fbpx
tévé, tv

A Vodafone is érintett a tévés botrányban: több tucat tévécsatorna érhető el kódolatlanul a hálózatán

A Vodafone Magyarország sajtóosztálya a Media1 kérdéseire csak egymondatos, furcsa választ adott azután, hogy megkerestük a céget, amiért a DIGI-hez és a Telekomhoz hasonlóan az ő hálózatának egyes részein is elérhetők kódolatlanul tévécsatornák. Több mint 30 digitális tévéadás érhető el a DVB-C hálózaton, akkor is, ha valaki csak internetre fizetett elő. Duzzad a kódolási botrány.
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: tumblr
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: whatsapp
Megosztás itt: skype
Megosztás itt: email

A Media1 megtudta, hogy a Vodafone Magyarország nem alkalmaz kódolást a vezetékes, DVB-C technológiájú hálózatának számos pontján, vagy ha igen, az nem megfelelően működik, mivel a műsorok jele kódolatlanul érhető el a hálózaton. Ezt több, egymástól független helyen is ellenőriztettük szakemberekkel, akik ezt dokumentálni is tudták, videófelvételt készítettek róla.

Kódolás hiányában számos tévécsatorna (számításaink szerint legalább 24 analóg és több mint 30 digitális adás érhető el díjfizetés nélkül, SD mellett sokszor HD minőségben is) egy egyszerű jelelosztó beiktatásával, ami bárki számára elérhető a szaküzletekben, illetve kereskedelmi forgalomban. A tévécsatornák akkor is elérhetők, ha valaki lemondta a tévészolgáltatást, és csak internete van.

Furcsa válasz a Vodafone-tól

Lapunk megkereste a Vodafone-t, arról érdeklődve, elismerik-e, hogy a Vodafone Magyarország vezetékes hálózata is érintett a „kódolási botrányban”, vagyis igaz-e, hogy az ő vezetékes hálózatának egyes részein is elérhetők kódolatlanul egyes tévécsatornák.

Néhány műszaki kérdést is feltettünk: állításuk igazolására például a DVB-C hálózatukon lévő frekvenciakiosztásról kértünk felvilágosítást, valamint azt: mondják el, hogy milyen típusú és gyártmányú szűrőt és fizikai kódolóeszközt eszközt alkalmaznak, már amennyiben állításuk szerint van ilyen.

tévé, tv, távkapcsoló, otthon
Fotó: Stock / Depositphotos

A Vodafone sajtósai először türelmünket kérték, de a viszonylag hosszú válaszidő ellenére végül egyetlen mondatból álló választ küldtek. Szó szerint idézzük:

„A Vodafone Magyarország mindent megtesz annak érdekében, hogy szolgáltatásai az előfizetők igényeinek legmagasabb szintű kiszolgálásával és a vonatkozó szabályozásnak való legteljesebb megfeleléssel működjenek.”

Vagyis a Vodafone csupán annyit közölt, hogy mindent megtesz, hogy szolgáltatásai magas színvonalúak legyenek és a legteljesebben megfeleljenek a vonatkozó szabályozásnak, de arra az igennel vagy nemmel megválaszolható, eldöntendő kérdésre, hogy van-e a DVB-C (HFC) hálózatukon fizikai kódoló berendezés és az milyen típusú és gyártmányú, illetve érintettek-e az előző cikkünkben bemutatott probléma kapcsán, nem reagáltak, ahogyan még a hálózat frekvenciakiosztását sem voltak hajlandók elküldeni.

A Vodafone leendő székháza a Budapest One épületben Őrmezőn
A Vodafone leendő székháza a Budapest One épületben Őrmezőn

Visszakérdeztünk erre újra, de azt mondták, nem kívánnak válaszolni érdemben ennél az idézett egy mondatnál többet.

