„Nem érinti a szerkesztőségek szabadságát vagy a sajtószabadságot, így nem látom, hogy a szuverenitásvédelmi javaslat bármilyen veszélyt jelentene a sajtóra” – ezt mondta Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden a HVG kérdésére a jogszabályról, amelyet aznap kezdett el tárgyalni az Országgyűlés.
Pedig néhány héttel korábban Kocsis Máté, a Fidesz-KDNP frakcióvezetője még arról beszélt az állami MTI beszámolója szerint Esztergomban, hogy a szuverenitásvédelmi törvénnyel a baloldali médiumoknak is borsot akarnak törni az orra alá.
A törvényjavaslat, amiről a Media1 is többször írt már és ami hasonlóságokat mutat az Európai Jogok Európai Bírósága (EJEB) által emberi jogokat sértőnek talált oroszországi idegen ügynök törvénnyel, létrehozna egy szinte mindent vizsgálni jogosult hatóságot, a Szuverenitásvédelmi Hivatalt és jelentéseket publikálna arról, mely médiumokat tartja veszélyesnek. Az új törvény alapján továbbá három év börtönnel lenne büntethető, ha valaki egy választáson külföldi adományt fogad el, az ilyen juttatásokat elfogadó jelölő-szervezetek pedig pénzügyi szankciókkal számolhatnak.
A törvény beterjesztője a mainstream médiát is ellenségként emlegette, de a Fidesz szerint nem érintené
A témával foglalkozó Szabad Európa felidézte, hogy a 444.hu, a Telex.hu és több más médium is részesül külföldi finanszírozásban, de így van ez a Szabad Európával is, melynek működését az Egyesült Államok Kongresszusa támogatja, ezért a lap szerint joggal merülhet fel a kérdés, hogy ezek a szervezetek célpontjai lehetnek-e a szuverenitásvédelmi törvénynek, hiszen a jogszabályban a „közélet befolyásolására alkalmas” kitétel szerepel mint lehetséges „szuverenitássértés”.
Gulyás Gergely mellett Varga Judit volt igazságügyi miniszter is beszélt kedden a törvény médiát érintő vonatkozásairól, aki a HírTV-ben úgy fogalmazott, hogy „Ez a törvény egyáltalán nem érinti a magyar média munkáját, hiszen nem jelölőszervezetekről, pártokról, jelöltekről van szó. Amikor a magyar demokratikus folyamatokat külföldről akarják befolyásolni, ezt a helyzetet akarjuk kivédeni.” „Árnyékra vetődésnek” nevezte, hogy bárki a sajtószabadság miatt aggódik, hozzátéve, hogy „de nem lepődöm meg, mert ez egy álszent rettegés, ferdítik a tényeket. (…) Azt mondom: olvassák el a törvényt, nem vonatkozik a sajtóra!”
Ugyanakkor szintén Varga Judit, napközben még mint a törvény előterjesztőjeként a parlamentben még a „fősodratú progresszív médiát” is azok közé sorolta, akik „próbálják aláásni a magyar érdekérvényesítést”.
A Transparency International szerint igenis veszélyezteti a média működését a törvény
A Szabad Európa idézi Ligeti Miklóst, a Transparency International Magyarország jogi igazgatóját, aki azt mondta, hogy bár „megnyugtató, és boldogsággal tölti el remegő lelkünket, ha a magas tekintetű elvtársak elmondják, mit jelent a törvény, de a szövege nem erről szól”. A jogszabálynak ugyanis két pillére van. Az első valóban a választási eljárásban felhasznált külföldi pénzekről szól, és valóban az a lényege, hogy a pártok esetében már élő tilalmat (a külföldi források elfogadására) kiterjeszti a nem párt jelölőszervezetekre is. Ebben az esetben az Állami Számvevőszék (ÁSZ) gyakorolja az ellenőrzést, Ligeti Miklós szerint pedig „az ÁSZ már többször bebizonyította, hogy utána tud nézni a jelölőszervezetek forrásainak, ha nagyon akar, különösen, ha a Fidesz hatalmát bármiben is veszélyeztető ellenzéki pártokról van szó. A hatalmi párt esetében sajnos ez a képesség elenyészett vagy ki sem fejlődött.” Csakhogy a másik pillérben szerepel a Szuverenitásvédelmi Hivatal felállítása:
„Miközben igaz, hogy az első pillér nem célozza a sajtót, a hivatal vizsgálatai, jelentései mindenkire vonatkozhatnak, legyen párt, cég, egyesület, egyház, magánszemély vagy egy szerkesztőség – fogalmazott Ligeti Miklós, hozzátéve, hogy – miközben első ránézésre a Szuverenitásvédelmi Hivatal egy fogatlan szervezetnek tűnik, hiszen legfeljebb jelentést készíthet a vizsgálatairól, vagy beidézheti a vizsgált szervezet vezetőjét az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága elé, de eközben bármilyen adathoz hozzáférhet”.
