lángoló újság, álhír, fake news

Az álhírek a magyar pr-eseket is egyre jobban aggasztják

A Magyar PR Szövetség aggódó állásfoglalást tett közzé az egyre sokasodó hírhamisítás miatt, mivel ezek már a kommunikációs szakma egészének hitelességét veszélyeztetik, ráadásul alternatív valóságban élő, szétszakított társadalmi csoportokat eredményeznek. Azt is írják, hogy egyes kormányok hírhamisító csapatokkal dolgoznak együtt.
Share on facebook
Share on twitter
Share on tumblr
Share on linkedin

A Magyar PR Szövetség (MPRSZ) állásfoglalást tett közzé szerdán arról, hogy aggodalommal figyeli, hogy az álhírek (csúsztatások, hamisítások) egyre nagyobb szerepet kapnak a tömegtájékoztatásban, és nagy mennyiségben – ellenőrizetlenül, de gyakran szándékosan – jelennek meg a közösségi oldalakon.

A PR-szakma képviselői szerint az álhírek ilyen mértékű elterjedése már a kommunikációs alapú társadalmunkban a valós információk hitelességét, és a társadalom egységét veszélyezteti.

A médiások és a pr-esek fellépését sürgetik a fake newsok terjedése ellen

Az MPRSZ épp ezért felhívja a pr-szakmával foglalkozókat és a média munkatársait, hogy a maguk eszközeivel lépjenek fel a hírhamisítások ellen. Ne generáljanak és ne terjesszenek hamis híreket, és a közösségi médiában határozottan szűrjék ki a hoaxokat, illetve minden lehetséges módon enyhítsék az alternatív valóságokból keletkező társadalmi szembenállásokat.

Az MPRSZ állásfoglalása szerint a tömegmédiában mindig is jelen voltak hamis hírek, túlszínezett, vagy egyenesen légből kapott tudósítások, még nagynevű riporterek és fotósok is elkövettek ilyen zsurnaliszta csínyeket. Azonban a múlt század végétől ez összekapcsolódott a szervezett lejáratással.

A technológia felerősítette a Dark PR-t

A gazdasági konkurensek, vagy a politikai ellenfelek lejáratását a pr szakma képviselői sokszor Dark PR néven illetik, és az MPRSZ állásfoglalása szerint a tisztességes pr-esek mélyen elítélik.

Az állásfoglalás szerint jól ismert példák vannak arra – például az élelmiszeriparban –, hogy egész ételcsoportokat igyekeztek kiszorítani a táplálkozásból a konkurens iparágak, de a technológia fejlődésével a hírhamisítás szinte ipari méreteket öltött. Olyan applikációk, amelyek csak néhány évtizede még szenzáció-számba mentek – például a Forrest Gump című film néhány jelenete –, ma már egyszerűen, a kézi okos eszközökre letölthetők. Néhány ilyen alkalmazás:

  • a „deepfake”, amellyel a videókban az arcot lehet kicserélni;
  • a beszédszintetizátor, amellyel egy videóban a hangot lehet kicserélni egy előzőleg fölvett hang színére;
  •  a mimika-változtató, amellyel egy arcra a beszédnek megfelelő szájmozgást és arckifejezést lehet ráapplikálni.
  • Ezeknek, valamint a „hagyományos” PhotoShop technikáknak a segítségével megtévesztő „dokumentumokat” lehet kreálni.

A közösségi oldalak egyelőre csak kis hatásfokkal szűrik az álhíreket

Az MPRSZ állásfoglalása szerint különösen veszélyessé vált a hírhamisítás azóta, amióta a közösségi oldalakon a felhasználók jelentős része gyakorlatilag minden kontroll nélkül oszt meg igen kétséges eredetű – sok esetben nyilvánvalóan hazug – tartalmakat.

A közösségi oldalak gazdái erős kísérleteket tesznek a hamis tartalmak kiszűrésére, de mindeddig igen alacsony hatásfokkal. Különösen nehéz kiszűrni az olyan hamisításokat, amelyekben van részigazság, de összefüggéseiből kiszakítva az eredetinek éppen az ellenkező jelentését sugallják. A Dark PR elterjedésével ez a lejárató technika általánossá vált.

