
Magyar újságíró is felszólal az Európa Tanácsban
A magyarországi vidéki sajtó helyzetének témaköréről lesz szó.
A magyarországi vidéki sajtó helyzetének témaköréről lesz szó.
Magyar sajtószabadság-leckét kaptak a nyugati médiumok tudósítói a Bálnában.
A sajtószabadság világnapján olyan médiumokat mutatott be a The Economist, amelyek nehéz körülmények között próbálnak talpon maradni.
Ma van a sajtószabadság világnapja, ebből az alkalomból nyilvánosságra hozták a világ 180 országát a sajtószabadság szempontjából rangsoroló RSF sajtószabadság-indexének friss eredményeit. Ennek középmezőnyében, a 85. helyen végzett Magyarország, ami az uniós tagállamok közül a 3. legrosszabb helyezésnek számít.
Az Economia által készített régiós felmérésből az is kiderült, hogy a magyarok 7 százaléka szerint nincs is szükség független médiára.
A most kiadott jelentés szerint a demokratikus normák Albániában, Észak-Macedóniában, Montenegróban, de még Szerbiában is jobban érvényesülnek, mint Magyarországon.
Szolidaritási nyilatkozatot adott ki a Nemzetközi Sajtóintézet (IPI) a választások után a magyar média független képviselői számára, amelyben hangsúlyozzák, hogy a Fidesz és Orbán Viktor újabb győzelme után minden eddiginél nagyobb szükség van a munkájukra. Az IPI képviselői hamarosan Budapestre jönnek, hogy találkozókat folytassanak, de addig is konkrét ajánlásokat fogalmaztak meg az Európai Unió és az Orbán-kormány számára a médiapluralizmus eróziójának megállítására.
Az USA külügyminisztériuma által készített emberi jogi jelentés számos problémát azonosított.
Több kritikus megállapítást is tettek a magyar választásokról az EBESZ megfigyelői. Szerintük nem voltak egyenlőek a feltételek az ellenzék és a kormányoldal között.
Ilyen média- és reklámpiaci környezetben egy győzni akaró ellenzéknek valamilyen forradalmian új, nagyon átgondolt kommunikációs stratégiával kellett volna nekifutnia a választásoknak, már ha egyáltalán elindul, azzal ugyanis gyakorlatilag elfogadja az évekkel ezelőtt egyoldalúan megváltoztatott választási szabályok mellett azt is, hogy a kommunikációs térben a versenyfeltételek egyáltalán nem azonosak az egyes felek számára. Az ellenzék ehelyett folyamatos védekezésben találta magát és nem tudta megismertetni elképzeléseit a szavazókkal, és az egyes kormányzati botrányokkal kapcsolatos információk sokakhoz nem jutottak el.