Lapunk, a Media1 2023 februárjában már beszámolt arról, hogy beperelte a Fővárosi Törvényszéken az ATV Hadházy Ákos független országgyűlési képviselőt egy 2022-ben Németh Sándorról, az ATV Zrt. kisebbségi tulajdonosáról publikált Facebook-videóval összefüggésben. A televízió szerint Hadházy megsértette a jóhírnévhez fűződő jogait. Azt kérte a televízió a bírósági keresetében, hogy Hadházy törölje a Facebookról a videót az abban elhangzó valótlanságok miatt, valamint 60 napon át elérhető bocsánatkérést tegyen közzé és fizessen meg 1 millió forint sérelemdíjat a jogsértés miatt.
Így érvelt az ATV a kereset benyújtásakor
A televízió szerint az alperes valótlan állította azt, hogy „[a]zt jelenti, hogy Németh Sándor és Mészáros Lőrinc gyakorlatilag szomszédok, és akkor megértjük, hogy az ATV-n, … miért a kommunista főtitkárnak az üdvözlete szól, és megértjük azt, hogy miért nincs az ATV-ben … szó például a Mészáros Lőrincnek a gazdagodásáról, illetve a miniszterelnök édesapjának a hatvanpusztai, egészen elképesztő tehát ehhez képest persze az semmi, vagy ahhoz képest ez semmi ami Hatvanpusztán történik. Miért nincs szó ezekről a dolgokról az ATV-n, úgyhogy …”. Kérte továbbá, hogy az elsőfokú bíróság állapítsa meg a jóhírnévhez fűződő személyiségi joga megsértését azon valótlan tényállítással, illetve valós színben való feltüntetésével, miszerint „Az ATV vezetőjének hatalmas luxusvillájánál (360 méterre Mészáros Lőrinc kéjlakától) készült videó sok mindent megmagyaráz, például miért hívja meg az ATV az egyik legocsmányabb propagandalap munkatársát Baranyi Krisztinát kérdező „riporternek”; „miért nem esik szó az ATV-ben a hatvanpusztai Orbán-birtokról …”
Az ATV keresetében azzal érvelt, hogy valótlan állítás a fentiek közül, hogy Németh Sándor és Mészáros Lőrinc szomszédok. Valótlan továbbá a tényállítás, hogy mivel szomszédok, ezért szól az ATV-n a kommunista főtitkár üdvözlete, és ilyen tényállítás az is, hogy ilyen üdvözlet szólt az ATV-n, tekintettel arra, hogy ez nem hangzott el. Valótlan állítás, hogy a szomszédi viszony miatt nincs szó a hatvanpusztai beruházásról, ahogyan Mészáros Lőrinc gazdagodásáról sem. Az ATV jogsértő állításnak minősítette, hogy nem foglalkoznak Mészáros Lőrinc gazdagodásával, illetve a hatvanpusztai birtok kérdésével. (A televízió bizonyítékokat, például konkrét, a hatvanpusztai birtokkal foglalkozó adásrészleteket csatolt be Hadházy Ákos állításának cáfolatára.) Az ATV ezeket a Hadházy Ákos által tett állításokat azért is sértőnek tartotta, mert közszolgáltató tájékoztatást ellátó szervként működik és érdemben minden releváns hírrel foglalkozik, mindezek a kijelentések pedig azt sugallják, hogy Németh Sándor mint a televízió kisebbségi tulajdonosa beavatkozik a szerkesztőség munkájába, ami nincs így.
