Újabb, az eljárás függetlenségével és az esetleges összeférhetetlenségekkel kapcsolatos kérdéseket felvető dokumentum került a Media1 birtokába a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és az NMHH Médiatanácsa leendő elnökének kiválasztásáról. A levél szerint a kiválasztásban közreműködő médiaszakmai szervezetek nevében kezdeményezték, hogy a Telekomot, a One-t (4iG Magyarország), a Yettelt és más, az NMHH által szabályozott hírközlési vállalatokat tömörítő Hírközlési Érdekegyeztető Tanács (HÉT) is bekapcsolódhasson a pályázatok értékelésébe.
Ez azt jelentené, hogy olyan piaci szereplők érdekképviselete kerülhetne közelebb a következő hatósági elnök kiválasztásához, amelyek működését később éppen az új NMHH-elnök által vezetett hatóság felügyeli és szabályozza.
Belső levélben kezdeményezték a HÉT bevonását
A Media1 birtokába került levelet Kovács Tibor, a Magyar Lapkiadók Egyesületének (MLE) tiszteletbeli elnöke (a Blikket kiadó IndaNext Hungary felügyelő bizottságának tagja) küldte a Hírközlési Érdekegyeztető Tanácsnak.
Kovács – aki a Médiatanács elnökének kiválasztásában résztvevő parlamenti eseti bizottság tagja is, azt írta, hogy nem pusztán saját vagy az MLE nevében jár el, hanem
„a Médiatanács elnökének megválasztására irányuló eljárásban közreműködő, törvényben nevesített négy társszabályozó szakmai szervezet felhatalmazásából és nevében”
fordul a HÉT-hez.
A levélben Kovács maga is rögzíti, hogy a jogszabály a kiválasztási folyamat résztvevőiként csak a média területén működő társszabályozó szervezetek képviselőit nevesíti.
Ezután azonban azzal érvel, hogy mivel a Médiatanács elnöke egyben a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke is, indokolt lenne a hírközlési ágazat szempontjait is bevonni a folyamatba.
A levél egyik legfontosabb része szó szerint így szól:
„Erre tekintettel azzal a javaslattal keressük meg Önöket, hogy a pályázatok értékelésébe, illetve a kiválasztáshoz kapcsolódó szakmai egyeztetésekbe valamilyen megfelelő formában a Hírközlési Érdekegyeztető Tanács is bekapcsolódhasson.”
A megfogalmazás alapján tehát nem pusztán arról lenne szó, hogy a hírközlési szakma általános véleményt fogalmazzon meg arról, milyen szakmai követelményeket támaszt egy NMHH-elnökkel szemben. A levél kifejezetten a pályázatok értékelésében és a kiválasztáshoz kapcsolódó egyeztetésekben való közreműködést veti fel.
A saját leendő szabályozójuk kiválasztásába kerülhetnek közelebb
A Hírközlési Érdekegyeztető Tanács a hírközlési piac szereplőinek érdekképviseleti szervezete.
A HÉT hivatalos taglistája szerint tagja többek között a Magyar Telekom Nyrt., a One Magyarország Zrt., a Yettel, a CETIN Hungary Zrt., a Vantage Towers Zrt., a Tarr Kft., a Vidanet Zrt., a PR Telecom Zrt. és a Netfone Telecom is.
A szervezet tehát olyan hírközlési vállalkozásokat tömörít, amelyek működésére az NMHH szabályozói és felügyeleti hatásköre kiterjed.
Éppen ezért a mostani kezdeményezés alapvető kérdése az, hogy mennyiben indokolt a szabályozott hírközlési vállalkozások érdekképviseletét bevonni annak a hatósági vezetőnek a kiválasztásába, aki később e vállalkozások felett szabályozói és felügyeleti jogköröket gyakorol.
Ez önmagában még nem jelenti azt, hogy a HÉT bevonása jogellenes lenne. Jelentős különbség van azonban aközött, hogy a hírközlési szakma általános szakmai észrevételeket tesz, vagy a konkrét pályázatok értékelésébe, a jelöltek alkalmasságának megítélésébe is bekapcsolódhat.
Maga a levél is elismeri: a részletes szabályok még nincsenek tisztázva
A dokumentum különösen figyelemre méltó része, hogy a HÉT bevonását úgy kezdeményezték, hogy a levél szerint még az értékelési rendszer részletes keretei sem tisztázottak teljeskörűen.
