fbpx
tévé, tv, távkapcsoló, tévénézés

Lehagyták a kódolást a DIGI és a Telekom hálózatának egy részéről, sok helyen díjfizetés nélkül láthatók a tévécsatornák, kártérítést kérhetnek a műsorszolgáltatók

A DIGI esetében mintegy 130, a Telekom esetében közel 40 tévécsatorna érhető el egyes településeken díjfizetés nélkül, amiért az érintett cégek nem, vagy nem megfelelő védelemmel látták el a műsorok jelfolyamát. A műsorszolgáltatók évekre visszamenőleg kártérítést kérhetnek, amiért a csatornáik jogosulatlanul elérhetők voltak, ami jelentős elmaradt kábeldíj-bevételeket jelentett számukra. Dühös a többi kábelszolgáltató is, akik úgy érzik, a két nagy szolgáltató versenyelőnybe került hozzájuk képest az által, hogy megspórolták a kódoló berendezések árát, míg a kisebb szolgáltatókat folyamatosan ellenőriztetik.
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: tumblr
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: whatsapp
Megosztás itt: skype
Megosztás itt: email

A Media1 birtokába jutott egy levél, melyet február végén Ryszka Sambor, a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete (MEME) elnöke dr. Kövesi Gabriellának, a hazai hírközlési piac szereplőit tömörítő Hírközlési Érdekegyeztető Tanácsnak (HÉT) küldött, amiért „egy műsorterjesztést is végző vállalkozás” nem, vagy nem megfelelően védi a hálózatán lévő jelfolyamot, és ennek következtében a felhasználók akár egy egyszerű internet-előfizetéssel és egy kereskedelmi forgalomban is beszerezhető eszközzel hozzájuthatnak olyan televíziós csatornákhoz, amelyeket egyébként csak előfizetési díj megfizetésével tehetnének meg.

A levélből kiderül, hogy az optikai hálózatra a felhasználóknak csak rá kell csatlakoztatniuk egy mini node nevű eszközt, ami lehetővé teszi a digitális kábeltévés jel (DVB-C) átalakítását oly módon, hogy azok is nézhessék a tévécsatornákat, akik csak az internetszolgáltatásra fizettek elő.

Sérülnek a műsorszolgáltatók és a sugárzott tartalmak jogtulajdonosainak érdekei

A MEME anélkül, hogy megnevezte volna, melyik szolgáltatóról van szó, azt írta a HÉT-nek, hogy az érintett műsorterjesztő cég jogosulatlan műsorterjesztést végez, hiszen

így a tévécsatornák olyan háztartásokban is foghatók, akik után nem fizetik meg a havi kábeldíjat.

A MEME elnöke levelében arra figyelmezteti a probléma kapcsán a Hírközlési Érdekegyeztető Tanácsot, hogy sérülnek a televíziós csatornákhoz és az azon sugárzott műsorokhoz fűződő szerzői és szomszédos jogok, emellett versenytorzító hatása is lehet a piacra nézve. Ugyanis a többi kábelszolgáltató – mely jelentős összegeket fordít kábelhálózata védelmére, kódoló eszközök beszerzésére – versenyhátrányba kerül az érintett céghez képest.

Ryszka Sambor, a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete (MEME) elnöke.
Ryszka Sambor, a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete (MEME) elnöke. Fotó: MEME / Media1-archív

A magyarországi műsorszolgáltatókat tömörítő egyesület mindezek alapján arra kéri a Hírközlési Érdekegyeztető Tanácsot, hogy mint a műsorterjesztő szolgáltatókat (kábelszolgáltatókat) tömörítő érdekvédelmi társszervezet, járuljon hozzá a jelzett probléma azonnali megoldásához.

A DIGI hálózatán több városban is kódolatlan a jel

A Media1 információi szerint az ügy érintettje az egyik legnagyobb hazai kábelszolgáltató, a román hátterű DIGI Magyarország. Lapunk beszélt több elismert távközlési szakemberrel is, akik megerősítették, hogy a DIGI Kft. hálózatáról van szó.