Az ATV sérelmezte továbbá Hadházy bejegyzésében, hogy a kérdéses villa Németh Sándor villája lenne, holott csak az igaz, hogy oda a lánya van bejelentve, de az nem Németh Sándoré, valamint nincs tudomásuk arról, hogy Mészáros Lőrinc háza hol található és az milyen messze fekszik a kérdéses ingatlantól, és ennek megfelelően valótlan a tényállítás, hogy a szomszédi viszony miatt nem esik szó az ATV-ben a hatvanpusztai birtokról. Önmagában az is valótlan tényállítás, hogy erről a birtokról egyáltalában nem számol be az ATV. Valótlan állításnak minősítette a felperes azt is, hogy a szomszédi viszonyból következik, hogy a PestiSrácoktól hívott be egy riportert, aki Baranyi Krisztinát kérdezte az ATV műsorában, azonban az igaz, hogy volt egy olyan műsor, ahol egy riporter kérdezte a ferencvárosi polgármestert. A bejegyzések azt sugallják, hogy Németh Sándor mint az ATV kisebbségi tulajdonosa beavatkozik az ATV szerkesztőségi munkájába. Az is jogsértő állítás a felperes szerint, hogy Németh Sándor az ATV vezetője lenne. A felperes megítélése szerint az alperes bejegyzésében és videójában összességében azt állítja, hogy az ATV politikai pártoktól függő médium, nem a tájékoztatási kötelezettség és szerkesztői szabadság alapján jár el, hanem politikai érdek határozza meg a tevékenységét. Az alperes közlései szerint a kisebbségi tulajdonosának, Németh Sándornak a lakókörnyezete, szomszédaihoz való viszonya és politikai orientációja határozza meg, hogy milyen témák szerepelhetnek a műsorokban. Ezek a közlések súlyosan sértik a közéleti, tematikus médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató jóhírnevét.
Az ATV Zrt. hangsúlyozta, hogy az atv.hu weboldalt, illetőleg az ATV televíziót és ATV Spirit televíziós csatornát üzemeltető társaság, így a Hetek című lap és a Spirit FM nem az ATV
Zrt.-hoz tartozó sajtóorgánumok. A Hetek című lapot a hetek.hu Kft. adja ki, a kínai elnök újévi jókívánságait a Hetek-ben jelentették meg, melyhez a felperesnek nincsen köze.
Hadházy Ákos érvei
Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Elsődlegesen előadta, hogy a felperes közszereplőnek minősül, az alperes pedig a közügyek megvitatása során tette a sérelmezett
kijelentéseket. Álláspontja az volt, hogy a felperes által sérelmezett közlések a megjelölt jogsértések megállapítására nem alkalmasak, mert véleménynek, értékítéletnek minősülnek,
amelyet a felperes tűrni köteles. Előadta azt is, hogy a Németh Sándort érintő közlések tekintetében a felperes nem rendelkezik kereshetőségi joggal. Ezen túlmenően a sérelmezett
közlések vizsgálatánál a közlések teljességét, és az egymáshoz való viszonyát is megfelelően értékelni kell.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Döntésének jogalapjaként megjelölte a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 2:44.§-át, a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 13. §-át, valamint az Alkotmánybíróság 3048/2020. (III. 2.) és a 3115/2011. (III. 23.) AB határozatát.
Az elsőfokú bíróság együttesen vizsgálta a videofelvétel és a kísérő szöveg tartalmát. Ezek lényegét úgy foglalta össze, hogy az alperes szerint Németh Sándor az újévi köszöntőjében a
korrupció jelentőségével kapcsolatban megengedően fogalmazott, ezt állította párhuzamba a Hit Gyülekezetének vezető lelkészével és Mészáros Lőrinccel, aki a miniszterelnök
édesapjával egyidőben gazdagodik, és Budapest hegyvidékén luxus körülmények között építkezik. Ezekből következtetett arra, hogy érthető, hogy a felperes hírcsatornájának
pártfüggetlensége csak színjáték, és bizonyítékát látta ebben annak, hogy bizonyos témákról a felperes által üzemeltetett televízióban nem, vagy csak nagyon csendben illik beszélni. Ehhez
képest azt is érthetőnek minősítette, hogy a Spirit Rádióban és a Hetek című lapban miért a kínai pártfőtitkár újévi üzenetét tették közzé, és a felpereshez kapcsolódó orgánumokban
miért nincs szó Mészáros Lőrinc gazdagodásáról, vagy a miniszterelnök családjához köthető hatvanpusztai birtokról.