Teljes hozzáférés
A Szuverenitásvédelmi Hivatal még olyan adatokhoz is hozzáférhet, amelyeket az ügyészség legfeljebb súlyos bűncselekmény gyanúja esetén, bírósági felhatalmazással szerezhet meg.A hivatal „hírigénnyel” fordulhat a Nemzeti Információs Központhoz, kérheti, hogy tárjon fel valamit. Ennek során a Nemzeti Információs Központ már bármikor igénybe veheti a nemzetbiztonsági szolgálatok segítségét akár úgy is, hogy azok titkosszolgálati eszközöket alkalmaznak – akár egy civil egyesülettel, akár egy magánszeméllyel, akár egy szerkesztőséggel szemben. Vagyis áttételesen a Szuverenitásvédelmi Hivatal is bármikor támaszkodhat ezekre a titkosszolgálati eszközökre.
A törvény abban is szigorítja a nem pártként működő szervezeteknek juttatott adományokra vonatkozó szabályokat, hogy míg a pártok belföldi magánszemélyektől ötszázezer forint összeg alatt anonim módon is elfogadhatnak támogatást, addig a nem pártként működő jelölőszervezetek esetében eltörlik az összeghatárt, bármekkora juttatás esetén fel kell tüntetni a feladót, ami nyilván mérsékli majd a kisebb összegű adományozói kedvet. Ligeti Miklós arra is felhívta a figyelmet, hogy mivel a Büntető törvénykönyvbe foglalták a külföldi adományok elfogadásának tilalmát választási időszakban, ennek külön következményei vannak. „Egy Btk.-ban szereplő bűncselekmény esetében minden esetben felmerülhet a bűncselekmény elkövetésének kísérlete, a felbujtás, a bűnsegédi magatartás, a bűnszövetkezet létrehozása, a gondatlanság, a szándékosság és még egy sor körülmény, ha csak tételesen ki nem zárják ezeket, ami itt nem történt meg” – mondta a TI jogi igazgatója.
Ebből pedig az következik, hogy ha lesz olyan bűncselekmény, amely arról szól, hogy egy jelölt külföldi adományt fogadott el, akkor annak ugyanúgy lehet felbujtója, bűnsegédje.
„Ez pedig akár lehet egy lap, egy újságíró is. Nem zárható ki, hogy egy külföldi forrásból működő lapra rásütik, hogy valamely jelöltet promózza, a támogatására buzdít, nagyobb teret biztosít számára, mint másnak” – mondta Ligeti Miklós.
A TI jogi igazgatója szerint volt már rá példa, hogy egy rossz jogszabály miatt a hatóságok ártatlan állampolgárokat hurcoltak meg. Amikor 2020-ban a kormánytöbbség elfogadta a COVID miatt a rémhírterjesztés tényállásának kibővítését azokra az esetekre, amelyek „veszélyeztetik a védekezés hatékonyságát”, 2020 áprilisában a gyulai rendőrség hajnalban az otthonából állított elő egy férfit, mert azt írta ki Facebookra a járvány miatt elrendelt kórházi kiürítéseket kommentálva, hogy „Gyulán is kiürítettek 1170 ágyat”.
Bár a férfit végül nem ítélték el (és a törvénymódosítást alkotmányellenesnek mondta ki később az Alkotmánybíróság), a rendőri fellépés akkor is túlzó volt. Ligeti Miklós szerint a szuverenitástörvény a jövőben bőven ad teret a hasonló eseteknek.