„Mivel az értékelési és kiválasztási folyamat részletes keretei – így különösen annak ütemezése, határidői, eljárási rendje és adatvédelmi feltételei – jelenleg még nem tisztázottak teljeskörűen, a közreműködés konkrét formájáról egyelőre nem tudok részletes tájékoztatást adni” – írta Kovács Tibor.
Így egyelőre nem lehet tudni például azt sem, hogy a HÉT esetleges képviselője:
- megismerhetné-e a pályázók teljes vagy részleges pályázati dokumentációját;
- részt vehetne-e a jelöltek meghallgatásán;
- véleményezhetné-e egyenként a pályázókat;
- javasolhatná-e valamelyik pályázó támogatását vagy elutasítását;
- illetve az álláspontjának lenne-e tényleges hatása a szakmai tagok szavazatára.
Az sem világos, milyen adatvédelmi és titoktartási jogalap alapján adhatnák át a HÉT-nek a pályázatokban szereplő információkat, ha erre valóban sor kerülne.
A HÉT elnöke a 4iG szabályozási vezetője
Az ügy további sajátossága, hogy a Hírközlési Érdekegyeztető Tanács elnöke Doleschall Andrásné dr. Csömör Magdolna, aki egyben a 4iG Csoport szabályozásért felelős igazgatóhelyettese.
Csömör hosszú ideje dolgozik a hírközlési szektorban, és a HÉT elnökeként több, a szektor és az NMHH közötti szakmai együttműködésben is részt vesz.
A Media1 néhány nappal ezelőtt éppen azért kereste meg a 4iG-t, mert szakmai körökben elterjedt, hogy Csömör Magdolna esetleg maga is pályázik az NMHH és a Médiatanács elnöki pozíciójára. A 4iG azonban ezt lapunk kérdésére határozottan cáfolta, ezért a Media1 sem állította, hogy Csömör pályázott volna, hanem már eleve a cáfolatot közölte.
Jelenleg arra sincs bizonyíték vagy információ, hogy a HÉT esetleges közreműködésében személyesen Csömör Magdolna venne részt. Az viszont tény, hogy annak a szervezetnek az elnöke, amelyet most a pályázók értékelésébe is bevonnának, egy nagy, az NMHH szabályozási körébe tartozó vállalatcsoport szabályozási vezetője.
Nem ez az első összeférhetetlenségi aggály
A most előkerült dokumentum egy olyan kiválasztási eljárás újabb fejleménye, amelyet már eddig is több összeférhetetlenségi és átláthatósági vita kísért.
A Media1 korábban megírta, hogy az NMHH és a Médiatanács elnöki pozíciójára pályázó Tóth Csaba, a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületének (MEME) elnöke egy korábbi egyetemi ismerősét, dr. Lendvai Andrást javasolta a jelölőbizottságba a MEME tagsága számára. Vagyis a Tóth által a médiahatósági elnökválasztás folyamatába beprotezsált, és abban fontos szerepet kapott egyetemi ismerőse valamekkora mértékben képes lehet befolyásolni azt, hogy ki lesz végül az NMHH és az NMHH Médiatanácsa elnöke.
Lendvai később a Media1-nek azt is megerősítette, hogy tudott Tóth pályázásáról, de nem látott összeférhetetlenséget. Az öt szakmai képviselő egyikeként ugyanakkor részt vesz a pályázók értékelésében, és szavai szerint két nem szavazat már megakadályozhatja, hogy egy jelölt az Országgyűlés elé kerüljön.
A szakmai tagok szerepe tehát a vétók lehetőségét figyelembe nem is pusztán tanácsadói jellegű.
Ezért már korábban is felvetődött az a kérdés, mennyire szerencsés, hogy az NMHH által felügyelt médiapiac szereplőit képviselő szervezetek lényegében szűrőszerepet kapnak a saját jövőbeli szabályozójuk vezetőjének kiválasztásában. Több, az NMHH és a Médiatanács elnöki tisztségére pályázó, egyelőre neve említésének mellőzését kérő személy a Media1-nek azt mondta, szerintük ez ahhoz hasonló, mint amikor a gyógyszercégek beleszólhatnak abba, hogy ki felügyelje az ő tevékenységüket, vagy a bírósági eljárásban a vádlott mondhatná meg, ki képviselje a vádat, netán ki legyen a bíró.
A mostani dokumentum alapján ráadásul ehhez egy újabb kör társulhatna: a szabályozott hírközlési piac érdekképviselete is bekapcsolódhatna a konkrét pályázatok értékelésébe.