Már így is nagy volt a felzúdulás

Néhány nappal ezelőtt nem kis felzúdulást okozott tévés berkekben cikksorozatunk előző része, melyben elsőként számoltunk be arról, hogy kódolás hiányában a DIGI Magyarország és a Magyar Telekom hálózatán számos létesítési helyszínen, jónéhány háztartásban díjfizetés nélkül, ingyenesen is láthatók amúgy fizetős tévécsatornák. A DIGI esetében 130 tévécsatornáról, a Telekom esetében közel 40-ről van szó, ennyi érhető el ingyenesen, miközben nem lenne szabad, hogy ez így legyen.

A jelenséget több, eltérő helyszínen is megfigyeltük, és több szakember, köztük Ballai Ferenc, a Nemzeti Műsorterjesztő Klaszter klasztermenedzsere és Kéry Ferenc, a hazai kis-és közepes méretű kábelszolgáltatókat tömörítő Magyar Kommunikációs Szövetség (MKSZ) elnöke is megerősítette a probléma létét, amiről egyébként már korábban a  televíziós társaságokat tagjai között tudó Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete (MEME) levelet is írt a Hírközlési Érdekegyeztető Tanácsnak (HÉT), kifogásolva, hogy egy meg nem nevezett kábelszolgáltató nem védik megfelelően a hálózatán lévő tévés jelfolyamot, és ezáltal megkárosítják a tévétársaságokat, azaz a médiaszolgáltatókat.

Ballai Ferenc így nyilatkozott cikkünk előző részében a Media1-nek:

„Magyarországon vannak olyan szolgáltatók, amelyek a technológia sajátosságai miatt vagy saját üzleti döntésükből elérhetővé tesznek műsorokat olyan előfizetőknek is, akik tévészolgáltatásra nem fizetnek elő. Az egyik ilyen technológia az FTTH hálózatokon alkalmazott úgynevezett RF-overlay, amit, ha kódolás nélkül alkalmaznak, akkor egy sima internet előfizetéssel is igényelhető. Ennek a legfőbb magyarországi alkalmazója a DIGI. A másik a Magyar Telekom HFC hálózatain alkalmazott DVB-C technológia, ahol egy sima internet előfizetéssel is elérhető közel 40 tévéadás.”

A szakember közölte azt is, megítélése szerint

„mindez torzíthatja a piaci versenyt és a szokásos műsorterjesztési megállapodásoknak sem felel meg, amiről általánosságban elmondható, hogy úgy szabályozzák a terjesztést, hogy a műsorterjesztőnek attól függetlenül meg kell fizetni a díjat a médiaszolgáltatónak, hogy azért szed-e díjat az előfizetőtől vagy sem. Tehát a díjfizetés alapja az, hogy eljut-e a műsor az előfizető lakásába vagy sem és megfelelő berendezések csatlakoztatása esetén tudja-e a műsort nézni az előfizető.”

A Nemzeti Műsorterjesztő Klaszter klasztermenedzsere közölte: ő és szakembertársai úgy ítélik meg, hogy

„elévülési időn belül az ilyen előfizetők után jogosan követelheti a médiaszolgáltató visszamenőlegesen is a műsorterjesztési díjat, valamint a jövőre nézve megfelelő tartalomvédelmi eljárás(kódolás) bevezetését.“

Ballai kiemelte: az elmúlt években néhány százezer forintért is lehajoltak a médiaszolgáltatók, amikor visszamenőlegesen auditot tartottak kis és közepes kábelszolgáltatóknál, míg ezen, a becsléseik szerint évi többtízmilliós bevétel után nem mentek utána, torzítva ezzel a piaci versenyt a multik javára.

Kéry Ferenc, a kis és közepes hazai kábelszolgáltatókat tömörítő MKSZ elnöke arról beszélt, hogy szerinte ha a kisebb kábelszolgáltatókat a műsorszolgáltatók folyamatosan auditálják, hogy a hálózatukon megfelelő-e a védelem, akkor elvárható lenne ugyanez a piac nagyobb szereplőivel szemben is, hiszen ez versenyhátrányt jelent a kisebb szolgáltatók és versenyelőnyt a nagyobbak számára. Azt mondta, ő is tapasztalta már, hogy a DIGI hálózata kódolatlan például az egyik Pest megyei nagyvárosban.