A bíróság szerint a szomszédoknak nem kell egymás mellett lakniuk
Mindezek figyelembevételével az alperes azon közlése, hogy a hegyvidéki ingatlant Németh Sándor családja tulajdonaként mutatta be, nem volt valótlan, és az is bizonyítást nyert, hogy
ez az ingatlan Mészáros Lőrinc házához valóban közel fekszik. Ebben az esetben a „szomszédságot” tágabb értelműként kellett értelmezni. Tényként állapította meg, hogy Németh Sándor mint a Hit Gyülekezete vezető lelkésze, a felperes kisebbségi tulajdonosa, továbbá azt is tényként állapította meg, hogy az ATV-ben a PestiSrácok egyik riportere interjúvolta Baranyi Krisztina polgármestert. Az elsőfokú bíróság jelentőséget tulajdonított annak, hogy az alperes a megjegyzéseit és következtetéseit Németh Sándornak címezte, és személyén keresztül vont le következtetéseket az ATV műsorkészítéséről. A kereshetőségi jog hiánya tekintetében kifejtett alperesi álláspontot nem találta alaposnak, tekintettel arra, hogy Németh Sándoron keresztül a felperesre nézve fejtett ki álláspontot.
Összességében arra az álláspontra helyezkedett, hogy a videoanyag és az írott szöveg értékítéletet fogalmazott meg Németh Sándor gazdagodásának körülményeiről, és ezen keresztül a felperesről, és értékelő véleményének végkövetkeztetése az, hogy a felperes nem számít már független médiumnak. Ezt az álláspontot az alperes által képviselt, egy közéleti kérdésben kifejtett értékítéletnek és véleménynyilvánításnak tekintette, amely kapcsán a felperes a leírtakat tűrni köteles. Az elsőfokú bíróság szerint a „pártos tájékoztatásra” vonatkozó közlések nem sértenek személyiségi jogot, mert véleménynek minősülnek, illetve bizonyos témák hiányolása az ATV műsorában egyértelműen véleménynyilvánításnak minősülnek. A kínai pártfőtitkár üzenetének közvetítésére vonatkozó kitételeket is abba a sorba tartozónak értékelte, amely az alperes azon véleményét fejtette ki, hogy az ATV eltávolodik a független tájékoztatás követelményeitől. Az elsőfokú bíróság ezt a kitételt is közéleti kérdést érintő véleménynek tekintette.
A másodfokú bíróság egyetértett az elsővel
A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Ítéletének indokolásában rögzítette, hogy az elsőfokú bíróság ugyan nem rögzítette különállóan a tényállást, de ettől még az ítéletet elbírálhatónak találta. A másodfokú bíróság is úgy értékelte, hogy a szövegösszefüggésekből kikövetkeztethetően valamennyi kitétel vonatkozásában megállapítható a felperes érintettsége, és helyesen járt el az elsőfokú bíróság akkor, amikor az írásos és a képi anyagot együttesen értelmezte. A fellebbezésre reflektálva megállapította, hogy az elsőfokú bíróság ítéletének bekezdésében a következtetések alapját rögzítette, a közlések tartalmát összegezte és értelmezte. Helyesnek találta az elsőfokú bíróság azon megállapítását, hogy a szöveget és a videót összefüggéseiben kell értelmezni. Azok azt a célt szolgálták, hogy bemutassák, hogy mi vezette az alperes szerint Németh Sándort arra a következtetésre, hogy a korrupció nem jelent problémát, illetve miért helyesli a Fidesz politikáját. A másodfokú bíróság szerint az alperes arról fejtette ki politikai véleményét, hogy a vezető lelkész és családjának jelentős mértékű vagyonosodása összefüggésbe hozható azzal, hogy a Németh Sándor személyéhez köthető médiaszereplők milyen általános magatartást tanúsítanak egyes témákban, és jut el az alperes ahhoz az értékeléshez, következtetéshez, hogy az ATV nem tekinthető a hatalomtól független fórumnak.