Több városban, például Gödöllőn és Érden is tesztelték az érintettek, hogy valóban kódolatlanul elérhetők a DIGI hálózatán a tévécsatornák akkor is, ha nem fizettek ezekre elő. Azt egyelőre nem tudni, hogy pontosan hány háztartás érintett, de akiket megkérdeztünk, mind azt mondták, hogy kiterjedt, sok településen átívelő problémáról van szó, de lehetnek kivételek is, hiszen a DIGI hálózata több cég felvásárlásából jött létre.

A kis eszköz segítségével hozzávetőlegesen 130 tévécsatornát lehet díjfizetés nélkül nézni a DIGI-nél, ha valaki már rendelkezik egy internet-előfizetéssel.

A DIGI egyik üzlete
A DIGI egyik üzlete korábban. Fotó: Ladányi András, Media1 (archív)

Ryszka Sambor, a probléma miatt a HÉT-hez forduló MEME elnöke írásos megkeresésünkre sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta információinkat: azt mondta, nem kíván nyilatkozni, így azt sem mondta el, hogy a DIGI-ről van-e szó egyáltalán. (Ryszka volt egyébként a MEME élére történő kinevezése előtt, 2019-ig a DIGI Kft. ügyvezetője.)

Kövesi Gabriella, a HÉT elnöke a Media1-nek egy e-mailben megerősítette, hogy kaptak levelet a műsorszolgáltatók egyesületétől, de nem nevezte meg, melyik szolgáltatóról van szó:

„A Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete valóban megkereste a Hírközlési Érdekegyeztető Tanácsot és tájékoztatást adott egy feltételezett szerzői és szomszédos jogokat sértő piaci magatartásról. A bejelentés nem nevezte meg a feltételezett jogsértést elkövető vállalkozást. A HÉT tájékoztatta valamennyi műsorterjesztésben érintett tagvállalatát a megkeresésről és érintett munkacsoportja bevonásával foglalkozik tovább a kérdéssel” – írta lapunknak Kövesi.

Évekre visszamenőleg kiszámlázhatják a műsorszolgáltatók az elmaradt kábeldíjakat a DIGI-nek

A Media1 megkereste a MEME legjelentősebb műsorszolgáltató tagját, az RTL Magyarországot is, mit szólnak hozzá, hogy műsoraikat egyesek díjfizetés nélkül is elérhetik bizonyos szolgáltatóknál, illetve kérdeztük, terveznek-e kártérítési igénnyel fellépni az érintett szolgáltatóval szemben, illetve érdeklődtünk arról is, végeztettek-e auditot független féllel mostanában a DIGI hálózatán annak kiderítésére, hogy a lejelentett előfizetőszám egyezik-e a tényleges háztartások számával.

A tévétársaság Marketing és Kommunikációs Osztálya annyit reagált megkeresésünkre, hogy erről a témáról nem kívánnak nyilatkozni.

Az RTL Magyarország székházának egyik felirata
Az RTL Magyarországot is kár érte, de nem nyilatkoznak. Fotó: Szalay Dániel / Media1

A tévétársaságok a háttérben dühösek

A háttérben ugyanakkor egy másik tévétársaságnál azt mondták lapunknak, van okuk rá, hogy dühösek legyenek a DIGI-re, mivel úgy érzik, a cég megkárosítja őket azzal, hogy nem kódolta le a hálózatát megfelelően, és emiatt kábeldíjaktól esnek el a műsorszolgáltatók, sőt egyes esetekben maguk a tartalomtulajdonosok is, hiszen ha tudják, hogy több háztartásban láthatók a tévécsatornáknak eladott műsorok, akkor ők is magasabb jogdíjat kérhettek volna. Forrásunk szerint ez lehet az oka annak, hogy a médiaszolgáltatók nem túl hangosak egyelőre az ügyben, mert attól tartanak, hogy valamelyik tartalomtulajdonos utóbb tőlük kéri az elmaradt plusz jogdíjat.

