Az Európai Bizottság 2022. szeptember 16-án mutatta be javaslatát az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló uniós jogszabályra. Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelveket alapul véve, a javasolt európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló uniós szabályozás célja, hogy az európai demokráciáról szóló cselekvési terv keretein belül szabályokat hozzon a médiapluralizmus és függetlenség megvédéséért az Európai Unióban, beleértve a szerkesztői döntésekbe való politikai beavatkozással szembeni biztosítékokat. Az Európai Parlament által nemrég, a Fidesz ellenszavazatai ellenére megszavazott European Media Freedom Act (EMFA), az európai médiaszabadságról szóló jogszabály a médiaszabadság és a nyilvános demokratikus részvétel szabadságának – beleértve a véleménynyilvánítás, a tájékoztatás, a gyülekezés és az egyesülés szabadságának – aláásására irányuló, az Európai Unió értékeit fenyegető kísérletek kivédésére szolgál.
Ilyen cél többek között, hogy a médiumok tulajdonosi szerkezete legyen átlátható, hogy az állami finanszírozású közmédia legyen pártatlan, hogy a kémszoftverek és kémeszközök alkalmazása az újságírók ellen csak nagyon szűk keretek között legyen használható, illetve hogy az állami szervek pénzköltése a különböző médiumok között legyen arányos. A keddi parlamenti vita témája is a kémeszközök és kémszoftverek használatának korlátozása volt, hogy valóban lehet e elég szűk az a bizonyos keret, vagy ezen eszközök és programok teljes betiltása volna a helyes lépés.
A sajtószemináriumon négy vendég vett részt, akik mind elmondták egy-egy tagország aktuális, vagy a többi nemzet számára még kevésbé ismert médiakihívásait.
Megvédeni a médiát
„Szükségünk van az újságírókra, hogy a tényeket a napvilágra hozzák, mert ha nem védjük a médiát vagy az újságírókat, az azt mutathatja, hogy semmibe vesszük és nem tiszteljük az igazságot”
– mondta a megnyitón Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke.
Rendőrségi őrizetbe került francia újságíró
Ariane Lavrilleux, a Disclose francia újságírója nemrég rendőrségi őrizetbe vétellel és házkutatással nézett szembe.
„Az őrizetbe vételem nem véletlen volt. A közelmúltban hozott törvények és terrorizmusellenes intézkedések tették lehetővé, amelyek sértették a média szabadságára és a polgárok tájékoztatáshoz való jogára vonatkozó európai elveinket”
– mondta beszédében.
„Ha a Franciaországban várható kémkedési törvényt elfogadják, az nyitott kaput jelent a tömeges, széles körű megfélemlítés előtt, amely nemcsak az újságírókat, hanem a polgárokat is veszélybe sodorja. Példátlan cselekedet a sajtószabadság ellen.”
Kémprogrammal figyelt újságírók Görögországban
Elisa Triantafylou, az Inside Story görög újságírója „Megfigyelés kémszoftverekkel” című előadásában arról beszélt, hogy 2022 óta a görög kormány milyen illegális kémszoftvereket használ az újságírók ellen.
„Lelepleztük a predator kémprogram használatát a görög kormány nevében. Ma azt látjuk, hogy a görög kormányt leleplezték az Európai Unió előtt és azt, hogy ezt a programot Szudánba exportálták, ahol most polgárháború dúl”
– mondta beszédében a görög újságíró, majd azzal folytatta:
„Továbbra is nyomást kell gyakorolnunk az újságírók megfigyelésének betiltása érdekében.”
Kamila Ceran, a lengyel TOK FM rádió főszerkesztője a „Frekvenciahasználat fenyegetettsége” című beszédében elmondta, hogy a lengyel rádiófrekvenciákhoz jutás milyen problémákba ütközik.
„A lengyel törvény kimondja, hogy ha az állam ellen cselekszel, akkor visszavonhatják az engedélyedet, így az Audiovizuális Tanács a média bírságolásával azt próbálja bizonyítani, hogy az állam ellen cselekszünk”
– mondta Ceran kiemelve azt is, hogy a rájuk nehezedő nyomás miatt az újságírók cenzúrázzák magukat, mert félnek, hogy elveszítik az állásukat.
„Lengyelországban nincs többé közmédia, csak egy propagandagépezet, amely nyolc éve gyűlöletkeltő tevékenységet folytat a nemzet ellen.”