Így reagált a DIGI

A DIGI egyébként azt közölte akkor, hogy

„Fontos kiemelnünk, hogy a DIGI szolgáltatásait az előfizetők számára a távközlési előírásoknak, törvényeknek és szabályozásoknak megfelelően biztosítja. Olyan technológiát használunk, amelynek köszönhetően hálózatunkhoz csak érvényes előfizetéssel rendelkező ügyfeleink csatlakozhatnak. Vállalatunk alapvető érdeke, hogy megelőzzük a hálózatunkon történő kalózkodást / jogdíj visszaélést. A hálózat módosítása vagy a technológia megkerülése annak érdekében, hogy a szolgáltatásokat bárki érvényes előfizetés nélkül igénybe vegye, bűncselekménynek minősül. Ezért bátorítunk mindenkit, hogy amennyiben tudomására jut ilyen jellegű tevékenység, jelezze azt a megfelelő hatóság felé!”

A DIGI válaszában ezután arról írt, remélik, hogy cikkünk nem ösztönzi az embereket csalás elkövetésére, majd így folytatták:

„Felelősségünknek érezzük hangsúlyozni az ilyen típusú tevékenységek elkerülését, legyen szó bármely visszaélésről, akár áramról, vízműről, telefon- vagy tv szolgáltatásról vagy akár távközlési hálózat igénybevételéről.”

A Telekom hol azt mondta, hogy a hálózatán nincs gond, hol azt, hogy bizonyára visszaélés történt

Ami a Magyar Telekomot illeti, ők először, még előző cikkünk megjelenését megelőzően azt közölték lapunkkal, hogy a Magyar Telekom működése során mindig a hatályos jogszabályok alapján jár el, ezért határozottan elutasítják az állítást, hogy a Magyar Telekomnál ilyen gyakorlat működne.  Ezt írták akkor:

„A szerzői jogok tiszteletben tartása alapvető számunkra, többek között azért is, mert műsorszolgáltató partnereinkkel hosszú távú, korrekt kapcsolatra törekszünk annak érdekében, hogy ügyfeleink számára mindig színes és széles tartalmi választékot kínálhassunk. Szolgáltatásunk során minden előfizetőnk felé vagy fizikai szűréssel, vagy szoftveres megoldással (kódolással) juttatjuk el a műsorjelet, tehát minden ügyfél csak azokat a csatornákat tudja nézni, amelyekre az adott csomagban előfizetett.”

Miután közöltük cikkünket, benne a Telekom reagálásának szó szerinti tartalmával és azt, hogy a cég tagadja, amit amúgy szakemberek láttak és dokumentáltak, a vállalat kommunikációs munkatársaitól újabb levelet kaptunk, melyben azzal fenyegették a Media1-et, ha nem közlünk tőlük le egy újabb közleményt, akkor jogi lépéseket tesznek lapunk ellen, mivel szerintük valótlanságot tartalmazott írásunk.

Levelükben azt állították, nem igaz, amit a szakemberek egyébként videóval is dokumentáltak, hogy a Telekom hálózaton közel 40 csatorna elérhető kódolatlanul, díjfizetés nélkül. Azt állította a Telekom, hogy ők minden esetben, így a DVB-C hálózaton lévő végpontok után is megfizetik a kábeldíjat a tévétársaságoknak, és úgynevezett szűrőzéssel akadályozzák meg, hogy a szolgáltatást illetéktelenek használják. Ezután újra azt hangoztatták, mennyire odafigyelnek a szerzői jogokra és a műsorszolgáltatókkal a korrekt, hosszú távú kapcsolatra, valamint hogy a vállalatuk üzleti érdeke is az, hogy befolyjanak a kábelen lévő szolgáltatások után a bevételek.