A másodfokú bíróság kiemelte annak vizsgálatát, hogy a kifogásolt kitételek valótlan tényállításnak, vagy véleménynek minősülnek. Ezt az úgynevezett. „bizonyíthatósági teszt”
alkalmazásával látta megállapíthatónak. Az egyes kifogásolt kitételek vizsgálata során a „szomszédi viszony” kapcsán megállapította, hogy az alperes igazolta a kérdéses ingatlanok távolságát, amely kiterjesztett értelemben szomszédságnak is nevezhető. Azt ugyan nem igazolta, hogy a videón látható ingatlan magának Németh Sándornak a tulajdonában lenne és ott pihenne, viszont igazolást nyert az, hogy az ingatlan Németh Sándor lányához, így Németh Sándor családjához köthető. Rögzítette a Fővárosi Ítélőtábla, hogy a szomszédságra való utalás egy következtetés-láncolat része, összességében egy nyelvi fordulat, nem pedig tényállítás. Képi- és szöveges tartalom esetén együttesen megállapíthatónak találta, hogy itt az alperes véleményt, értékítéletet közölt. A kínai kommunista párt elnöke újévi nyilatkozatának közlését az alperes nem a felpereshez kötötte, így valótlan, sértő tényállítást a felperesre vonatkozóan ebben a tekintetben sem tett. Azt egyértelműen véleménynek minősítette, hogy Mészáros Lőrinc gazdagodása, az Orbáncsaládhoz köthető hatvanpusztai birtok sorsa és fejlődése, valamint Baranyi Krisztina meginterjúvolása tekintetében vélemény közlése történt, az elsőfokú bíróság pedig egyetlen kifogásolt közlés tekintetében sem mulasztotta el az érdemi állásfoglalást.
A fokozott bírálhatóság tekintetében a másodfokú bíróság kifejtette, hogy a felperes ugyan nem természetes személy, de a felpereshez köthető kommunikációs csatornák a
véleménynyilvánítás fontos formálói, gyakorlói. Ezen tevékenységük fokozottan kritizálható, az alperes pedig politikusként fejtett ki közéleti kérdésben kritikát. Értékelte azt a körülményt
is, hogy a közöltekre a felperes számára adott a reagálás lehetősége.
Az ATV Kúriához fordult a felülvizsgálati kérelemmel
Az ügyben először tehát a Fővárosi Törvényszék, majd a Fővárosi Ítélőtábla is Hadházy Ákosnak adott igazat, elutasítva az ATV kérelmét a fentiek alapján. Ezzel kapcsolatos februári cikkünk megjelenésekor azonban azonnal jelezte az ATV, hogy az ügyet elviszi harmadfokra, a Kúriára is felülvizsgálati kérelemmel. Úgy vélték, hogy a bíróság ítélete jogsértő. A felülvizsgálati kérelemben az ítélet hatályon kívül helyezését, és a keresettel egyező tartalmú ítélet meghozatalát, másodlagosan a hatályon kívül helyezés mellett az elsőfokú bíróság új eljárásra, és új határozat hozatalára kötelezését kérte. Megsértett jogszabályként hivatkozott a polgári perrendtartásról szóló törvény (Pp.) 263. § (1), 265. § (1), 279. § (1), 2. § (2), és a 346. § (3)-(4)-(5) bekezdéseire, valamint a Ptk. 2:44. és 2:45. §-ára.
A felülvizsgálati kérelem szerint az eljárt bíróságok részben téves tényállást állapítottak meg, és azokból téves következtetéseket vontak le. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a
kereseten túlterjeszkedett. A közlemények „fő üzenete” az volt, hogy a felvételen látható ingatlannak Németh Sándor a tulajdonosa, ott rendszeresen tartózkodik, az nincs messze
Mészáros Lőrinc villájától (szomszédok), és az ATV ezért nem foglalkozik bizonyos témákkal. A felülvizsgálati kérelem álláspontja szerint a felperes részéről értékelték helyesen a
képanyagot és a hozzá kapcsolódó szöveget. Azok a megállapítások, hogy Németh Sándor és Mészáros Lőrinc szomszédok lennének; azért szól a kínai pártfőtitkár elnöki üdvözlete a
felpereshez köthető csatornákon; és azért nincs szó az ATV-n Mészáros Lőrinc gazdagodásáról és az Orbán-családhoz köthető hatvanpusztai birtokról, mert Németh Sándor
és Mészáros Lőrinc szomszédok.
