Kezdetét vette csütörtökön a Fővárosi Törvényszéken a Nemzeti Média- Hírközlési Hatóság elleni közérdekű adatigénylési per, amelyet a Media1 főszerkesztője, Szalay Dániel azért indított a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogászainak segítségével, mert az NMHH tavaly nyár óta nem volt hajlandó megmutatni a B&T Kft. (a Rádió 1 velencei frekvenciájának üzemeltetője), a Manna Vision Kft. (a Manna FM tulajdonosa) és a Manna FM által elnyert egykori radiocafés frekvenciára sikertelenül pályázó Scaletta Kft. rádiós frekvenciapályázatainak jelentős részét,
holott a felperes szerint a pályázattal összefüggő anyagok kiemelten közérdekű adatokat képeznek, hiszen a rádiós frekvenciák Magyarország nemzeti közvagyonának részei.
Több tucatnyi pályázati oldalt rejteget az NMHH
Az alperes NMHH képviselői a tárgyalást megelőzően maguk is beterjesztettek egy táblázatot arról, hogy a három kft. rádiós pályázatainak mely részeit (ez több tucatnyi oldalt jelent) nem mutatták meg a hatóság munkatársai. Ugyanakkor az NMHH a mai tárgyalási napig sem kezdeményezett bizonyítási eljárást annak alátámasztására, hogy a felperes által kért adatok bemutatásának elmulasztása konkrétan milyen olyan érdeksérelmet okozott volna, ami magasabb a köz érdekénél. Miután a bíróság az emiatt várható pervesztésre figyelmeztette a médiahatóságot, az NMHH-s jogász azt mondta, megpróbálnak a zárt adatkezelést az NMHH-tól kérő három kft.-től a zárt kezelés jogszerűségét alátámasztó dokumentumokat, nyilatkozatokat beszerezni.
Erre az NMHH most 30 napot kapott a bíróságtól, a bíróság azonban arra is figyelmeztette az NMHH jogi képviselőjét, hogy az nem lesz elegendő, ha az érintett vállalatok egyszerűen csak kijelentik, hogy ezek üzleti titkaikat képezik, az érdeksérelmet részletesen le kell vezetni, alá kell támasztani.
Nem akar Bélákat látni az NMHH a pályázatai körül
A mai tárgyalási nap legérdekesebb pillanata az volt, amikor a bíró azon kérdésére, hogy konkrétan milyen érdeksérelmet okozott volna a pályázati anyagok nyilvánossága, az NMHH jogi képviselője az információszabadságról szóló törvényt kezdte bírálni, mondván, furcsa lenne, ha bárki, „például Béla az utcáról” elkérhetné ezeket az adatokat az Információszabadság törvényre hivatkozva, és a hatóságnak akkor is ki kellene adnia ezeket, ha a pályázók ezt nem szeretnék.
A jogász szerint a közigazgatási eljárás, illetve a pályázók védelmét szolgálja, hogy a pályázók által kért adatokat ne adják át még akkor sem, ha a pályázati eljárásnak amúgy már vége. Az NMHH jogásza szerint a törvényben lévő megfogalmazás, hogy „bárki” megismerheti ezeket az adatokat, nem azt jelenti, hogy ezt tényleg mindenkire ki kell terjeszteni. Ha pedig a pályázó nem jelölte meg, hogy a zárt adatkezelést csak a pályázati eljárás végig kéri, akkor a pályázat eljárást követően is védeni kell azok titkosságát.
Külföldieket is megillető alapjog
A Media1 főszerkesztőjének jogi képviseletét a tárgyaláson ellátó Hüttl Tivadar az NMHH jogi képviselőjének „bélázós” kijelentésre úgy reagált, az alaptörvény által is biztosított alapjog a közérdekű adatok megismerhetősége, ami még külföldi állampolgárokat, így tényleg mindenkit megillet. A Media1 főszerkesztője pedig kiegészítésként hozzátette, ő egyébként a sajtó munkatársaként kívánta a pályázati eljárás törvényességét a dokumentumok megtekintésével megvizsgálni, vagyis nem csak az utcáról érkezett, bár akkor is meg kellett volna mutatni a kért oldalakat, ezzel is biztosítva a szükséges transzparenciát.
Az NMHH képviselője egyébként a bírói kérdésre nem tudta elmondani, milyen sérelmeket okozna, ha megmutatná az ominózus pályázati oldalakat, ugyanis az NMHH jogásza azt állította: maga sem ismerhette meg azokat, és az NMHH csupán elfogadta a pályázók zárt adatkezelésre irányuló kérelmeit.
A 2018 óta húzódó adatigénylési ügy 2020 januárjában folytatódik a Fővárosi Törvényszéken, ekkorra tűzte ki a bíróság a következő tárgyalási napot.
Az elmúlt években az NMHH Médiatanácsának rádiós pályázatain több visszaélés, szabálytalanság is történt.
További rádiós hírek találhatók a Media1 rádió rovatában.