Forrásaink azt is mondták, ha a DIGI nem tesz valamit az ügy érdekében, akkor a műsorszolgáltatóknak évekre visszamenőleg ki kellene számlázniuk az elmaradt kábeldíjbevételeket a DIGI felé, valamint akár büntetőfeljelentésre is sor kerülhet, amiért a vállalat nem gondoskodott megfelelően a rá bízott jelfolyam biztonságos védelméről.

Maszekoló szerelők

Egyes forrásaink azt is tudni vélik, hogy vannak olyan, alvállalkozóként dolgozó tévészerelők a piacon, akik jogsértő módon felkínálják az internet bekötésekor, hogy „maszekban”, „okosba” megoldják, hogy legyen havi díj nélkül tévé-előfizetés is az adott háztartásban.

Így az alvállalkozók némi plusz bevételre tudnak szert tenni az értékesített eszközök révén, megtoldva a kábelszolgáltatótól kapott, szerelés után járó hivatalos munkadíjat. Ennek bizonyítása azonban szinte lehetetlen.

tévé, távirányító
Fotó: Stock / Depositphotos

A DIGI Kft. tagad, szerintük megfelelő a hálózatuk védelme

Lapunk a DIGI Magyarországot is megkérdezte az ügyben. Ruska Viktória, a DIGI Kft. kommunikációs vezetője ezt írta lapunknak:

„Fontos kiemelnünk, hogy a DIGI szolgáltatásait az előfizetők számára a távközlési előírásoknak, törvényeknek és szabályozásoknak megfelelően biztosítja. Olyan technológiát használunk, amelynek köszönhetően hálózatunkhoz csak érvényes előfizetéssel rendelkező ügyfeleink csatlakozhatnak. Vállalatunk alapvető érdeke, hogy megelőzzük a hálózatunkon történő kalózkodást / jogdíj visszaélést. A hálózat módosítása vagy a technológia megkerülése annak érdekében, hogy a szolgáltatásokat bárki érvényes előfizetés nélkül igénybe vegye, bűncselekménynek minősül. Ezért bátorítunk mindenkit, hogy amennyiben tudomására jut ilyen jellegű tevékenység, jelezze azt a megfelelő hatóság felé!”

A DIGI válaszában ezután arról írt, remélik, hogy cikkünk nem ösztönzi az embereket csalás elkövetésére.

„Felelősségünknek érezzük hangsúlyozni az ilyen típusú tevékenységek elkerülését, legyen szó bármely visszaélésről, akár áramról, vízműről, telefon- vagy tv szolgáltatásról vagy akár távközlési hálózat igénybevételéről.”

A DIGI mellett a Telekom hálózata is érintett

Ballai Ferenc, a Nemzeti Műsorterjesztő Klaszter klasztermenedzsere lapunknak nevének vállalásával azt nyilatkozta, a DIGI, sőt egyes területeken a Magyar Telekom hálózatán is vannak kódolatlanul hagyott tévécsatornák. Utóbbinál közel 40.

Telekom üzlet a Duna Plazában. Fotó: Ladányi András, Media1
Telekom üzlet a Duna Plazában korábban. Fotó: Ladányi András, Media1 / archív

Ballai így fogalmazott:

„Magyarországon vannak olyan szolgáltatók, amelyek a technológia sajátosságai miatt vagy saját üzleti döntésükből elérhetővé tesznek műsorokat olyan előfizetőknek is, akik tévészolgáltatásra nem fizetnek elő. Az egyik ilyen technológia az FTTH hálózatokon alkalmazott úgynevezett RF-overlay, amit, ha kódolás nélkül alkalmaznak, akkor egy sima internet előfizetéssel is igényelhető. Ennek a legfőbb magyarországi alkalmazója a DIGI. A másik a Magyar Telekom HFC hálózatain alkalmazott DVB-C technológia, ahol egy sima internet előfizetéssel is elérhető közel 40 tévéadás.”