Kibertámadások Magyarországon
Kardos Gábor, a 444.hu portált és a Lakmuszt működtető Magyar Jeti Zrt. vezérigazgatója (borítóképünkön) a „Kibertámadások a független média ellen” címmel tartott beszédében a független és kritikus magyar online kiadványokat ért túlterheléses (DDoS) támadásokról beszélt, melyeket jellegüket tekintve a SLAPP-ügyekhez* hasonlított.
*A SLAPP (strategic lawsuit against public participation, vagyis taktikai perek a közéleti szereplők ellen) egy európai szinten már közismert fogalom. Az ide sorolható jogi eljárások indítóinak célja, hogy a perbe fogott médiumok, civil szervezetek vagy más fontos közéleti szereplőket megterhelje, erőforrásaikat, idejüket, pénzüket lekösse, őket fontosabb feladataikban hátráltassa vagy attól eltántortísa. Az ilyen ügyek kimenetele a kezdeményező számára jellemzően nem is fontos.
„Ahogy a SLAPP-nek minősülő pereknél, úgy a közelmúlt DDoS (túlterheléses) támadásainál is a károkozás és a zavarkeltés eszközeiről van szó. Ezekkel a problémákkal küzdünk, ahelyett, hogy az erőnket, agyunkat, pénzünket arra fordítanánk, hogy jó tartalmat csináljunk, ellenőrizzük és elszámoltassuk a hatalom gyakorlóit, tájékoztassuk a nyilvánosságot. Ha hetekig erre koncentrál a menedzsment, ha demotiválódik néhány újságíró, ha ezalatt sem keresünk reklámpénzt, mert valaki támadja a szervereinket, akkor már célt értek. Az elkövetők további várakozása a chilling effect lehet: visszafogottabbá remélik tenni, öncenzúrára kényszeríteni a kritikus orgánumokat. Érzékeltetni, hogy jobb, ha egyes ügyek, személyek, események körül nem vizsgálódnak. Mindeközben persze erodálják a szolgáltatásaink kiszámíthatóságát és az olvasói bizalmat is”
– mondta Kardos. Hozzátette:
„Nem tudjuk ki áll a DDoS-támadások hátterében. A számos feljelentés ellenére mindenfajta hatósági vizsgálat egyelőre eredménytelen. Az elkövetők már leírt motivációi öntevékeny magányszemélyre vagy magas szintű intézményekre egyaránt megállhatnak. Politikai szándék azért és annyiban sejthető a támadások mögött, amennyiben azt a mintázat alátámasztja: kiket, mikor, esetenként milyen konkrét üzenetekkel és milyen (egyébként dermesztő, olykor az egész hazai internetes hálózat működését veszélyeztető) erőt felmutatva zaklattak a kiberterroristák. A konkrét elkövetők ismeretének hiányában biztosabbat nem lehet állítani a sorozatos támadások hátteréről. Mindenesetre kitartóak, kártékonyak és komoly erő állhat mögöttük.”
Az Európai Unió tagországiban rengeteg helyen probléma, hogy a helyi média szembe kerül a saját kormányzatával. Az Európai Parlament által már elfogadott médiaszabadságot védő jogszabály (EMFA) azt hivatott megalapozni, hogy európai szinten legyen egy intézményes standard jogszabály, mely megakadályozza a kormányokat abban, hogy a média területén visszaéljenek hatalmukkal. A jogszabályt a következő szakaszban az Európai Tanáccsal kell majd megvitatni.
Számos tagország – köztük az illiberális kormányok által képviseltek – vélhetően mindent megtesznek majd a jogszabály ellen, vagy legalább a kritikus rendelkezéseit enyhítsék, lazítsák amennyire csak lehet. A magyar kormány említést tett egy akár alkotmánymódosítást is indokolttá tevő „szuverenitásvédelmi törvénycsomagról”, melyről még nem tudni pontosan, mit fog tartalmazni, de feltehetőleg ezzel akarják megelőzni, ellenpontozni a tervezett európai szabályozást.
Látszólag a „szuverén magyar tájékoztatás védelmében”, valójában saját hatalmi és kommunikációs érdekeik mentén szabhatják át az alkotmányos és jogi kereteket. Félő, hogy a civilek elleni kísérlethez hasonlóan orosz mintára próbálják majd megnehezíteni a független magyar médiaszereplők életét. Vagyis megbélyegzik a külföldről bármilyen forráshoz jutó médiaszereplőket, vagy kifejezetten megakadályozzák, hogy a jövőben külföldi forráshoz jussanak.
