Moys Zoltán, a Mi Hazánk jelöltje, Martí Zoltán, a KDNP jelöltje és Siklósi Beatrix, a Fidesz jelöltje mai, szerdai bemutatkozó meghallgatásukon egyaránt a hitelesség, a szakmaiság és a kulturális értékteremtés fontosságát hangsúlyozták. Mindhárman kiemelték, hogy a jövő közmédiájának a pártpolitikán felül kell állnia.
A képviselőktől azonban végül egyik jelölt sem kapta meg a szükséges támogatást: mindannyian négy igen és hét nem szavazatot kaptak.
Moys Zoltán, a Mi Hazánk jelöltje – akiről a Media1 megírta korábban, hogy cége Adolf Hitler náci vezér születésnapjáról készített videót –bemutatkozásában azt emelte ki, hogy soha semmilyen pártnak nem volt tagja, egész életében a nemzeti összefogást, a pártok feletti egységet képviselte.
Elmondta, hogy a Kodolányi János Főiskolán végzett médiaszakemberként, 2000-ben a Magyar Televízióban kezdte hivatását, dolgozott az MTI-ben videószerkesztőként, később céget alapított, egyebek mellett történelmi dokumentumfilmeket és közszolgálati műsorokat készített, nevéhez fűződik a Hagyaték, a Hazajáró vagy a Kárpát expressz című műsor. Kitért arra is, hogy korábban felkérték az M5 csatigazgatójának, de nem vállalta a feladatot, valamint Balázs Béla-díjra is felterjesztették, amit szintén nem fogadott el. Utóbbi kapcsán megjegyezte azt is: szégyennek, felháborítónak tartja, hogy Balázs Béláról díj van elnevezve.
Moys Zoltán hangsúlyozta: elképzelése szerint a jövő közmédiája olyan tartalmakat gyárt, amely értéket ad, felemeli a lelket, és amely minden magyarnak szól, emellett a médiatörvénynek is megfelel. „Hiszek abban, hogy lehet ilyen tartalmat gyártani” – húzta alá, hozzátéve: a közmédia legyen „iránytű”. A jelölt – fontosnak nevezte azt is, hogy a közmédia a hagyományos tévé és rádió mellett egyre inkább nyisson az online tér felé, „vessen be minden innovációt”.
Martí Zoltán, a KDNP jelöltje (a hírhamisító Papp Dániel volt MTVA-vezér egykori online igazgatója) arról beszélt: értékrendje a hazaszeretetre, a hitre és a család fontosságára alapozódik. Fontosnak nevezte a hiteles tájékoztatást, a kulturális értékteremtést, az emberi méltóság tiszteletét a fogantatástól.
Felidézte, 2014-ben gyakornokként került a közmédiához, ahonnan 2025-ben online igazgatóként távozott. Szavai szerint olyan vezetők kellenek a közmédiába, akik hiteles személyek, megfelelő szakmai tudásuk van és pártpolitikai csatározásokon felülemelkedve képesek megtestesíteni a nemzet egységét is.
Martí Zoltán visszautasította, hogy a közmédia propagandagyárként működött volna az elmúlt időszakban, mint mondta, ez igazságtalan vád, a ráfordítások nagy része ráadásul inkább a sportcsatornára ment el, nem a hírekre.
Megjegyezte, hogy az általa vezetett 48 perc című műsor nem volt „alákérdezős”, állítása szerint valamennyi képviselőcsoport tagjai vendégeskedtek a műsorban, és nem érzékelt kiegyensúlyozatlanságot. Hozzátette: az ő online igazgatósága alatt jelentősen növelték a saját anyagok számát a Hirado.hu-n, és állította: sosem kellett helyreigazítást közölniük a saját tartalmakkal kapcsolatban. A jelölt az MTI beszámolója szerint kiemelte: az újonnan létrejövő testület a közmédia „őrangyala” kell, hogy legyen, és szerepet kell vállalnia abban, hogy a megfelelő embereket válasszák ki a vezető pozíciókra.
Siklósi Beatrix, a Fidesz jelöltje – akinek a Kossuth Rádió csatornaigazgatóvá történő kinevezésekor 21 zsidó szervezet tiltakozott – elmondta, negyven év szakmai múlt áll mögötte, riporteri, műsorvezetői, felelős szerkesztői, főszerkesztői, csatornaigazgatói feladatokat egyaránt ellátott, nemzetiségi, külhoni projekteket vezetett, filmet forgatott az üldözött keresztények életéről is.
Azt mondta, nevéhez fűződik a Jónak lenni jó című jótékonysági műsor, amely a legnagyobb büszkesége, és amellyel több milliárd forintot gyűjtöttek össze politikai és értékrendi hovatartozástól függetlenül. A közmédia feladatáról úgy szólt: a gondolatok szabadságát feltétlenül biztosítani kell, „akár egyetértünk vele, akár nem”. Emellett a politikai és gazdasági nyomásoktól függetlennek kell lenni
Siklósi Beatrix kijelentette, elsősorban kulturális területen munkálkodott, így nem tartozott hozzá olyan műsor, amelyet érintett volna a politikai nyomásgyakorlás. (A Media1 arról számolt be, hogy Siklósi például 2023-ban letiltatott egy Győrffy Miklósról készített beszélgetést.)
A jelölt kitért arra is, hogy bár a közmédia kapcsán „mindig a hírről beszélünk”, a közmédiában sok más terület van, amelyek fontosabbak. Míg a hírekről ma már nagyon sokféle platformon tudnak tájékozódni az emberek, a közmédia kínál koncertet, operaelőadást, színdarabot, színvonalas kultúrpolitikai vitákat, amelyeket máshol nem kapnak meg a nézők, hallgatók – mondta.
Kiakadt az ellenzék
Latorcai Csaba, aki a KDNP képviseletében tanácskozási joggal vett részt az ülésen, az MTI-nek skandalumként értékelte a történteket.
Jelezte, a korábban kétharmados felhatalmazással bíró Fidesz-KDNP megszavazta a testület elődjébe javasolt Debreczeni Józsefet is, aki „Orbán Viktor ellen írt könyvet”.
Értékelése szerint a történtek azt jelzik, hogy a TISZA még azt is meg akarja mondani, kik legyenek az ellenzéki jelöltek.
A KDNP fenntartja Martí Zoltán jelölését – jelentette ki a politikus, megjegyezve, hogy a pályázati úton kiválasztott jelölttel szemben a TISZA részéről semmilyen indoklás, kifogás nem hangzott el a bizottság ülésén.
Szentkirályi Alexandra, a Művelődési Bizottság fideszes elnöke később Facebookon azt közölte, szerinte a Művelődési Bizottság mai ülésén tovább gyűrűzött a közmédia-botrány, és úgy tűnik, a közmédia vezető testületeinek tagjait Magyar Péter személyesen fogja kiválogatni.
Megszólalt Grósz Judit az FKT-botrányról: a miniszteri biztos védelmébe vette a vitatott eljárást
Még több hír érhető el a Media1-en. Megtalálhat minket Facebookon is. Feliratkozhat napi hírlevelünkre is.Tiltakozik a MÚOSZ: jogilag kifogásolhatónak tartják a közmédia új testületének kiválasztását
