A Twitter nem enged többé politikai hirdetéseket közzétenni
media1.hu
2019.11.03.
09:35
Ezt a közösségi portál elnök-vezérigazgatója jelentette be.
Ezt a közösségi portál elnök-vezérigazgatója jelentette be.
Két nemzetközi civil szervezet is az európai emberi jogi intézményhez, az Európa Tanácshoz fordult a Kövér László által elrendelt, a magyarországi parlamenti médiamunkások munkáját még tovább korlátozó, nemrég életbe lépett szabályok miatt. Nemzetközi botrány formálódik a Budapesten történtek miatt.
A brüsszeli székhelyű Nemzetközi Sajtó Szövetség, az API/IPA elnökének cikke alapján úgy tűnik, nem pont a brüsszeli gyakorlatot ültette át a magyar Országgyűlés Hivatala a gyakorlatba, amikor nemrégiben tovább korlátozta a média munkáját. Pedig Kövér Lászlóék az Európai Parlament normáira hivatkoztak.
Mostantól tilos például a Parlamentben a kérdések elől menekülő képviselőket követni, vagyis kitartónak lenni, élni a nyilvánosság erejével, tehát tovább szűkülnek a média lehetőségei.
Varga Judit a Sziget-fesztivál európai uniós pontján azt mondta, az Igazságügyi Minisztériumban munkacsoport alakul például annak áttekintésére, hogy hol a véleménynyilvánítás és a techcégek által gyakorolt cenzúra szabadsága. A munkacsoport más kérdéseket is vizsgálni fog.
Számos szabályozás előzheti meg a Facebook virtuális devizájának bevezetését a K&H Bank vezető elemzője szerint.
Kevesebb híradós tartalommal szűkítené tovább a lakosság információhoz jutását a Fidesz-KDNP. A megváltozó médiatörvény megengedőbb lenne azzal kapcsolatban is, kinek hány rádiója lehet, tovább erősítve a médiakoncentrációt. A jövőben akár 10+7 évig is szólhat egy rádió. Enyhül a pornótartalom szabályozása, valamint változik a reklámokra és a műsorkvótákra vonatkozó szabályozás is.
Május 15-től lép életbe az EU-n belüli nemzetközi hívások és SMS-ek díjának maximalizálása – emlékeztet az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete. A változás az EU mind a 28 tagállamát érinti, sőt hamarosan néhány EU-n kívüli európai ország is csatlakozik.
Szingapúr szigorú törvényt fogadott el az álhírek ellen. Bár a kormányzat szerint a börtön csak a legsúlyosabb esetben fenyegeti a fake news-terjesztőket, és elsősorban helyreigazításokkal próbálkoznak majd megfékezni az álhíreket, a jogvédők szerint aggasztó az új jogszabály a véleményszabadság szempontjából.
Mark Zuckerberg négy pontból álló javaslatot tett közzé, milyen törvényi szabályozást szeretne.