Az Európai Unió kifejezetten előírja a szabályozó függetlenségét a hírközlési cégektől
A kérdés uniós jogi szempontból is különösen érdekes.
Az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex szerint a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a nemzeti hírközlési szabályozó hatóságok jogilag elkülönüljenek és funkcionálisan függetlenek legyenek minden olyan természetes vagy jogi személytől, amely elektronikus hírközlési hálózatokat, berendezéseket vagy szolgáltatásokat nyújt.
A Kódex 7. cikke azt is előírja, hogy a nemzeti szabályozó hatóság vezetőjét elismert szakmai tekintéllyel és tapasztalattal rendelkező személyek közül, érdemek, készségek, tudás és tapasztalat alapján, nyílt és átlátható kiválasztási eljárásban kell kinevezni.
A 8. cikk pedig kimondja, hogy a szabályozó hatóságoknak függetlenül és objektíven, átlátható és elszámoltatható módon kell működniük, és az uniós jog alapján rájuk ruházott feladatok ellátása során nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasítást más szervezettől.
Az uniós szabály tehát egyértelmű abban, hogy magának a hatóságnak függetlennek kell lennie a hírközlési vállalkozásoktól.
A médiahatóságoknál is függetlenséget követel az uniós jog
A médiapiaci szabályozásnál hasonló követelmények érvényesülnek.
Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló uniós irányelv (AVMSD) 30. cikke előírja a nemzeti médiaszabályozók függetlenségét. A szabály szerint a kinevezési és felmentési eljárásoknak átláthatónak, diszkriminációmentesnek és a szükséges mértékű függetlenséget garantálónak kell lenniük.
Az uniós jog ugyanakkor nem ír elő egyetlen kötelező modellt arra, pontosan mely intézmény nevezze ki egy média- vagy hírközlési hatóság vezetőjét.
Önmagában ezért abból, hogy a HÉT-et valamilyen formában szakmai egyeztetésbe bevonnák, nem következik automatikusan, hogy uniós jogsértés történne.
A döntő kérdés az lehet, milyen mélységű ez a bevonás.
Más megítélés alá eshet egy általános szakmai konzultáció, és megint más alá az, ha a szabályozott cégek érdekképviselete megismerheti a konkrét pályázatokat, személy szerint értékelheti a jelölteket, vagy álláspontja tényleges hatást gyakorolhat azok továbbjutására.
Minél közvetlenebb szerepet kapnak a szabályozott piaci szereplők a leendő szabályozó vezetőjének kiválasztásában, annál erősebben vetődik fel, hogy az eljárás mennyiben egyeztethető össze az uniós jog által megkövetelt függetlenségi és átláthatósági garanciákkal.
Spanyolországban a parlament az összeférhetetlenséget is külön vizsgálja
Az európai példák azt mutatják, hogy többféle kiválasztási rendszer létezik, de a szabályozott vállalatok érdekképviseleteinek közvetlen szerepe a hatóságvezetők személyének kiválasztásában nem tekinthető általános modellnek.
Spanyolországban a távközlési és audiovizuális piacot is felügyelő CNMC tanácsának tagjait a kormány nevezi ki, de a spanyol parlament illetékes bizottsága előzetesen megvizsgálja a jelölteket.
A CNMC hivatalos tájékoztatása szerint a parlamenti bizottság nemcsak a jelöltek szakmai alkalmasságát vizsgálja, hanem kifejezetten azt is, fennáll-e velük kapcsolatban valamilyen összeférhetetlenség.
A CNMC tagjai hatéves, nem megújítható mandátumot kapnak, és szigorú összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak rájuk.
Franciaországban öt különböző állami intézmény osztozik a kinevezéseken
Franciaországban az audiovizuális és digitális médiát felügyelő Arcom kilenctagú vezető testületének tagjait több különböző állami intézmény nevezi ki.
Az elnököt a köztársasági elnök nevezi ki, három tagot a Nemzetgyűlés elnöke, három tagot a Szenátus elnöke, egyet az Államtanács alelnöke, egyet pedig a francia Semmítőszék (Cour de cassation), vagyis a legfelsőbb rendes bíróság első elnöke jelöl.
Maga az Arcom úgy fogalmaz, hogy a kilenc tag öt különböző kinevező hatóság közötti megosztása a szabályozó függetlenségének egyik legfontosabb garanciája.
