fbpx
lángoló újság, álhír, fake news

Az álhírek a magyar pr-eseket is egyre jobban aggasztják

A Magyar PR Szövetség aggódó állásfoglalást tett közzé az egyre sokasodó hírhamisítás miatt, mivel ezek már a kommunikációs szakma egészének hitelességét veszélyeztetik, ráadásul alternatív valóságban élő, szétszakított társadalmi csoportokat eredményeznek. Azt is írják, hogy egyes kormányok hírhamisító csapatokkal dolgoznak együtt.

A Magyar PR Szövetség (MPRSZ) állásfoglalást tett közzé szerdán arról, hogy aggodalommal figyeli, hogy az álhírek (csúsztatások, hamisítások) egyre nagyobb szerepet kapnak a tömegtájékoztatásban, és nagy mennyiségben – ellenőrizetlenül, de gyakran szándékosan – jelennek meg a közösségi oldalakon.

A PR-szakma képviselői szerint az álhírek ilyen mértékű elterjedése már a kommunikációs alapú társadalmunkban a valós információk hitelességét, és a társadalom egységét veszélyezteti.

A médiások és a pr-esek fellépését sürgetik a fake newsok terjedése ellen

Az MPRSZ épp ezért felhívja a pr-szakmával foglalkozókat és a média munkatársait, hogy a maguk eszközeivel lépjenek fel a hírhamisítások ellen. Ne generáljanak és ne terjesszenek hamis híreket, és a közösségi médiában határozottan szűrjék ki a hoaxokat, illetve minden lehetséges módon enyhítsék az alternatív valóságokból keletkező társadalmi szembenállásokat.

Az MPRSZ állásfoglalása szerint a tömegmédiában mindig is jelen voltak hamis hírek, túlszínezett, vagy egyenesen légből kapott tudósítások, még nagynevű riporterek és fotósok is elkövettek ilyen zsurnaliszta csínyeket. Azonban a múlt század végétől ez összekapcsolódott a szervezett lejáratással.

A technológia felerősítette a Dark PR-t

A gazdasági konkurensek, vagy a politikai ellenfelek lejáratását a pr szakma képviselői sokszor Dark PR néven illetik, és az MPRSZ állásfoglalása szerint a tisztességes pr-esek mélyen elítélik.

Az állásfoglalás szerint jól ismert példák vannak arra – például az élelmiszeriparban –, hogy egész ételcsoportokat igyekeztek kiszorítani a táplálkozásból a konkurens iparágak, de a technológia fejlődésével a hírhamisítás szinte ipari méreteket öltött. Olyan applikációk, amelyek csak néhány évtizede még szenzáció-számba mentek – például a Forrest Gump című film néhány jelenete –, ma már egyszerűen, a kézi okos eszközökre letölthetők. Néhány ilyen alkalmazás:

  • a „deepfake”, amellyel a videókban az arcot lehet kicserélni;
  • a beszédszintetizátor, amellyel egy videóban a hangot lehet kicserélni egy előzőleg fölvett hang színére;
  •  a mimika-változtató, amellyel egy arcra a beszédnek megfelelő szájmozgást és arckifejezést lehet ráapplikálni.
  • Ezeknek, valamint a „hagyományos” PhotoShop technikáknak a segítségével megtévesztő „dokumentumokat” lehet kreálni.

A közösségi oldalak egyelőre csak kis hatásfokkal szűrik az álhíreket

Az MPRSZ állásfoglalása szerint különösen veszélyessé vált a hírhamisítás azóta, amióta a közösségi oldalakon a felhasználók jelentős része gyakorlatilag minden kontroll nélkül oszt meg igen kétséges eredetű – sok esetben nyilvánvalóan hazug – tartalmakat.

A közösségi oldalak gazdái erős kísérleteket tesznek a hamis tartalmak kiszűrésére, de mindeddig igen alacsony hatásfokkal. Különösen nehéz kiszűrni az olyan hamisításokat, amelyekben van részigazság, de összefüggéseiből kiszakítva az eredetinek éppen az ellenkező jelentését sugallják. A Dark PR elterjedésével ez a lejárató technika általánossá vált.

