A botrány középpontjában a Panorama: Trump – A Second Chance? című dokumentumfilm áll, amelyet az amerikai elnökválasztás előtt sugároztak. Michael Prescott szerint az adásban Donald Trump 2021. január 6-án, a Capitolium ostromának napján elhangzott beszédét két, egymástól több mint ötven percre elhangzott részletből vágták össze, hogy úgy tűnjön, az elnök közvetlenül buzdította híveit erőszakra.
Az eredeti beszédben Trump arra kérte támogatói tömegét, hogy „békésen és hazafiasan hallassák hangjukat”, a BBC által sugárzott verzióban azonban a „harcoljatok, harcoljatok, mint az ördög” rész közvetlenül e mondat után hangzott el – mintha a Capitolium elleni támadásra szólított volna fel. A szerkesztett verzió a Panorama egyik legnézettebb adása lett, és azóta az egyik legnagyobb szerkesztőségi botrányt váltotta ki a BBC történetében.
Torzítás a közel-keleti tudósításokban
Prescott a BBC arab nyelvű szolgáltatásának működését is bírálta. A vizsgálat szerint a BBC Arabic öt hónapon át tartó gázai háborús tudósításaiban aránytalanul sok teret kapott a Hamász narratívája, miközben az izraeli oldalt alig mutatták be. A dokumentum kimutatta, hogy míg az angol nyelvű BBC-hírek több tucat cikket szenteltek az izraeli túszok történetének, addig az arab szolgálat egyetlen ilyen anyagot sem közölt.
Prescott szerint a BBC ezzel „szisztematikusan megsértette” saját pártatlansági elveit, és a brit közszolgálati média a térségben „nem a brit értékeket, hanem a szélsőséges szervezetek narratíváit közvetíti”.
Cenzúra a transzneműséggel kapcsolatos hírekben
A jelentés a BBC belső működésére is rávilágított. Prescott szerint egy kis létszámú, de befolyásos LMBT+ újságírói csoport gyakorlatilag belső cenzúrát gyakorolt, és rendszeresen megakadályozta, hogy a transzneműséggel kapcsolatos viták több nézőpontból jelenjenek meg.
A szerző szerint a csoport „a Stonewall-féle ideológiai álláspontot képviseli”, és aktívan kiszűri azokat a témákat, amelyek „ellentmondanak a mozgalom narratívájának”. Ennek következtében a BBC online felületein és hírműsoraiban „aránytalanul sok az egysíkú, heroizáló történet”, míg az orvosi, jogi és társadalmi aggályok alig kapnak teret.
Téves tényellenőrzés és rasszizmusvád
A jelentés szerint a BBC Verify tényellenőrző részlege 2024 februárjában egy olyan riportot tett közzé, amely azt állította: a brit autóbiztosítók rendszeresen magasabb díjat számolnak fel az etnikai kisebbségek által lakott körzetekben.
A vizsgálat később kimutatta, hogy a riport elavult és pontatlan adatokon alapult, és hibás következtetéseket vont le. Az anyagot a BBC később eltávolította, de semmilyen felelősségre vonás nem történt.
A BBC vezetésének tétlensége vezetett a válsághoz
Prescott szerint a BBC vezetése „szisztematikusan elutasította” a problémák kivizsgálását, és többször is „védelmébe vette a hibás gyakorlatokat”. A dokumentumot olvasó bizottsági tagok szerint a legnagyobb gond nem is az elfogultság, hanem az, hogy a felsővezetés „még a belső bizonyítékokat sem hajlandó komolyan venni”.
Prescott a levelében úgy fogalmazott:
„A vezetés hozzáállása maga vált rendszerszintű problémává. Ha a BBC nem ismeri el a hibákat, a bizalom helyreállítása lehetetlen.”
Lemondások és politikai következmények
A The Telegraph által közzétett dokumentum nyomán hatalmas politikai nyomás nehezedett a BBC-re. Tim Davie vezérigazgató vasárnap esti közleményében elismerte, hogy „hibák történtek”, és kijelentette:
„A végső felelősség az enyém.”
Deborah Turness, a BBC hírigazgatója szintén lemondott, mondván:
„A botrány már kárt okoz az intézménynek, és a felelősség nálam van.”
A kulturális miniszter, Lisa Nandy közölte, hogy a kormány „komolyan veszi a vádakat”, és támogatja a BBC átfogó vizsgálatát.
A konzervatív párt vezetője, Kemi Badenoch szerint a Prescott-jelentés „intézményes elfogultságot tárt fel, amelyet nem lehet két lemondással elintézni”.
Nigel Farage, a Reform UK vezetője úgy fogalmazott:
„Ez a BBC utolsó esélye. Ha most sem változik, az emberek tömegesen fognak nemet mondani a kötelező előfizetési díjra.”
A legrosszabbkor
A lemondások érzékeny időpontban történtek: 2027-ben lejár a BBC Royal Chartere, amely meghatározza a közszolgálati médium feladatait és finanszírozását. A kormány jövőre kezdi meg az új alapszabály előkészítését, így a közmédia vezetőváltása közvetlen hatással lehet a BBC jövőjére és függetlenségére.
A BBC igazgatótanácsának elnöke, Samir Shah hétfőn a brit parlament kulturális bizottsága előtt fog nyilatkozni, ahol várhatóan bocsánatot kér a közvéleménytől, és ismerteti a tervezett belső reformokat.
A BBC válsága magyar szempontból is érzékeny időpontban történik: idén augusztusban a brit közmédia a Media1.hu érdeklődésére megerősítette, hogy magyar nyelvű hírszolgáltatást indít, már újságírókat, szerkesztőket is toboroztak az induló internetes oldalhoz. Idén október végén, amikor újra érdeklődtünk a magyar BBC hírszolgáltatás tervezett időpontjával kapcsolatban, a BBC szóvivője azt írta a Media1-nek:
„A BBC World Service magyar nyelvű pilotjának elindítása további előkészítést és jóváhagyásokat igényel. A részleteket megfelelő időben fogjuk nyilvánosságra hozni”
Megerősítette lapunknak a BBC: magyar nyelvű hírszolgáltatást indítanak
************************
Újságírás-Etika Kelet-Európában – interjú Bajomi-Lázár Péterrel és Boldog Dalmával
Kártérítést követel a BBC-től egy férfi, akit véletlenül interjúvoltak meg egy hírműsor élő adásában
A brit királyi család beleszólt abba, hogy a BBC mit mutathat meg Károly koronázási szertartásából
Durván meghamisította az állami M1 a K&H elemzőjének szavait a Tisza Párttal kapcsolatban
Deepfake-gyanús videóban „ölik meg” Magyar Pétert és Zelenszkijt – ezt adta le az M1 Híradó
Hazugságot állított – jogerősen pert vesztett a TV2 a bírótüntetés ügyében
Még több hír érhető el a Media1-en. Megtalálhat minket Facebookon is. Feliratkozhat napi hírlevelünkre is.