Amikor azonban azt kértük, a sajtó, illetve konkrétan lapunk jogi úton való fenyegetése helyett inkább nézzenek utána alaposan a kérdésnek, hiszen számos helyszínen videós dokumentációnk is van arról, hogy a közel 40 tévécsatorna elérhető kódolatlanul annak ellenére, hogy az érintett pontokon nem is volt már érvényes tévé-előfizetés (sőt egyes esetekben már internet sem), kértük, hogy küldjék el a DVB-C hálózatuk frekvenciakiosztását és az azon alkalmazott kódoló és fizikai korlátozó szűrők típusát és gyártmányát, mely az állításukat alátámaszthatná.

A vállalat erre azt közölte, bizonyára visszaélések történtek a helyszíneken és a szakemberek által készített felvételeket akarta elkérni. A cég egyáltalán nem válaszolt a frekvenciakiosztással kapcsolatban, valamint arra sem, hogy pontosan milyen gyártmányú kódoló eszközöket használ a DVB-C hálózatán. Azaz a cég szerint bemondásos alapon kellene elhinnünk, hogy a kódolás megvan, miközben látható, hogy a jel kódolatlanul ott van a DVB-C hálózatának számos pontján, eltérő, egymástól független helyszíneken is.

A hírközlési hatóság nem érezi magát illetékesnek a témában

A Media1 már az előző cikk megjelenése előtt kereste az ügyben a hazai kábelszolgáltatókat is felügyelő Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot, hogy nem érzik-e úgy, hogy lépniük kellene, de ott a piaci anomáliával kapcsolatos kérdésünkre azt mondták, szerintük nincs hatáskörük és ezáltal teendőjük az efféle ügyekben, és a műsorszolgáltatóknak a kábelszolgáltatókkal közvetlenül kell tisztázniuk a helyzetet.

Az NMHH-nál azt elismerték, hogy a jogszabály előírja a kábelszolgáltatóknak, hogy hálózatukat megfelelő jelkódolással ellássák és a hálózatok átvételének a kódolás megléte a feltétele, de az NMHH szerint mint szabályozó hatóságnak nekik ezt követően már nincs érdemben teendőjük. (A részletes NMHH-válasz itt olvasható.)

A GVH több nap után, de végre most válaszolt

Kerestük a Gazdasági Versenyhivatalt (GVH) is, hiszen mint Kéryék is utaltak rá, a kódolás elhagyása versenyjogi aggályokat is felvet (elvégre a kódolást nem megvalósító szolgáltatók olcsóbban tudják kiépíteni hálózataikat, ezáltal tisztességtelen előnyre tesznek szert versenytársaikhoz képest). Elég hosszú ideig, múlt hét csütörtöktől mostanáig, kedd estig kellett várnunk a válaszra úgy, hogy többször sürgettük azt.

Mint arról korábban már beszámoltunk, a GVH-nál tavaly nyár óta soron kívüli vizsgálat zajlik, amellyel a hazai műsorterjesztési és műsorszolgáltatóinak piac szereplőinek magatartását vizsgálják. Ennek végeredménye még várat magára, így erre is rákérdeztünk, hogy áll a vizsgálat.

A GVH érdeklődésünkre a következőket írta:

„A kérdésben szereplő magatartás elsősorban polgári jogi – és nem versenyjogi – szempontokat vethet fel, hiszen a műsorterjesztéssel kapcsolatos feltételeket, illetve az esetleges szerzői és szomszédos jogi szempontokat a tartalmakat rendelkezésre bocsátó médiacégek és a műsorokat az előfizetők felé terjesztő vállalkozások közötti kétoldalú megállapodások szabályozzák. Ennek megfelelően – és a Gazdasági Versenyhivatal rendelkezésére álló információk alapján – a tartalmak védelmét szolgáló, azok jogosulatlanok részére történő továbbítását akadályozó biztonsági előírásokat, műszaki feltételeket szintén a felek között létrejött szerződések tartalmazzák. Ha ezen szerződéses kereteken kívül kerülnek a tartalmak felhasználásra egyes műsorterjesztők részéről, ezzel a tartalmat átadó médiaszolgáltatók érdekei sérülnek közvetlenül, ők mérlegelhetik, indokolt-e a polgári jogi fellépés részükről az ilyen típusú magatartások kapcsán.

