Az Alphabethez tartozó Google több mint 300 kiadóval írt alá megállapodást több uniós tagállamban arról, hogy ezentúl fizetni fog a tartalmaikért. A 300 lap között van a Media1 is.
A sajtószabadság világnapján olyan médiumokat mutatott be a The Economist, amelyek nehéz körülmények között próbálnak talpon maradni.
Ma van a sajtószabadság világnapja, ebből az alkalomból nyilvánosságra hozták a világ 180 országát a sajtószabadság szempontjából rangsoroló RSF sajtószabadság-indexének friss eredményeit. Ennek középmezőnyében, a 85. helyen végzett Magyarország, ami az uniós tagállamok közül a 3. legrosszabb helyezésnek számít.
Az Economia által készített régiós felmérésből az is kiderült, hogy a magyarok 7 százaléka szerint nincs is szükség független médiára.
A közel félórás riportban Jordan Klepper ered a magyar demokrácia nyomába.
A most kiadott jelentés szerint a demokratikus normák Albániában, Észak-Macedóniában, Montenegróban, de még Szerbiában is jobban érvényesülnek, mint Magyarországon.
Szolidaritási nyilatkozatot adott ki a Nemzetközi Sajtóintézet (IPI) a választások után a magyar média független képviselői számára, amelyben hangsúlyozzák, hogy a Fidesz és Orbán Viktor újabb győzelme után minden eddiginél nagyobb szükség van a munkájukra. Az IPI képviselői hamarosan Budapestre jönnek, hogy találkozókat folytassanak, de addig is konkrét ajánlásokat fogalmaztak meg az Európai Unió és az Orbán-kormány számára a médiapluralizmus eróziójának megállítására.
Az USA külügyminisztériuma által készített emberi jogi jelentés számos problémát azonosított.
Ezúttal Thomas Rabe, az RTL Group vezérigazgatója beszélt arról, aki azt mondta egy rendezvényen, hogy az RTL az utolsó független televízió Magyarországon, mely részletesen beszámolt az ellenzék választási kampányáról is.
Az EBESZ választási megfigyelő missziója mellett az ENEMO magyarországi választási missziója is számos kifogásolható dolgot azonosított a magyarországi országgyűlési választások kapcsán. Jogszabályi hiányosságok, nem azonos médiaviszonyok, sérülő szavazategyenlőség, nyomásgyakorlás, szavazatvásárlás, megfélemlítés, konstruktív viták hiánya, korlátozott hozzáférés bizonyos információkhoz, probléma a levélszavazatok ellenőrzésével, visszaélés az állami erőforrásokkal. Csak néhány probléma az ENEMO jelentéséből.
