
Az Európai Bizottság alelnöke szerint szükség lenne egy EU-s, médiaszabadságot biztosító törvényre
Vera Jourová a lengyel médiatörvény kapcsán szólalt fel.

Vera Jourová a lengyel médiatörvény kapcsán szólalt fel.

Bár a törvény már hetekkel ezelőtt hatályba lépett, továbbra is sok a kérdőjel az alkalmazással kapcsolatban, és ebben a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság sincs a tévétársaság segítségére.

Külföldi ügynökké nyilvánították Oroszországban a lettországi székhelyű The Insider vállalatot, amely az azonos nevű orosz oknyomozó hírportált üzemelteti – közölte pénteken az orosz igazságügyi minisztérium. Jogvédők szerint a máskéntgondolkodókat akarják elnémítani.

Hosszú idő után az Európai Bizottság felismerte, tennie kell a sajtó szabad működését egyre több tagállamban veszélyeztető gazdasági és politikai nyomásgyakorlás, a média állami foglyul ejtése ellen.

A Barátok közt az RTL Klubon hétfőn délután sugárzott epizódját, amelyben két nő megcsókolta egymást, még márciusban, vagyis hónapokkal a napokban hatályba lépett és nagy vihart kavart új törvény elfogadása előtt forgatták le, de az amúgy mindössze pár másodperces jelenet adásba már a jogszabály hatályba lépése után került.

Bár jövő héten hétfőn adják nyomdába, a legismertebb magyarországi LMBTQI-lap még máig sem tudta eldönteni, hogy rátegyen-e 18+-os korhatár jelzést a lap borítójára, vagy sem. A magazin nem szexújság, nem pornográfiáról szól, hanem a melegek mindennapjairól, és a 18-as korhatári jelzést megalázónak tartanák. A reklámozóik egy része azonban jelezte, hogy csak akkor hirdethet az új törvény értelmében a magazinban, ha rákerül a korhatári jelzés és csak felnőttekhez jut el a lap. Ha viszont ezt megteszik, olvasókat veszítenek. Közben a magazin magyarországi bizonytalanság miatt azt fontolgatja, hogy Spanyolországba helyezi át a kiadói lábat a későbbiekben.

Szakértők közreműködésével útmutató készült a mától hatályba lépett új magyar törvény kapcsán, mely jelentősen korlátozza a nem heteroszexuális emberek média- és reklámjelenlétét. De mit lehet pontosan és mit nem, és milyen következményekkel számoljanak azok, akik megsértik az új szabályokat? Erről szól ez a cikk, valamint arról, hogy civil szervezetek újabb petíciót indítottak, mivel szerintük az alapvető jogok biztosának az Alkotmánybíróságra kellene küldenie a törvényt.

Úgy látják, a napi tömeges elérés és a társadalomra gyakorolt hatásuk miatt itt az ideje, hogy Európa nagyobb felelősségét helyezzen a globális online platformokra és felelősségre vonhatóbbá tegyék őket, illetve itt az ideje, hogy helyreállítsák az online világ iránti bizalmat és olyan biztonságos helyet biztosítsanak, ahol a média széles és demokratikus funkcióval rendelkezik.

Kétféle kategóriára osztanák fel a pornót: törvényesre és törvénytelenre.

Nem tudta megmondani a RTL Híradó érdeklődésére az új magyar szabályozást elfogadó Fidesz politikusa, sugározhatják-e a médiaszolgáltatók a népszerű tévészériát, ugyanis ő maga nem tartja jónak az olyan történeteket, amelyek nem mondhatók el 3 részen belül, bár van számára két kivétel is – azt is elmondta, mely szériák azok. Eközben az Amerikai Kereskedelmi Kamara, az AmCham kétnyelvű nyilatkozatot adott ki az új magyarországi szabályozás miatt, mely jelentősen korlátozza Magyarországon a leszbikusok, a melegek, a biszexuálisok és transzneműek jelenlétét a média nyilvánosságában, és ami egyes állítások szerint népszerű tévésorozatokat is érint.