A felperes szerint ugyan valós tény az, hogy a PestiSrácok nevű internetes újság újságírója készített riportot Baranyi Krisztinával az ATV televízióban, de nem alapos annak közlése, hogy ez a „szomszédsággal” lenne magyarázható. A tényállítások és a véleménynyilvánítás egymástól való elhatárolásának legfőbb szempontjaként az EJEB, valamint az Alkotmánybíróság gyakorlatára utalással előadta, hogy az alapvető megkülönböztetési szempont a közöltek igazolhatóságának kérdése, a perben kifogásolt valamennyi kitétel ténylegesen valótlan tényállítás. A kitételek sértő jellegét illetően előadta, hogy a felperes alapvetően az objektív tájékoztatásra törekedő sajtószerveket üzemeltet, így egy csatorna esetén lényeges kérdés az, hogy ne alakuljon ki róla alaptalanul olyan kép, hogy valótlanságokat állít. A vitatott közlések lényegi megállapításait a felülvizsgálati kérelem abban összegezte, hogy a bemutatott ingatlant Németh Sándorhoz kötötték. Hangsúlyt helyeztek arra, hogy Németh Sándor és Mészáros Lőrinc egymás szomszédai, és ez lenne már önmagában az indoka annak, hogy az ATV állítólagosan nem foglalkozik bizonyos kérdésekkel. Álláspontja szerint, miután ténybelileg igazolható, hogy a felvételen szereplő villa nem Németh Sándor tulajdona, ezáltal nem szomszédja Mészáros Lőrincnek, az egész alperes által felvázolt gondolatmenet alapja hiányzik, márpedig értékítélettel terhelt tényállításról is csak akkor lehet beszélni, ha annak
legalább vékony ténybeli alapja van, ez azonban a jelen esetben hiányzott. Ehhez képest összességében valótlan tényekből levont okszerűtlen következtetésekről lehet beszélni,
amelyek minden valóságalapot nélkülöztek. Hivatkozott a Kúria precedensértékű határozataira abban a körben, hogy csak valós tényekből lehet okszerű következtetéseket
levonni. A tények elferdítése, összemosása, nem egyértelmű ismertetése jogsértő lehet (Kúria Pfv.IV.21.812/2017/6.; Pfv.IV.21.485/2021.).
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Álláspontja szerint az első- és másodfokú bíróság megalapozott ítéletet hozott. A
felülvizsgálati kérelemben a felperes több esetben nem jelölte meg konkrétan a jogsértést. Hivatkozott arra is, hogy Németh Sándor vonatkozásában a felperes közvetlen személyes érintettséggel (kereshetőségi joggal) nem rendelkezik, illetve a felperes által felhívott ítéletek a jelen per eldöntése szempontjából nem relevánsak.
A Kúria ítélete
A Kúria a felperes, az ATV felülvizsgálati kérelmét nem találta alaposnak. Megállapították, hogy a felülvizsgálat a megelőző eljáráshoz kapcsolódó rendkívüli, korlátozottan igénybe vehető fellebbviteli perorvoslat, melynek kizárólag jogszabálysértésre hivatkozással alapítottan van helye. Rendkívüli jogorvoslati jellegéből következően funkciója a kérelmet előterjesztett fél által állított jogsérelem elbírálása és megalapozottsága esetén annak orvoslása.
A Pp. 423. § (1) bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálat során a felülvizsgálati és csatlakozó felülvizsgálati kérelem korlátai között, az ott megjelölt jogszabályok, illetve a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés tekintetében vizsgálja a jogerős ítélet jogszabálysértő, illetve a kúriai határozattól jogkérdésben való eltérő voltát. A (2) bekezdés szerint a felülvizsgálat a jogerős ítélet meghozataláig bekövetkezett, és a jogerős ítélettel elbírált tényekre terjedhet ki.
