Más európai országokban beléphetnek a kórházak koronavírusos betegeket ellátó osztályaira a média munkatársai, Magyarországon azonban a mai napig nem lehetséges ez, csak a közmédia számára. Az ATV megkérdezte az Emberi Erőforrások Minisztériumát, miért van ez így.
Irene Khan az Emberi Jogi Tanácsnak készít a Magyarországon tapasztaltakról jelentést. Bár a jelentést csak később nyújtja be, már most felszólítással élt az ügyben.
A lap azért indított pert, hogy kiderüljön, hol, mikor, mennyi fertőzöttet ápoltak. Az ítélet egyelőre elsőfokú.
Hivatalos panaszbeadvány ellenére sem lép fel a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa az állami Duna Médiaszolgáltató ellen, amiért az MTI médiaszakmai, médiaetikai és törvényességi szempontból is erősen aggályos módon nem publikálta a miniszterelnök-jelölti előválasztással kapcsolatos információkat és több mint 30 napon át fotókat sem közölt az ország jelentős részét megmozgató eseményekről. Cikkünkben bemutatjuk, mi történt azután, hogy hivatalos panaszbeadvánnyal fordultunk a kizárólag kormánypárti szavazatokkal megválasztott tagokból álló, elviekben a médiapiac szereplőinek törvényes működését betartani hivatott grémiumhoz.
Megtagadta az állami hírügynökség az LMP a közmédiát kritizáló közleményének közzétételét.
Egy állítólagos anyuka a Magyar Nemzetnek panaszkodott arról, hogy a gyereke egy videó megnézése után, szivárványos zászlókat rajzolt és terjesztett a környezetükben. Ez a cikk aztán villámgyorsan elterjedt a – Magyar Nemzetet is kiadó – kormánypárti médiaholdinghoz, a KESMA-hoz tartozó megyei lapok rendszerében.
A Társaság a Szabadságjogokért legújabb kutatása rávilágít arra, hogy a hazánkban a független sajtó rendkívül nehezített körülmények között próbálja végezni tevékenységét, és kiderül belőle az is, hogy a koronavírus-járvány okozta válság kapcsán szintet lépett az információk elhallgatása. A csökkenő információszabadság kárvallottjai nem is csupán az újságírók, hanem a teljes lakosság.
Pintér Bencével, az Ugytudjuk szerkesztőjével a Media1 műsorában részletesen is átbeszéltük annak a 28 szerkesztőség által aláírt nyílt levél elindításának körülményeit, amellyel az érintett médiumok a világjárvánnyal összefüggő tájékoztatás helyzetén akartak javítani, és amelyet a kormány pillanatokon belül elutasított. Az ügy tanulságai és ami mögötte van.
Az Európa Tanács 14 oldalas jelentése számos problémás területet sorol fel a magyar médiahelyzettel kapcsolatban.
Bár nemrég Karas Monika, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke azt állította, a jogállami megoldások híve, egy újabb ügy ismét azt bizonyítja, hogy az általa vezetett NMHH és a Médiatanács sorozatosan nem törődik egyes törvényekkel, a jogállami működéssel, és kifejezetten ellene van az átlátható működésnek, az információszabadságnak és a sajtószabadságnak.