A Momentum arra kéri az Európai Bizottságot, indítson kötelezettségszegési eljárást a „megfélemlítési törvény” miatt, mivel az az uniós jogba ütközik
Donáth Anna az Európai Bizottsághoz fordul, és arra kéri a Bizottságot, hogy vizsgálják ki a Parlament előtt lévő „szuverenitásvédelmi törvény” tervezetét – közölte a Momentum EP-képviselője egy, lapunknak is megküldött szerdai Facebook-bejegyzésében. Donáth Anna szerint a törvény tervezete nyilvánvalóan uniós jogba ütközik. Például azzal, hogy nem definiálja egyértelműen a „külföldről származó finanszírozás” fogalmát, így abba a közvetlenül Brüsszelből érkező EU-s támogatások is beletartozhatnak.
Donáth Anna azt is kéri a Bizottságtól, hogy amennyiben a törvényt a parlament elfogadja, indítson kötelezettségszegési eljárást, és követelje a magyar kormánytól az uniós jog betartását.
„A törvény tervezete jogi nonszensz, hiszen úgy fenyeget akár 3 évig terjedő szabadságvesztéssel, hogy közben homályban hagyja, mi számít pontosan bűncselekménynek. Ez pedig már a magyar Alaptörvénybe is ütköző gyakorlat” – érvel Donáth Anna.
A Momentum EP-képviselője szerint a kormány hiába hívja „szuverenitásvédelmi törvénynek”, valójában a civil szféra megfélemlítése a cél.
„Azokat akarják megfélemlíteni, akik szabadon akarnak gondolkodni, véleményt nyilvánítani és kritizálni azt, ami nem tetszik nekik ebben az országban. Például azt a rendszert, amelyik lopakodó zsarnoksággal veszi el a szabadságunkat. Ez a törvény a demokrácia egyik alappillérét, a szabad civil társadalmat veszi célba. Szándékosan homályos megfogalmazásainak egyetlen célja, hogy öncenzúrára késztesse a civileket. Hogy ne merjenek megszólalni, ne merjék felvállalni a véleményüket, hiszen bármikor jöhet érte a feljelentés, a bíróság és a börtön” – fogalmazott Donáth.
Donáth Anna szerint Magyarország nem szabad ország:
„Nem a megfélemlítési törvény vette el a szabadságunkat, de ez világít rá legjobban, hogy már nem vagyunk szabadok. A szabadság alapvető európai értékünk, és nekem európai parlamenti képviselőként kötelességem az európai színtéren is mindent megtennem annak visszaszerzéséért.”
„Nem fogjuk önként odaadni a magyarok maradék szabadságát a teljhatalomra törő kormánynak” – tette hozzá a Momentum politikusa.
A legnagyobb hazai újságírói szervezet szerint összeegyeztethetetlen a jogszabálytervezet szövege a demokratikus alapelvekkel
Több más ellenzéki párt, és a legnagyobb múltú és taglétszámú újságírói szervezet, a MÚOSZ (Magyar Újságírók Országos Szövetsége) is tiltakozást fejezte ki a napokban a szuverenitásvédelminek nevezett törvény tervezetével kapcsolatban. A MÚOSZ szerint a jogszabály összeegyeztethetetlen a demokratikus alapelvekkel.
A Transparency International Magyarország Facebook-oldalán egyébként további érvek is olvashatók a vonatkozó törvénytervezet ellen.
Varga Judit már a mainstream médiát is a szuverenitás ellenségei közt említette
Körvonalazódik, hogyan akar a Fidesz „borsot törni” a kormánytól független médiumok orra alá
Megfenyegette a Fidesz a médiumokat és az újságírókat, jön a szuverenitásvédelmi törvénycsomag
További hírek érhetők el a Media1.hu portálon, melynek tartalmai elérhetők a Facebookon is. Ingyenesen és gyorsan feliratkozhat napi hírlevelünkre is, hogy ne maradjon le a legújabb tartalmakról: csak egy e-mail cím szükséges hozzá.