Az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdése szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jóhírnevét tiszteletben tartsák. A IX. cikk (1) bekezdése szerint mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. A (2) bekezdés szerint Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit. A (4) bekezdés szerint a véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának megsértésére.
A Ptk. 2:42. § (1) bekezdése szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között személyiségét, így különösen a magán- és családi élet, az otthon, a másokkal való – bármilyen módon, illetve eszközzel történő – kapcsolattartás, és a jóhírnév tiszteletben tartásához való jogát szabadon érvényesíthesse, és hogy abban őt senki ne gátolja. A 2:43. § d) pontja értelmében a személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen a becsület és a jóhírnév megsértése. A 2:44. § (1) bekezdése szerint a közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja; azonban az nem járhat a magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével. A 2:45. § (2) bekezdése szerint a jóhírnév megsértését jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó, és e személyt sértő valótlan tényt állít vagy híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel.
A közlemény tartalmi vizsgálatának legfőbb szempontjait az ítélkezési gyakorlat által az általános személyiségi jogi perekben is alkalmazott PK 12. számú állásfoglalás tartalmazza. Ennek megfelelően a kifogásolt sajtóközleményt a maga egészében kell vizsgálni. A kifogásolt közléseket, kifejezéseket nem formális megjelenésük, hanem valóságos tartalmuk szerint kell figyelembe venni, a sajtóközlemény egymással összetartozó részeit összefüggésükben kell értékelni, és az értékelésnél tekintettel kell lenni a társadalmilag kialakult közfelfogásra is. A jogosult személyének megítélése szempontjából közömbös részletek, pontatlanságok, lényegtelen tévedések nem adnak alapot jogsértés megállapítására. Véleménynyilvánítás, értékelés, bírálat, valamint a társadalmi, politikai, tudományos és művészeti vita önmagában nem lehet jogsértés megállapításának alapja (II-III. pont).
A döntés elvi tartalmát a Kúria így foglalta össze:
„Egy olyan Facebook bejegyzés jogsértő jellegének megítélésénél, amely szöveges részt és videót egyaránt tartalmaz, a videofelvétel tartalmát, annak narrációját, illetve a közlemény szöveges részét együttesen, összefüggéseiben kell vizsgálni. Amennyiben az összefüggésekből az állapítható meg, hogy közérdekű ügyről alkotott politikai véleménynyilvánítás történt, akkor azt a szabad véleménynyilvánításhoz való jog tágabban értelmezett keretei között kell megítélni, és amennyiben a kifejtett vélemény nem indokolatlanul bántó, sértő vagy megalázó, a jóhírnév megsértése nem állapítható meg”
Az ATV-t a Kúria 127 ezer forint felülvizsgálati eljárási költség és 100 ezer forint felülvizsgálati bírósági eljárási illeték megfizetésére kötelezte.
Az ATV reakciója
Az ATV a Media1 érdeklődésére a számukra kedvezőtlen Kúria döntésről az alábbi nyilatkozatot adta:
„Az ATV a Hadházy Ákos ellen indított személyiségi jogi pert nem azért veszítette el, mert beigazolódott az, amit Hadházy Ákos állított, hanem azért, mert a Kúria úgy ítélte meg, hogy Hadházy Ákos tényállítása nem közvetlenül az ATV-re vonatkozott, vagyis az ATV közvetlen érintettsége (amit a jog úgy hív, hogy »kereshetőségi jog«) hiányzott. Az ügy tanulságait az ATV levonta, és a jövőben hasonló ügyben nem indít pert.”
Hadházy Ákost egyébként Bodolai László egyéni ügyvéd védte, míg az ATV jogi képviseletét a Stubenvoll Ügyvédi Iroda látta el.
Még több hír érhető el a Media1-en. Megtalálhat minket Facebookon is. Feliratkozhat napi hírlevelünkre is.