Németországban sem a Telekom vagy a Vodafone választja ki a szabályozó vezetőjét
Németországban a hírközlési piacot is felügyelő Bundesnetzagentur működésében szerepet kap egy külön tanácsadó testület.
Ez első látásra akár hasonlíthatna is a most felvetett magyar konstrukcióhoz, csakhogy lényeges különbséggel: a német testületet nem a szabályozott vállalatok érdekképviseletei alkotják.
A Bundesnetzagentur hivatalos tájékoztatása szerint a tanács 16 Bundestag-képviselőből és a Bundesrat 16 képviselőjéből áll. A Bundesrat által delegált tagoknak valamely tartományi kormány tagjainak vagy politikai képviselőinek kell lenniük.
Vagyis még abban a modellben is, ahol egy külön külső testület szerepet kap a hírközlési szabályozó működésében, ezt a szerepet törvényben meghatározott parlamenti és tartományi képviselők gyakorolják, nem pedig a szabályozott távközlési vállalatok érdekképviselete.
Nem önmagában a konzultáció a probléma
A külföldi példák és az uniós szabályok alapján tehát nem az következik, hogy hírközlési szakértőket vagy piaci tapasztalatokat ne lehetne figyelembe venni egy NMHH-elnök kiválasztásakor.
A kulcskérdés az, hogy ki, milyen előre rögzített jogalapon és pontosan mekkora jogosultsággal vesz részt az eljárásban.
Ha a HÉT például csupán írásban összefoglalná, milyen kihívások előtt áll a magyar hírközlési piac, az alapvetően szakmai konzultáció lenne. Ha viszont betekintést kapna az egyes pályázatokba, személy szerint értékelhetné a jelölteket, részt vehetne a meghallgatásokon, vagy véleménye hatással lehetne arra, mely jelöltek jutnak tovább, az már jóval erősebb összeférhetetlenségi és függetlenségi kérdéseket vetne fel.
A Media1 birtokába került levél éppen azért érdekes, mert nem pusztán általános konzultációt említ, hanem kifejezetten a „pályázatok értékelésébe” való bekapcsolódás lehetőségéről beszél. Ha pedig ez megtörténik, könnyen az egész Médiatanács-választás menete uniós jogba ütközhet.
Az egész kiválasztási eljárást már eddig is súlyos aggályok övezték
Mint arról kedden a Media1 beszámolt, az Országgyűlés szeptember 8-án megválasztotta a Médiatanács elnökét és tagjait jelölő eseti bizottságot, az eljárással kapcsolatban azonban már az indulásakor több probléma merült fel.
A Media1 információi szerint például legalább egy pályázó anyagát a parlamenti e-mail rendszer a csatolmány mérete miatt nem fogadta be annak ellenére, hogy a pályázati felhívás nem tartalmazott ilyen korlátozást.
Az eljárással kapcsolatban már eddig is felmerültek összeférhetetlenségi aggályok amiatt, hogy az NMHH-val szerződéses kapcsolatban lévő szakmai szervezetek képviselői lényeges szerepet kaptak a következő hatósági vezetés kiválasztásában.
A mostani levél ezt egy újabb szinttel egészítheti ki.
Kérdésekkel fordulunk az érintettekhez
A Media1 az ügy tisztázása érdekében megkeresi a levélben érintett szakmai szervezeteket, a Hírközlési Érdekegyeztető Tanácsot és a kiválasztási eljárás illetékeseit.
Többek között arra kérdezünk rá, ki és milyen jogszabályi alapján kezdeményezte a HÉT bevonását; pontosan mit jelentene a pályázatok értékelésében történő részvétel; betekinthetne-e a HÉT a pályázati dokumentumokba; értékelhetne-e konkrét személyeket; illetve hogyan kívánják kezelni az abból eredő összeférhetetlenségi kockázatot, hogy a HÉT olyan hírközlési vállalatokat képvisel, amelyeket a megválasztandó NMHH-elnöknek kell majd szabályoznia.
Megkérdezzük azt is, milyen adatvédelmi jogalapon osztanának meg pályázati adatokat egy, a törvény által a kiválasztási folyamat résztvevőjeként külön nem nevesített szervezettel.
Ha válasz érkezik, cikkünket frissítjük.
Tiltakozik a MÚOSZ: jogilag kifogásolhatónak tartják a közmédia új testületének kiválasztását
Még több hír érhető el a Media1-en. Megtalálhat minket Facebookon is. Feliratkozhat napi hírlevelünkre is.
