Nem példátlan az eset. A minap a Twitter, a Facebook és az Instagram is fellépett az amerikai elnök által terjesztett valótlan állítások kapcsán, de tavasszal is előfordult már, hogy a tévétársaságok elkapcsoltak Trump egyik beszédéről, amikor álhíreket terjesztett – akkoriban a COVID kapcsán.
Tájékoztatjuk olvasóinkat és az érdeklődőket, hogy az alábbi helyreigazítási kérelemmel fordult a Media1.hu-t működtető Vipcast Media Gábor Lászlóhoz, az Origo főszerkesztőjéhez, illetve az origo.hu kiadójához.
Az amerikai IGN nevű gamer témájú médium volt újságírói többek között munkahelyi agresszióra, felettesek részéről hatalmi visszaélésre és arra panaszkodtak nyilvános Twitter-bejegyzéseikben, hogy olyan cikkek megírására is kényszerítették az újságírókat, amelyeknek hazug pletykák voltak az alapjai. Az IGN társalapítója végül kénytelen volt elnézést kérni.
Műsorszolgáltatók, kiadók és egy újságíró-szervezet arra szólították fel az Európai Bizottságot, hogy vegye komolyabban az álhírek terjedésének problémáját, és hogy távolíttassa el a hamis híreket olyan nagy internetes platformokról mint a Google vagy a Facebook. Az Európai Bizottság intenzívebb támogatást ígér független médiumoknak.
ComplexityJam névvel 168 órás nemzetközi online játékversenyt hirdet a hírdömping és az álhírek ellen péntektől a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME).
A hatóságok a pécsi férfit koronavírussal kapcsolatos rémhírterjesztéssel, illetve a koronavírus tagadásával gyanúsítják.
A WHO és a Viber interaktív, többnyelvű chatbottal veszi fel a küzdelmet a koronavírusról szóló téves információkkal szemben. Ezenkívül speciális matricacsomaggal is segítik a frontvonalban lévők erőfeszítéseit.
Az NMHH Médiatanácsa a tartalom- és a médiaszolgáltatók felelősségére hívja fel a figyelmet közleményében, egyúttal arra figyelmezteti őket, hogy ebben a helyzetben fokozott ellenőrzésekre számíthatnak, hogy betartják-e műsorszolgáltatási szerződéseiket és a jogszabályokat.
A rendőrség szerint a 30 éves J. Levente Szabolcs videoblogjában elsőként jelent meg az az alaptalan híresztelés, hogy a fővárost lezárják a koronavírus miatt.
Az Európai Bizottság úgy látja, hogy mindössze részleges előrelépést értek el az álhírek visszaszorításában az utóbbi évben a legnagyobb online platformok, például a Facebook, a Google és a Twitter.