A szakember közölte azt is, megítélése szerint

„mindez torzíthatja a piaci versenyt és a szokásos műsorterjesztési megállapodásoknak sem felel meg, amiről általánosságban elmondható, hogy úgy szabályozzák a terjesztést, hogy a műsorterjesztőnek attól függetlenül meg kell fizetni a díjat a médiaszolgáltatónak, hogy azért szed-e díjat az előfizetőtől vagy sem. Tehát a díjfizetés alapja az, hogy eljut-e a műsor az előfizető lakásába vagy sem és megfelelő berendezések csatlakoztatása esetén tudja-e a műsort nézni az előfizető.”

A Nemzeti Műsorterjesztő Klaszter klasztermenedzsere közölte: ő és szakembertársai úgy ítélik meg, hogy

„elévülési időn belül az ilyen előfizetők után jogosan követelheti a médiaszolgáltató visszamenőlegesen is a műsorterjesztési díjat, valamint a jövőre nézve megfelelő tartalomvédelmi eljárás(kódolás) bevezetését.“

Ballai kiemelte: az elmúlt években néhány százezer forintért is lehajoltak a médiaszolgáltatók, amikor visszamenőlegesen auditot tartottak kis és közepes kábelszolgáltatóknál, míg ezen, a becsléseink szerint évi többtízmilliós bevétel után nem mentek utána, torzítva ezzel a piaci versenyt a multik javára.

Ballaihoz nagyon hasonlóan fogalmazott Kéry Ferenc, a hazai kis-és közepes méretű kábelszolgáltatókat tömörítő Magyar Kommunikációs Szövetség (MKSZ) elnöke is. Azt mondta, szerinte ha a kisebb kábelszolgáltatókat a műsorszolgáltatók folyamatosan auditálják, hogy a hálózatukon megfelelő-e a védelem, akkor elvárható ugyanez a piac nagyobb szereplőivel szemben is, hiszen ez versenyhátrányt jelent a kisebb szolgáltatók és versenyelőnyt a nagyobbak számára. Azt mondta, ő is tapasztalta már, hogy a DIGI hálózata kódolatlan például az egyik Pest megyei nagyvárosban.

A Telekom sem ismeri el érintettségét

A Media1 megkeresésére egyébként a DIGI-n kívül a Magyar Telekom is tagadta, hogy érintett a hálózata a felvetett probléma kapcsán. A Telekom sajtóosztálya a Media1-nek azt írta:

„A Magyar Telekom működése során mindig a hatályos jogszabályok alapján jár el, ezért határozottan elutasítjuk az állítást, hogy a Magyar Telekomnál ilyen gyakorlat működne. A szerzői jogok tiszteletben tartása alapvető számunkra, többek között azért is, mert műsorszolgáltató partnereinkkel hosszú távú, korrekt kapcsolatra törekszünk annak érdekében, hogy ügyfeleink számára mindig színes és széles tartalmi választékot kínálhassunk. Szolgáltatásunk során minden előfizetőnk felé vagy fizikai szűréssel, vagy szoftveres megoldással (kódolással) juttatjuk el a műsorjelet, tehát minden ügyfél csak azokat a csatornákat tudja nézni, amelyekre az adott csomagban előfizetett.”

Megkérdeztük ezek után Ballai Ferencet újra, de ezt követően írásban ismételten megerősítette, hogy ő személyesen is érzékelte a problémát a Telekom hálózatán és a DIGI-nél is, tartja tehát, amit mondott.

Ballain kívül más szakemberekkel is beszéltünk, akik a DIGI és a Telekom érintettségét személyesen is tapasztalták, és a cégek nyilatkozatait épp ezért furcsának találják.

