Korábban a Fővárosi Főügyészség közleménye alapján már beszámoltunk róla, hogy letöltendő börtönbüntetést, pénzbüntetést és cégvezetéstől való eltiltást is szorgalmaz a vádhatóság Varga Zoltánnal, a Central Médiacsoport elnök-vezérigazgatójával, a 24.hu hírportált, a Startlapot, az NLC-t, a Story-t, a Nők Lapját és a Bestet is kiadó médiavállalat tulajdonosával, és a Central Fund Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. több igazgatósági tagjával szemben. A vád Vargával szemben – akinek ügyvédje a médiavállalkozó ártatlanságát hangoztatta – különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés. Az ügyészség állítása szerint Varga túl olcsón adott el egy vegyipari céget.
Azóta új fejlemény, hogy a kormányközeli Index birtokába került a vádirat szövege, amely részletezi, pontosan hány évnyi börtönt kér az egyik legnagyobb magyarországi médiavállalat vezérigazgatójának és tulajdonosának a Fővárosi Főügyészség.
Több mint két és fél évre küldené börtönbe az ügyészség Varga Zoltánt, és ez még nem minden
A dokumentumban az ügyészség arra kérte a Pesti Központi Kerületi Bíróságot, hogy ítéljék az elsőrendű vádlottat, azaz Vargát 2 év és 6 hónap szabadságvesztésre, továbbá 300 napon keresztül napi 20 ezer forintos pénzbüntetésre (ez összesen 6 millió forintot jelent), valamint 3 évre tiltsák el a vezető tisztviselői pozíciók betöltésétől és a közügyek gyakorlásától egyaránt.
A vádirat központi eleme az a tranzakció, amely során a Central Fund Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. a Nógrádi Vegyipari Zrt. 99,384 százalékos részvénycsomagját 459,3 millió forintért értékesítette az Avogadro 2020 Projekt Kft. részére. Az ügyészség azt állítja, hogy a részvények piaci értéke valójában 737 millió forint volt, így a tőkealapot 277,7 millió forint vagyoni hátrány érte.
A vádirat azt állítja, hogy a vádlottak tudomással bírtak arról, hogy a Nógrádi Vegyipari Zrt. magasabb értéket képvisel, mint a vevő, tehát az Avogadro 2020 Projekt Kft. ajánlatában szereplő összeg, és erről a 2020. április 9-i igazgatósági ülésen tájékoztatták is a többi igazgatósági tagot, ennek ellenére a vádlottak nem kezdeményezték a cég valós cégértékének megállapítását.
Az EU érintettsége
Az Index felidézte, hogy az ügy előzményei még 2008-ra nyúlnak vissza, amikor a Central-Fund Zrt. megalakult, és a Gazdaságfejlesztési Operatív Program és a Közép-magyarországi Operatív Program keretében meghirdetett Új Magyarország Tőkeprogramok pályázat (GOP-2009-4.3.) keretében létrehoztak egy közös kockázati tőkealapot, amely különböző vállalkozásokba fektetett, többek között a Nógrádi Vegyipari Zrt.-be.
A pályázat célja a feltételeknek megfelelő mikro-, kis- és középvállalkozások tőkehelyzetének javítása volt kockázati tőkealap befektetései útján. A Central-Fund Zrt. vállalta, hogy a létrehozandó közös alap 70 százalékos állami tulajdonrésze mellé 30 százalékos magánforrást von be.
A sikeres pályázat eredményeként 2009. december 19-én közvetítői szerződést kötöttek, amelyet 2013. december 12-én módosítottak. Ennek keretében létrejött a CenTech Új Magyarország Kockázati Tőkealap, amelyet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2010. április 22-én vett nyilvántartásba.
A közös alap jegyzett tőkéje 5 milliárd forint volt, ebből 3,5 milliárd forint állami forrás és 1,5 milliárd forint magánbefektetőktől származó forrás. A Tőkealap kezelését a Central-Fund Zrt. végezte, amely a vállalkozások alapítására, cégek törzstőkéjének emelésére és részükre kölcsön nyújtására fordította a tőkét.
2010. június 22-én a Central-Fund Zrt. a Tőkealap nevében 99 százalékos részesedést szerzett a Nógrádi Vegyipari Zrt.-ben, amely vegyi termékek gyártásával foglalkozott. A Nógrádi Vegyipari Zrt. igazgatóságának tagjai voltak a különböző időszakokban a vádlottak is.
A vádirat alapján az ügyészség valamennyi vádlottat különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével vádolja.
Vargáék szerint minden egyes lépés törvényes volt
Varga Zoltán ügyvédje néhány napja a HVG-nek azt írta:
„Ügyfelemet egy olyan gazdasági ügyletben gyanúsították meg, amelynek a megismert nyomozati iratok alapján minden egyes lépese bizonyítottan törvényes volt. Ügyfelem ártatlan” – fogalmazott.
Az ügyről az üzletember, médiatulajdonos még 2022 decemberében ezt nyilatkozta:
„A gyanúsítás lényege az, hogy mi olcsón adtuk el, miközben eladhattuk volna később drágábban. […] Csináltak utólag egy igazságügyi értékbecslést, tehát 2022-ben, 2020 áprilisára vonatkozólag. Ez alapján azt mondták, szerintük ez a cég többet ért akkor, amikor eladtuk, ezért én megkárosítottam a költségvetést. Ilyen alapon az elmúlt tíz év összes private equity tranzakcióját elő lehetne keresni.”
Varga Zoltán többször arról is beszélt, hogy a médiavállalatát, a Central Médiacsoportot meg akarják szerezni, de ő nem szándékozik eladni a cégét.
Az üzletember azt is állította, hogy találkozóra hívták Rogán Antallal és Orbán Viktorral is.
A médiavállalkozót az elmúlt években a legkülönfélébb módszerekkel támadták már a NER lapjai. Gúnyneveket aggattak rá, és többször helyreigazítás közlésére kényszerültek hamis, lejárató célzatú állításaik miatt. Varga okostelefonján évekkel ezelőtt megtalálták a magyar kormány által is használt izraeli Pegasus kémszoftver nyomait.
Varga Zoltán lett a Rzeczpospolita kiadójának felügyelőbizottsági elnöke
Beszállt Soros György mellé részvényesnek Varga Zoltán, a 24.hu tulajdonosa a lengyel Gremi Mediába
Még több hír érhető el a Media1-en. Megtalálhat minket Facebookon is. Feliratkozhat napi hírlevelünkre is.
