Eddig is csak korlátozottan volt elérhető a mesterséges intelligenciával működő chatbot, de most már a kerülőutakat is elkezdték lezárni.
A bíróság ítélete szerint megsértette az információszabadságról szóló törvényt a Magyar Államvasutak.
Teresa Ribeiro, az EBESZ (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet) médiaszabadság-képviselője, aki a múlt héten delegációjával két napon át Magyarországon tárgyalt különböző kormánytisztviselőkkel és a médiahatóság elnökével, valamint újságírókkal és a civil szféra képviselőivel is találkozott, arról beszélt, szerinte több tényező együttesen is akadályozza, hogy lendületes és sokszínű legyen a magyar médiapiac és ezáltal betölhesse ellenőrző szerepét. Az EBESZ delegációja kifogásolta az újságírók lehallgatását, a közadatok kiadásának problémás működését, az állami reklámpénzek igazságtalan elosztását, a műsorterjesztésre szolgáló frekvenciák körüli visszásságokat, a közmédia nem megfelelő működését és több más probléma ügyében is szót emelt.
A módosítás év végén lépne hatályba, amennyiben megszavazza az Országgyűlés.
A legalacsonyabb elkérhető összeg az eddigi duplájára emelkedik.
Perre megy az orosz gázóriással, a Gazprommal kötött szerződések nyilvánosságáért az Átlátszó, mivel az állami cég titkolni próbálja a gázellátással kapcsolatos, tavaly megkötött hosszútávú szerződés tartalmát.
Egy, a Magyar Közlönyben éjszaka megjelent rendelet értelmében tovább szűkült Magyarországon az információszabadság. A rendelet beavatkozik a HVG az Operatív Törzs elleni bírósági perébe.
Cenzúrával reagált az állami hírügynökség a közmédiát ért bírálatra, amit a MÚOSZ azután fogalmazott meg, hogy a Szabad Európa tényfeltáró cikksorozatban mutatta be, hogy a magyar állami médiaszolgáltatónál senki nem vállalja a felelősséget azért a tartalomért, ami a közmédia hírműsoraiban elhangzik.
Mutatunk néhány konkrét példát arra, hogy amióta Koltay András az NMHH és a Médiatanács elnöke, még kevésbé törődik a hatóság olyan jogszabályokkal mint a sajtótörvény vagy az információszabadságról szóló törvény. Összegyűjtöttünk néhány példát, hogyan zárkózik el mostanra már olyan egészen alapvető és közérdekű adatot is érintő médiaszakmai újságírói kérdések elől is a médiahatóság, mint hogy például egy budapesti közösségi rádiós frekvenciapályázaton győztes médiaszolgáltató milyen médiaszolgáltatási névvel pályázott.
Immáron jogerős az a bírósági ítélet, amelynek értelmében a Duna Médiaszolgáltató Zrt.-nek ki kell adnia a Szabad Európa számára azokat a dokumentumokat, amelyekből többek között kiderülhet, ki viseli a szerkesztői felelősséget például a köztévé Híradójában elhangzottakért.
