A Repropress a Media1-nek is megküldött péntek esti közleményében tudatja, hogy a miniszter egy mai, nekik küldött határozatában elutasította a magyar médiatulajdonosokat a szerzői jogi törvény alapján megillető jogdíjakra vonatkozó tarifajavaslatát. A közös jogkezelő felidézi: az EU szerzői jogi direktívája, hazai átültetése után 2021 júniusától teremtette meg a lehetőséget arra Magyarországon is, hogy a sajtókiadók jelentős szellemi- és anyagi ráfordítással előállított tartalmaik után jogdíjat kaphassanak a globális platformoktól, például a Google-től. Ezek a platformok évtizedekig ingyenesen használták a kiadói tartalmakat és abból jelentős üzleti hasznot húztak. A jogszabály adta lehetőséggel élve nyújtotta be a magyar kiadók közös jogkezelője, a Repropress a díjszabását és annak indokolását, amely milliárdos nagyságrendű bevételt jelentett volna a kiadói piac számára, jogdíj formájában, amit a nagy platformoknak kellett volna megfizetniük.
Az EU szerzői jogi direktívája nyomán átültetett jogszabályi változás kiemelkedő jelentőségű és megteremtette a lehetőséget arra, hogy a sajtókiadók az eddig ingyenes felhasználás helyett bevételhez jussanak az általuk – jelentős szellemi és anyagi ráfordítással – előállított tartalmak után. A Repropress célja az volt, hogy a kiadói szerzői jogdíjak transzparens módon, mielőbb bevezetésre kerüljenek és a gazdasági erőviszonyokat valamelyest egyensúlyba hozzák és egy olyan új jogdíj-gyakorlatot és díjszabást alakítson ki a hazai hatóságok együttműködésével, amely jövőálló kompenzációs rendszert indítana el a digitális környezetben – hangsúlyozza a szervezet.
A Repropress közölte: a díjszabását szabályszerűen állította össze, ahhoz minden olyan iratot, indokolást benyújtott, amelyet a jogszabályok megkövetelnek, a megalapozó hatásvizsgálatban felhasznált információk pedig iparági sztenderd mérésekből, hazai és nemzetközi szakmai szervezetek publikációiból, szakmai adatbázisokból, publikus tanulmányokból, elemzésekből származnak, természetesen releváns jogszabályok és hatósági intézkedések figyelembevételével. Véleményük szerint a hatásvizsgálat eredményeként megállapított hazai díjmértékhez hasonló díjak megállapításához jutott el a kanadai jogalkotó is (4%-os díjaránnyal), ahol a Google, a kormánnyal történt megállapodás értelmében idén már 100 millió CAD értékű összeget fizet a hírszolgáltatóknak.
A Repropress a díjszabásában a keresőszolgáltatók kapcsán 5 százalékos, a közösségi tartalomszolgáltatók kapcsán pedig 3,6 százalékos díjarányt határozott meg javaslatában. Ennek alapján, összesen 4,3 milliárd forintra becsülte a felhasználók által 2022-re vonatkozólag fizetendő jogdíjak teljes összegét – közölte a szervezet.
Hozzátették: rendkívül nehezítő körülmény volt az eljárás során, hogy az érintett felhasználók, amelyek jelentős piaci részesedéssel bíró multinacionális szolgáltatók, nem működtek együtt az eljárás során, így a tavalyi évben módosított (szigorított) jogszabályi előírások értelmében a Repropressnek erős információs aszimmetria helyzetben kellett végig vinnie az eljárást.
A Repropress szerint a miniszteri elutasítás egyik következménye, hogy hosszú idő telhet el anélkül, hogy a kiadók jogos igényüket méltányos mértékben tudják érvényesíteni, ami miatt a piac még rosszabb állapotba kerülhet. A folyamat nem egyedülálló az EU-ban, ezért uniós szintű változásra van szükség, de ez a hazai kiadóknak, kultúrának és gazdaságnak rövidtávon nem jelent segítséget.
Az EU szerzői jogi irányelvének felülvizsgálata idén megkezdődik, az eddigi tapasztalatok alapján az olyan tagállamokban, ahol a kormányzatok is kiemelt nemzeti prioritásként kezelték a kiadói jogdíjak érvényesítésének ügyét, születtek érdemi megállapodások (például Franciaországban). Sok más tagállamban azonban, nehézségekbe ütközik a jogérvényesítés és az irányelv ilyen módon nem tudja elérni kívánt célját. A szellemi tulajdonjogok érvényesítése továbbra is kihívást jelent, így a sajtókiadói jogok megerősítése kulcsfontosságú. Meg kell vizsgálni, azt is, hogy a technológiai óriások, visszaélnek-e domináns pozíciójukkal, annak érdekében, hogy megkerüljék a jog alkalmazását, ami a versenyhatóságok közbelépését teheti szükségessé, Franciaországhoz hasonlóan.
Mivel a Google az úgynevezett ENP (Extended News Previews) szerződések kapcsán nem transzparens módon jár el, és az irányelv hazai átültetése óta számos esetben jogsértő módon használja fel a kiadói tartalmakat, a közös kiadói összefogásnak továbbra is van létjogosultsága – hangsúlyozzák. A Repropress álláspontja szerint a hazai sajtókiadóknak össziparági szinten több milliárd forintos bevételekhez kellene jutnia, melynek egyik lehetséges és transzparens beszedési módja most lehetetlenné vált, kedvezve a globális platformok számára.
Mivel a piacnak szüksége van megállapodásra, a Repropress az általa képviselt kiadók érdekeit szem előtt tartva, a miniszteri döntéstől függetlenül, – ahogyan ezt korábban is kinyilvánította – , továbbra is minden erőfeszítést megtesz és tárgyalásokat kíván folytatni a felhasználókkal annak érdekében, hogy a felek kölcsönösen előnyös megegyezésre jussanak – olvasható a közleményben.
Arról, hogy mi ez az egész ügy, illetve hogyan feszülnek egymással szembe a magyar médiatulajdonosok a Google-lel, itt olvasható el a Media1 korábbi részletes cikke, valamint egy néhány nappal ezelőtti, még a díjszabás elutasítása előtti podcastinterjú.
Egymásnak feszül a Google és a magyar tartalomtulajdonosok közös jogkezelője, a Repropress
Még több hír érhető el a Media1-en. Megtalálhat minket Facebookon is. Feliratkozhat napi hírlevelünkre is.Egymásnak feszül a Google és a magyar tartalomtulajdonosok közös jogkezelője, a Repropress