A közösségi oldalak tartalmainak jelentős része ma már ellenőrizetlen – és ellenőrizhetetlen – hamisítás, írja az MPRSZ.

Néhány kormány hazugságterjesztő, hírhamisító csapatokat alkalmaz

Az MPRSZ azt is írja, hogy egyes kormányok – politikai szándékaiktól vezettetve – már jelentős hírhamisító és hazugságterjesztő csapatokat működtetnek. Ezt a jelenséget a szakma „neutrollingnak” nevezi. Az álhír-generáló és -terjesztő csapatok naponta százával ontják az úgynevezett hoaxokat, és közvetlenül beleszólnak a világpolitikai történésekbe: valótlan „tényekre” alapozva járatnak le személyeket és politikai irányzatokat; módosítják a politikai közhangulatot; és ezzel jelentősen befolyásolnak választásokat, politikai döntéseket.

A magyarországi pr-osok szakmai szövetsége emlékeztet rá: a közösségi médiában terjesztett álhírek a legtöbb esetben bekerülnek a hírmédiába (az online hírportálokba, az on-air médiába és a nyomtatott médiába egyaránt), ami erősíti azt a látszatot, hogy ezek a hírek valós tartalmúak. Sok esetben vezető politikusok is hivatkoznak rájuk.

Az egyszerű hírfogyasztó már nem tudja eldönteni, mi az igaz

Az álhír-dömpingnek az a közvetlen társadalmi hatása, hogy az egyszerű hírfogyasztó átlagpolgár az esetek többségében nem tudja eldönteni, hogy igaz vagy hamis hírrel van-e dolga. Mivel bizonytalanná válik, természetes reakciója, hogy fogódzót keres.

Ebben nem talál mást mint azt, hogy kiválaszt néhány hírforrást – többnyire a saját politikai, életvezetési, ízlésbeli prioritásainak megfelelőt –, amelyet hitelesnek fogad el, másokat pedig eleve hiteltelennek tekint. Ezeket nevezzük „hitelességi csomópontoknak”, illetve „hiteltelenségi csomópontoknak”. A lakosság jelentős csoportjai hitelesnek fogadnak el bizonyos tévécsatornákat, hírportálokat, nyomtatott médiumokat – miközben másokat eleve elutasítanak, hazugnak vagy manipulatívnak tartanak.

Alternatív valóságokban élő, szétszakított társadalmi csoportok

Így kialakul az a helyzet, hogy ha a hitelesnek elfogadott média egyszerűen nem számol be bizonyos eseményekről, akkor a célközönsége számára az az esemény nem történt meg.

Vagy ellenkezőleg: indokolatlanul kiemel bizonyos történéseket, eseményeket – akár hamis hírek, vagy konstruált „dokumentumok” alapján is –, és azt a célközönsége kritikátlanul elfogadja. És más hírcentrumok hiába próbálnak korrigálni, helyesbíteni, információkat pótolni – ezek egyszerűen nem jutnak el az ellenoldali társadalmi csoportokhoz. Ezzel a folyamattal a társadalom szétszakad: különböző „alternatív valóságok” alakulnak ki az egyes társadalmi csoportokban. A jelenség különös veszélye abban rejlik, hogy megszűnik a társadalmi csoportok közötti párbeszéd – sőt, kifejezetten ellenséges, néha gyűlölködő közhangulat alakul ki.

Borító: Elijah O’Donnell, Unsplash

Szóljon hozzá!

Ez is érdekelheti

Klubrádió

Ismét a Médiatanács kezében a Klubrádió sorsa

Kérelmet adott be pár hete az éppen ma a 18. születésnapját ünneplő, pár éve a Médiatanács által majdnem teljesen elnémított rádió a 2021 elején lejáró médiaszolgáltatási jogosultságának meghosszabbítása ügyében a grémiumhoz. Stock Richárd vezérigazgatót erről kérdezte a Media1.

A Media1 legfrissebb hírei

Kövessen minket!

Iratkozzon fel a Media1 napi hírlevelére!