Tájékoztatom továbbá, hogy a Gazdasági Versenyhivatal ágazati vizsgálata körül nincs »csend«, az a hazai médiaszolgáltatási és műsorterjesztési piacokon jelenleg is folyamatban van. A Gazdasági Versenyhivatal az ágazati vizsgálat során jelentős információmennyiséget gyűjtött össze több tucat műsorterjesztő és médiaszolgáltató vállalkozástól, ágazati szervezetektől és hatóságoktól, valamint piackutatásokon keresztül.  Az így beszerzett adatok – köztük mintegy 1600 szerződés –  feldolgozása és kiértékelése jelenleg is folyamatban van. A Gazdasági Versenyhivatal az ágazati vizsgálat eredményeit jelentésben foglalja össze, amelynek tervezetét – annak elkészültével – közzé fogja tenni, és nyilvános konzultációra bocsátja.”

Kínos helyzet

Bár ezek szerint sem a hírközlési hatóság, sem a versenyhatóság nem tervezi egyelőre, hogy eljárna a kódolási botrány kapcsán, mivel egyikük sem érzi magát illetékesnek a kábelszolgáltatók ilyen ügyei kapcsán, úgy tudjuk, a magukat megkárosítottnak érző tévétársaságok továbbra is fontolgatják, hogy évekre visszamenőleg kártérítést követelnek azoktól a kábelszolgáltatóktól, ahol bizonyíthatónak látják, hogy nem volt rendben a kódolás, valamint azon is gondolkodnak, hogy akár büntetőfeljelentést is tesznek szerzői jogsértés miatt, ha a problémát nem orvosolják az érintett cégek.

Tv távirányító
Sokan tévézhettek ingyen, de nem legálisan. Fotó: Pexels

A cikksorozatunk előző részében részletesen is bemutatott problémáról – miután azt angolul a Broadbandtvnews nevű nemzetközi szakportál is átvette, valamint több tévétársaságnál azonnal angol nyelvre is lefordíttatták azt – nemzetközi tartalomtulajdonosok és a magyarországi médiavállalatok anyavállalatainak központjaiban is felháborodva értesültek: úgy érzik, Magyarországon megkárosíthatták őket. A tartalomtulajdonosok, például egyes filmstúdiók úgy látják, az elmúlt években jogdíjaktól eshettek el Magyarországon. Ők ezért fontolgatják, hogy a tartalmaikat képernyőre tűző tévétársaságokhoz fordulnak, amiért a szerzői jog által védett műveik több emberhez juthattak el, mint amire a jogosítási szerződésük szólt, és amiről eddig tudni lehetett.  Már csak ezért is várható, hogy a televíziós műsorszolgáltatók megpróbálják áthárítani az esetlegesen rájuk vert extra jogdíjakat, és benyújtják a számlát az elmaradt kábeldíjak után.

Emellett úgy tudjuk, van olyan tévétársaság, ahol a tulajdonos most megvizsgálja, hogy az adott magyarországi médiaszolgáltató vezetősége tudhatott-e a kódolás nem megfelelő mivoltáról, és elvégeztették-e időnként a különböző kábelszolgáltató partnerek hálózatának tüzetes auditálását.

A Media1 hangsúlyozza, hogy cikksorozatával egyáltalán nem szeretne senkit sem a tévécsatornák díjfizetés nélküli használatára ösztönözi. Kérjük, ha ön is azt tapasztalja, hogy díjfizetés nélkül, kódolatlanul tévécsatornákat ér el a kábelhálózaton, jelezze azt és haladéktalanul hagyjon fel ezek használatával!

További hírek találhatók a Media1-en! Iratkozzon fel napi hírlevelünkre! Ott vagyunk a Facebookon és a Twitteren is, és van RSS-csatornánk, amire szintén feliratkozhat.

Borítófotó: Stock / Depositphotos

Szóljon hozzá!