Ezek szerint a teljes kommunikációs torta 758,7 milliárd forintra nőtt, ami nominálisan 6,2%-os bővülést jelent 2024-hez képest, ugyanakkor reálértéken még mindig 4,5%-kal elmarad a 2019-es szinttől. A médiatorta mérete 415,9 milliárd forint lett, miközben a non-media torta 343,4 milliárd forintot tett ki.
A közterület megelőzte a sajtót
A 2025-ös adatok egyik legfontosabb fejleménye, hogy hosszú évek után megváltozott a médiatípusok sorrendje. A közterület (out of home / OOH) a tavalyi növekedésével megelőzte a nyomtatott sajtót, és a negyedik helyre lépett elő a médiatortában, míg a printmedia az ötödik helyre csúszott vissza. Az MRSZ szerint a közterület 37,3 milliárd forintos reklámköltést ért el, ami 11,3%-os növekedést jelentett, miközben a sajtó 4,6%-kal tudta növelni reklámbevételeit.
A médiatípusok új sorrendje így alakult: első helyen a globális digitális platformok állnak, őket követi a televízió, majd a hazai digitális média, a közterület, a sajtó, a rádió és a mozi.
A digitális piac maradt a legnagyobb szelet
A digitális reklámozás továbbra is a kommunikációs aktivitás gerincét adja: 2025-ben 11,2%-kal nőtt, és megközelítette a 232 milliárd forintot. Ezzel már 55% feletti részesedést képvisel a médiaköltéseken belül. A digitális reklámköltésen belül továbbra is a globális szereplők viszik el a pénz jelentős részét: a teljes médiatortából 36,1%-ot hasítanak ki, a digitális reklámköltésen belül pedig 65%-os arányban részesednek.
Az MRSZ összegzése szerint 2025-ben a teljes piaci bővülés közel fele a globális platformoknál realizálódott. Ugyanakkor a hazai digitális szereplők részesedése is érzékelhető: a teljes médiatortában 19,6%-ot, a digitálison belül pedig 35%-ot képviselnek.
A televízió lassult, a rádió és a közterület stabilan nőtt
A televíziós reklámpiac 2025-ben 89,9 milliárd forintos árbevételt ért el, ami 1,9%-os növekedést jelentett. Ez jóval visszafogottabb bővülés, mint a 2024-es 8,6%-os növekedés volt. A kereskedelmi spot szegmens 2,2%-kal nőtt, a kereskedelmi non-spot bevételek viszont 1,1%-kal csökkentek. Közben az állami forrásokból származó tévés bevételek 4,8%-kal emelkedtek.
A rádiós piac ezzel szemben továbbra is lendületben maradt: a rádiós reklámbevétel több mint 10%-kal nőtt, a szektor teljes bevétele meghaladta a 18 milliárd forintot. Az iparági szereplők szerint a rádió továbbra is széles körben fogyasztott médium Magyarországon, napi szinten 5,7 millió, heti szinten 7,5 millió hallgatóval.
A sajtó növekedni tudott, de ezzel együtt is hátrébb került
A sajtópiac a korábbi öt éves csökkenés és a 2024-es mélypont után 2025-ben ismét növekedni tudott: reklámbevételei 4,6%-kal emelkedtek. A Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) összesítése szerint a net-net nyomtatott reklámpiac bevétele 36,316 milliárd forint volt, a lapterjesztési bevételekkel és az online árbevétellel együtt pedig a sajtó teljes árbevétele 116,054 milliárd forintot tett ki. A nyomtatott lapok továbbra is a teljes bevétel 79%-át adják.
Az online hirdetési bevételek a sajtóban 8,8%-kal nőttek. A szakmai szervezet szerint a hirdetők továbbra is értékelik a patinás márkák hitelességét, de mindez nem volt elég ahhoz, hogy a sajtó megtartsa korábbi helyét a médiatortában.
Az MRSZ szerint a versenyszféra maradt a növekedés fő motorja
Novák Péter, a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) elnöke úgy értékelt: bár a 2025-ös GDP-növekedés mindössze 0,3% volt, és ez nem biztosított kifejezetten támogató környezetet a kommunikációs szektor számára, a háztartási fogyasztás enyhe emelkedése pozitív hatást gyakorolt az iparágra. Hangsúlyozta, hogy a tavalyi növekedés oroszlánrészét továbbra is a versenyszféra befektetései eredményezték, vagyis ez volt a reklámpiac legfőbb hajtóereje.
Az MRSZ elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy a médiaágazatban tapasztalható növekedés részben csalóka lehet, mert a bővüléshez hozzájárult a médiaárak emelkedése, emellett a 2026-os választások előszele már 2025-ben érezhető hatást gyakorolt egyes médiatípusokra.
A non-media torta még mindig gyenge a 2019-es szinthez képest
A non-media szektor 2025-ben 343,4 milliárd forintos méretet ért el. Ez nominálisan 3,7%-os növekedés, reálértéken azonban 0,7%-os csökkenést jelent 2024-hez képest. Az MRSZ szerint a non-media költések még mindig 11,7%-kal maradnak el a 2019-es szinttől reálértéken.
A részterületek közül az adatvezérelt marketing és a marketingkutatás tudott az átlagot érdemben meghaladó mértékben növekedni, miközben a PR gyakorlatilag stagnált, a kreatív- és médiaügynökségi szolgáltatások csak enyhe bővülést mutattak, a rendezvénypiac pedig csökkenésbe fordult. Reálértéken a kreatív, média, esemény és PR szolgáltatások egyaránt visszaestek.
Reálértéken még nincs teljes felzárkózás
Az MRSZ szerint a médiatorta reálértéken 4%-kal nőtt 2025-ben, vagyis a 2022–2023-as hektikus, reálértéken visszaeső időszak után tavaly is növekedni tudott. Ugyanakkor a teljes kommunikációs költés továbbra sem érte el a világjárvány előtti szintet. A reklámpiac tehát nominálisan bővül, de a reálértékek alapján még nem történt meg a teljes felzárkózás.
A 2025-ös adatok így egyszerre jeleznek stabilizálódást és szerkezeti átrendeződést: miközben a piac összességében nőtt, a digitális térnyerése folytatódott, a közterület történelmi előrelépést tett, a sajtó pedig hiába tudott ismét növekedni, egy helyet veszített a médiatortában.
Íme az MRSZ adatai további bontásban, lapozható formában:
40 milliárd forintnyi rejtett pénz mozoghat a magyar médiapiacon – jön fel a „szürke zóna”
Panaszt tett Magyarország ellen két médiaszolgáltató az Európai Bizottságnál
Még több hír érhető el a Media1-en. Megtalálhat minket Facebookon is. Feliratkozhat napi hírlevelünkre is.
