Évek óta bevett gyakorlat, hogy a kormánykritikus lapok újságíróit kizárják Orbán Viktor évi egyszeri sajtótájékoztatójáról. Nem történt ez másképp idén sem, pedig korábban a TASZ jelezte, ez kétszeresen is jogsértő. Orbán idén még viccelődött is a kizáráson.
Utolsó pillanatban tudta a Szabad Európa a Nemzeti Tehetséggondozót (NTGN) az állami pénzből zajló újságíróképzéssel kapcsolatos kérdések megválaszolására rábírni. A válaszok némelyike meglehetősen magyartalan megfogalmazást használ, és sok kétely is felmerül azokat olvasva.
Vaszkó Imre debreceni önkormányzati képviselő szerint a független sajtó ignorálása jellemző a jelenleg az országot irányító vezetőkre. Ugyanakkor a helyi független újság, a Debreciner kérdéseire ő sem válaszol már két éve.
Bármilyen megkeresésre csak úgy adhatnak választ a sajtóval eddig közvetlenül kapcsolatban álló munkatársak, ha azt előbb egy, Botka László polgármester által erre kijelölt személy ellenőrzi. Vannak olyan kivételes helyzetű médiumok, amelyekre a korlátozás nem vonatkozik. Megpróbálták megkérdezni a sajtó munkáját nagyban megnehezítő fejleményről az önkormányzatot, de semmitmondó választ kaptak.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke arról biztosította Ujhelyi Istvánt, az MSZP európai parlamenti képviselőjét egy levélben, hogy a Bizottság komolyan veszi a magyar médiahelyzettel kapcsolatos problémákat és nem csak figyelemmel kíséri a médiaszabadság és -pluralizmus magyarországi helyzetét, de meg is fogja hozni a megfelelő intézkedéseket.
Támogatja a Google és a Facebook a médiát, vagy inkább épp ellenkezőleg, elszívja tőle az erőforrásokat? Erről beszélgetett részletekbe menően Pásztor Andrással, az Mfor ügyvezetőjével és Baka F. Zoltánnal, a Privátbankár lapcsalád főszerkesztőjével a Media1.
Pintér Bencével, az Ugytudjuk szerkesztőjével a Media1 műsorában részletesen is átbeszéltük annak a 28 szerkesztőség által aláírt nyílt levél elindításának körülményeit, amellyel az érintett médiumok a világjárvánnyal összefüggő tájékoztatás helyzetén akartak javítani, és amelyet a kormány pillanatokon belül elutasított. Az ügy tanulságai és ami mögötte van.
Az Azonnali már közel másfél éve pereskedik, hogy egyáltalán érdemben foglalkozzon a bíróság azzal, hogy a házelnök 2019 őszén szigorított rendelkezései ellehetetlenítik a sajtó munkáját a parlamentben, de az első és másodfokú bíróság után most a Kúria is azt mondta ki, hogy nem lehet beperelni a parlamenti házelnököt. A lap nem hagyja annyiban az ítéletet.
A NER-közeli – a kormánypárti kötődésű Mediaworks és az állami MTVA összefogásával működő – Magyar Nemzeti Médiaszövetség szerint most „nem időszerű” a 28 szerkesztőség három kérése, amelyet nyílt levélben kértek a miniszterelnöktől a nyilvánosság helyreállítása érdekében. A Magyar Nemzeti Médiaszövetség állásfoglalását a Magyar Nemzet tette közzé, melynek főszerkesztője a kormányközeli médiaszövetség elnöke.
A miniszterelnök az állami médiában sugárzott tévéinterjúban mondta el, mit gondol a kérésről.
