Mint arról egy hete mi is beszámoltunk, levelet írt az Európai Bizottság Magyarországnak azt kérve: ne némíttassa el a Klubrádiót, hanem várja ki, amíg a folyamatban lévő jogi eljárások végérvényesen, jogerősen véget érnek, és addig is biztosítsa a rádiós társaság számára, hogy tovább üzemelhessen a Budapest FM 92,9 MHz frekvencián. A Klubrádió azonban a levél ellenére kénytelen volt beszüntetni a sugárzást a frekvenciáján vasárnapról hétfőre virradó éjjeltől, és már ötödik napja webrádióként igyekszik eljutni minél több hallgatóhoz.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság ma, péntek este lapunkkal is megosztotta azt a levelet, amelyben Karas Monika, az NMHH és a Médiatanács elnöke a múlt héten küldött levelére adott válaszában arról ír, miért döntött úgy az általa vezetett grémium, hogy nem biztosítja a rádió médiaszolgáltatási jogosultságának meghosszabbítását, ahogyan azt a Klubrádió vezetése kérte.
Törvényi akadály
Karas a levélben azt fejtegeti, hogy a rádió médiaszolgáltatási jogosultságának meghosszabbítását a médiatörvény akadályozta meg, mivel a Klubrádió két alkalommal azonos jogsértést követett el. (Ismert: a jogsértés abból állt, hogy a rádió 7 éves működése során a műsorkvóták teljesítésére vonatkozó adatokat tartalmazó táblázatot technikai okok miatt nem a hatóság által elvárt időpontban töltötte fel a hatóság szerverére – a rádió azonban azt is vitatja, hogy egyáltalán a kérdéses időpontban lett volna megjelölve a feltöltésre valamiféle határidő.)
„Lényegében 25 éve”
Karas a levélben azt állítja Roberto Violának, az Európai Bizottság Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága főigazgatójának, hogy Magyarországon a médiaszabályozás „lényegében 25 éve” változatlan feltételekkel biztosítja a jogosultságok megújítását, ennek ellenére a Klubrádió kétszer is elkövette a jogsértést 365 napon belül. Karas levelének ugyanakkor ellentmond, hogy a Fidesz nem olyan régen változtatta meg a médiatörvényt oly módon, hogy az első ciklusuk végére érkező rádiók ne tudjanak ideiglenes frekvenciajogosultságért sem folyamodni.
Arról is ír Karas, hogy a korábbi büntetések felülmérlegelésére már nem volt módjuk, és a törvény egyértelműen rendelkezik arról, hogy az elkövetett jogsértéseknek milyen következményei, szankciói vannak, e körben tehát a Médiatanács nem rendelkezik már mérlegelési lehetőséggel.
Karas hangsúlyozza Robert Violának, hogy a Klubrádióra kiszabott bírság összegéből nem következik a jogsértések súlya. (Máskor egyébként az NMHH közleményeiben azt szokta állítani, hogy a kiszabott bírságok mindig arányosak az elkövetett jogsértésekkel és figyelembe veszik az ügy körülményeit – így a kiszabott meglehetősen alacsony, 30 ezer forint körüli bírság valóban nem súlyos jogsértésre utal – megj. a szerk.) Karas azt is írja, hogy a Klubrádió elfogadta a kiszabott büntetéseket azzal, hogy nem nyújtott be ellenük fellebbezést. (Arató András, a rádió elnöke ezzel ellentétesen azt nyilatkozta, nem fogadták el a döntést, de a 30 ezer forint összegű bírságról annak idején nem feltételezték, hogy ez ürügyként szolgál majd az elnémításukhoz, és a bírság olyan csekély volt, hogy többe került volna a pereskedés, ezért inkább kifizették.)
A Médiatanács elnöke levele utolsó részében arról ír, hogy a Fővárosi Törvényszék a február 9-én hozott ítéletében a Médiatanácsnak adott igazat. (Karas azt már elhallgatja a levélben, hogy a Klubrádió jogorvoslattal élt felsőbb szintű bírói tanácsnál az ítélet ellen, és ezen ítéletet ki nem várva került sor a 92,9 MHz-es rádiófrekvencia kiürítésére.)
Már mások is
Karas a levelében a Klubrádióval történtek kapcsán arról is ír, hogy nem ez a rádió az első, amelyik hasonlóképp járt a hazai szabályozás következtében. Arra már nem tér ki Karas, hogy a többi elnémított rádió (a Music FM, a Class FM, a Civil Rádió stb.) közül több is a Médiatanács döntései következtében később teljesen ellehetetlenült, megszűnt, vagyis a Médiatanács korábbi döntésének már máskor is nagyon súlyos, visszavonhatatlan következménye lett a médiapluralizmus szűkülése.
A Médiatanács elnöke levele végén leszögezi, hogy a Médiatanács végül mégis folytatja a 92,9 MHz rádiós pályázatot. (Ennek hátterében az áll, hogy a frekvenciapályázatot megakasztó kormányközeli LBK Médiaszolgáltató 2020 Kft. nemrég visszalépett a jogorvoslattól, mint tette azt már januárban a Közösségi Rádiózásért Egyesület is – megj.: a szerk.)
Karas azt írja, a Klubrádiónak jó esélyei vannak a pályázati győzelemre, mivel plusz pont jár neki a kiírás értelmében, amiért korábban ezt a frekvenciát használhatta, ráadásul a pályázaton a Klubrádió mostanra egyedül maradt.
További hírek találhatók a Media1.hu-n!