Nem érzi magát illetékesnek a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot (NMHH) is kerestük, hogy nekik mint a hírközlési piacot felügyelni hivatott hatóságnak nem kellene-e fellépniük az efféle ügyekben, szokták-e hatóságként ellenőrizni a műsorszolgáltatók hálózatát, hogy azok megfelelő technikai védelemmel ellátottak-e.

Az NMHH Kommunikációs Igazgatósága válaszában azt írta, hogy a hatóság véleménye az, hogy „nem feladata a szerzői jogok és a szomszédos jogok tiszteletben tartásának ellenőrzése, így nem indíthat eljárást ezek megsértése esetén”.

Hozzátették:

„ha a jogosult azt feltételezi, hogy valaki az ilyen típusú jogát megsérti, egyfelől a polgári jog szabályai szerint kártérítést kérhet, illetve érvényesítheti a jogait, másfelől súlyos esetben büntető-feljelentést tehet.”

Az NMHH úgy véli: szerepe az ilyen esetekben szerintük csak annyi, hogy a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló törvény (Dtv.) 6. § szerint a műsorterjesztési szolgáltatást nyújtani kívánó személynek vagy szervezetnek a szolgáltatás bejelentéséhez bizonyos feltételek teljesítését igazolnia kell. Ezek között a feltételek között szerepel, hogy nevesítse, mely médiaszolgáltató mely médiaszolgáltatását kívánja terjeszteni, igazolja, hogy ehhez rendelkezik a szükséges jogosultsággal/engedéllyel a médiaszolgáltatótól, és azt is, hogy a szerzői jogok és a kapcsolódó jogok védelmére szükséges intézkedéseket megtette.

Az NMHH egyik irodájának bejárata. Fotó: Ladányi András / Media1utcai
Az NMHH egyik irodájának bejárata. Fotó: Ladányi András / Media1/archív

A hírközlési hatóság közölte: a szolgáltatásbejelentéshez kapcsolódó nyilvántartás vezetésekor folyamatosan ellenőrzi, hogy a műsorterjesztők olyan műsorokat terjesztenek-e, amelyekre megfelelő szerződésen vagy médiaszolgáltatói igazoláson alapuló jogosultsággal rendelkeznek, mivel be kell nyújtani azokat az okiratokat, amelyek igazolják, hogy a szerzői jogok és az azokhoz kapcsolódó jogok védelméhez a szükséges intézkedéseket a műsorterjesztő megtette. Ezeket az intézkedéseket alapvetően a médiaszolgáltató és a műsorterjesztő közötti szerződések határozzák meg, az ő ügyük, hogy miben egyeztek meg, jogszabály ezekről nem rendelkezik. A hatóság ezért nem ellenőrzi ezeknek az intézkedéseknek a meglétét és működését, mert mindez már a szerződés betartásának kérdése, ami a felek belügye. Ezért a hatóság a hozzáférés korlátozására alkalmazott műszaki megoldásokra vonatkozó ellenőrzéseket nem végez.

Arra a kérdésre, hogy érkezett-e már be hozzájuk panasz az ügyben, azt írták: egyelőre senki sem tett panaszt az NMHH-nál arra, hogy a külön előfizetést igénylő médiaszolgáltatások elérhetőek lennének előfizetés nélkül is.

Frissítés 2021.03.20. 20:01

Cikksorozatunk folytatódik!

Cikksorozatunk II. részében arról is olvashatnak, hogy a kábelbotrányban a Vodafone Magyarország hálózata is érintett. Megírtuk, mit reagált erre a Vodafone, és beszámoltunk arról is, mit reagált a Gazdasági Versenyhivatal a kábeltévés anomáliákra.

További hírek és cikkek találhatók a Media1.hu-n! Iratkozzon fel hírlevelünkre, RSS csatornánkra és Facebook-oldalunkra, hogy ne maradjon le a legfrissebb tartalmakról!

Borító: Stock / Depositphotos
Szóljon hozzá!