltek) bizalmi indexe meglehetősen alacsony, de a TV2 és a Blikk hitelességének megítélése a közmédiánál is rosszabb a Reuters Institute szerint.
A magyarok 14 százaléka fizet a tartalomért
A magyar válaszadók többsége a mobiltelefonján olvassa a híreket, de csak 14 százalékuk fizet valamilyen online hírszolgáltatónak. Elérésében a hagyományos médiumok közül az RTL Klub vezet a TV2, az ATV, az MTV és a HírTV előtt, míg online a 24.hu veri az Indexet, az Origót és a 444.hu-t.
Egyre kevésbé bízunk a hírekben
Mivel Magyarországon ma nincsen széles körben elfogadott, általános bizalmat élvező, független hírforrás, fennáll a veszélye a közbeszéd polarizálódásának és átpolitizálódásának, és legrosszabb esetben emberi életek is veszélybe kerülhetnek a megbízható információk hiánya miatt.
„Nemcsak a nemzetközi szervezetek látják problémásnak a média helyzetét Magyarországon. A magyarok válaszaiból is az derül ki, hogy a hírekbe vetett bizalom hazánkban nemzetközi összehasonlításban is alacsony, 30 százalék. Ezzel szemben a listavezető Finnországban 65 százalék bízik a hírekben. A régióban is sereghajtók vagyunk Szlovákiával együtt”
– mondja Bognár.
Nemzetközi szinten a kijárási korlátozások miatt a nyomtatott sajtó helyzete különösen nehézzé vált. Egyre több sajtótermék fordult a digitális előfizetések felé, inkább kevesebb, mint több sikerrel. Az álhírek miatti aggodalom az emberekben tovább nőtt.
A válaszadók a koronavírussal kapcsolatban találkoztak a legtöbb álhírrel, 29 százalékuk e téren a politikusok ténykedését tartotta a legaggasztóbbnak. Míg a legtöbben a Facebookot jelölték meg első számú álhír-forrásnak, addig Brazíliában, Mexikóban és Malajziában az üzenetküldő applikációk miatt aggódtak a válaszadók.
A fiatalok alig fogyasztanak hagyományos médiatartalmakat, előretör a TikTok
Globálisan az emberek többsége még mindig az elfogulatlan és tényszerű hírforrásokat kedveli, de a fiatalok egy része szerint a pártatlan tudósítás nem mindig szükséges követelmény például a társadalmi igazságosság kérdéseiben.
A jelentés szerint a Z generáció alig fogyaszt híreket hagyományos forrásokból, viszont például a TikTok szerepe a hírterjesztésben megnőtt. Míg a „régimódi” közösségi médiában, azaz a Facebookon és a Twitteren az újságírók, illetve a hagyományos médiaforrások uralják a híreket, a Snapchaten, a TikTokon vagy az Instagramon az emberek inkább az influenszerek véleményét követik.
Még több hír érhető el a Media1-en! Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a legújabb tartalmakról! Ott vagyunk Facebookon is!