A közösségi oldalak tartalmainak jelentős része ma már ellenőrizetlen – és ellenőrizhetetlen – hamisítás, írja az MPRSZ.

Néhány kormány hazugságterjesztő, hírhamisító csapatokat alkalmaz

Az MPRSZ azt is írja, hogy egyes kormányok – politikai szándékaiktól vezettetve – már jelentős hírhamisító és hazugságterjesztő csapatokat működtetnek. Ezt a jelenséget a szakma „neutrollingnak” nevezi. Az álhír-generáló és -terjesztő csapatok naponta százával ontják az úgynevezett hoaxokat, és közvetlenül beleszólnak a világpolitikai történésekbe: valótlan „tényekre” alapozva járatnak le személyeket és politikai irányzatokat; módosítják a politikai közhangulatot; és ezzel jelentősen befolyásolnak választásokat, politikai döntéseket.

A magyarországi pr-osok szakmai szövetsége emlékeztet rá: a közösségi médiában terjesztett álhírek a legtöbb esetben bekerülnek a hírmédiába (az online hírportálokba, az on-air médiába és a nyomtatott médiába egyaránt), ami erősíti azt a látszatot, hogy ezek a hírek valós tartalmúak. Sok esetben vezető politikusok is hivatkoznak rájuk.

Az egyszerű hírfogyasztó már nem tudja eldönteni, mi az igaz

Az álhír-dömpingnek az a közvetlen társadalmi hatása, hogy az egyszerű hírfogyasztó átlagpolgár az esetek többségében nem tudja eldönteni, hogy igaz vagy hamis hírrel van-e dolga. Mivel bizonytalanná válik, természetes reakciója, hogy fogódzót keres.

Ebben nem talál mást mint azt, hogy kiválaszt néhány hírforrást – többnyire a saját politikai, életvezetési, ízlésbeli prioritásainak megfelelőt –, amelyet hitelesnek fogad el, másokat pedig eleve hiteltelennek tekint. Ezeket nevezzük „hitelességi csomópontoknak”, illetve „hiteltelenségi csomópontoknak”. A lakosság jelentős csoportjai hitelesnek fogadnak el bizonyos tévécsatornákat, hírportálokat, nyomtatott médiumokat – miközben másokat eleve elutasítanak, hazugnak vagy manipulatívnak tartanak.

Alternatív valóságokban élő, szétszakított társadalmi csoportok

Így kialakul az a helyzet, hogy ha a hitelesnek elfogadott média egyszerűen nem számol be bizonyos eseményekről, akkor a célközönsége számára az az esemény nem történt meg.

Vagy ellenkezőleg: indokolatlanul kiemel bizonyos történéseket, eseményeket – akár hamis hírek, vagy konstruált „dokumentumok” alapján is –, és azt a célközönsége kritikátlanul elfogadja. És más hírcentrumok hiába próbálnak korrigálni, helyesbíteni, információkat pótolni – ezek egyszerűen nem jutnak el az ellenoldali társadalmi csoportokhoz. Ezzel a folyamattal a társadalom szétszakad: különböző „alternatív valóságok” alakulnak ki az egyes társadalmi csoportokban. A jelenség különös veszélye abban rejlik, hogy megszűnik a társadalmi csoportok közötti párbeszéd – sőt, kifejezetten ellenséges, néha gyűlölködő közhangulat alakul ki.

Borító: Elijah O’Donnell, Unsplash
Szóljon hozzá!

A Media1 legfrissebb hírei

Kövessen minket!

Iratkozzon fel a Media1 napi hírlevelére!

Értesüljön azonnal a legfontosabb médiás hírekről!

Lájkolja Facebook oldalunkat!


Kérje ingyenesen napi hírlevelünket!

Adatvédelmi beállítások