„Baj-e, ha egy online kiadványnak, tévécsatornának külföldi befektetője vagy tulajdonosa van? Baj-e, ha egy médium – erre jó példa a Lakmusz tényellenőrző kiadványunk – bűnös módon az Európai Bizottság társfinanszírozásában igyekszik a valóságot az olvasói elé tárni? Érzékelhető szándéka a kormányzatnak (lásd a „független” XXI. Század intézet média-szuverenitás irományát), hogy megnehezítse vagy ellehetetlenítse a hozzáférést minden nem általa kontrollált forráshoz. Ennek részei lehetnek a befektetői tevékenységek, az újságírás alapküldetését támogató nemzetközi szervezetek projektfinanszírozása, vagy akár a közvetlenül pályázható uniós források. Aki kormányzati kontroll nélkül a nyilvánosság elé tárja a valóságot, a hatalométól eltérő véleményét, vagy aki ilyen tevékenységet támogat, az feltételezésük szerint az ország érdekei ellen cselekszik, el ne jussunk a klasszikus autokrata címkéig: külföldi ügynök. A kormányzati fenyegetéseket érzékelve nem a magyar média szuverenitása lehet veszélyben, hanem a független média működése. Innen nézve még kívánatosabb az uniós szabályozás, ha nem is ettől reméljük, hogy a magyar problémát képes mélységében kezelni” – nyilatkozta a Media1-nek Kardos Gábor a felszólását követően.
Ha az EMFA életbe lép, lesz Európának egy közép- és hosszútávon kiemelkedően fontos zsinórmértéke és szabályozása, ami által létjogosultságot nyer a részleges uniós hatáskör a média területén is, ami hagyományosan csak nemzetállami kompetencia volt. A nemzeti kormányoktól nem közvetlenül függő intézményrendszer ezzel alapvető biztosítékokat szeretne építeni, hogy a tagállami hatalom gyakorlói ne tehessenek meg bármit a médiával Ezen dolgoznak az EMFA elkészítői.
Ramona Striugariu, az Európai Parlament romániai képviselője (Renew Europe) és az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabályt véleményező bizottság (LIBE) jelentéstevője arról beszélt, hogyan veszi fel a küzdelmet az EU a kihívásokkal: az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabályról.
„A szabad sajtó a demokrácia negyedik alappillére a világ minden egyes államában”
– mondta, majd folytatta:
„Nem a médiát szabályozzuk az európai médiaszabadságról szóló törvényen keresztül. Mi a média biztonságos terét szabályozzuk.”
Nello Scavo olasz oknyomozó újságíró, aki a szervezett bűnözésről és a konfliktusövezetek helyzetéről ír „Az újságíró hangja a hatalommal való visszaélés ellen” című beszédében elmondta:
„Ez a demokráciára leselkedő nagy veszély: nem annyira és nem csak az újságírók elleni támadás, hanem annak biztosítása, hogy bizonyos információk a jövőben ne kerülhessenek forgalomba.”
Scavo kiemelte, hogy az Európai Parlament szerepére és munkájára nagyon számítanak ott, ahol a helyi joghatóságokban nagy nehézségek vannak.
„Az újságírók munkára való alkalmassá tételének elmulasztása, elszigetelésük és lejáratásuk azt jelenti, hogy felhatalmazzuk és legitimáljuk azokat, akik végül is felelősséget vállalnak majd azért, hogy eltakarítsanak minket az útból” – tette hozzá az oknyomozó újságíró.
Fenyegető üzenetek
Alesya Marokhovskaya orosz újságíró riporter az iStories hírportálon kollégáival fenyegető üzenetet kaptak, melyben tudatták velük, hogy ismerik új lakcímüket, és bárhol megtalálják őket.
„A biztonsági szolgálatok magas rangú emberei követik az újságírókat, mert az én esetem nem az egyetlen. Pszichológiai nyomást akarnak gyakorolni ránk, hogy hagyjuk abba a munkánkat”
– mondta, majd azzal folytatta:
„Oroszországban nem létezik újságírás, csak propaganda. Az Oroszországban zajló eseményekről az igazat azok tájékoztatják, akik száműzetésben vannak.”
Halálos oknyomozás
A sajtószemináriumot Corinne Vella, Daphe Caruana Galizia testvérének szavai zárták:
„Az Európai Unióban a nagyobb sajtószabadsággal rendelkező országok nem feltétlenül biztonságosabbak az újságírók számára”
– mondta a felrobbantott máltai újságírónő testvére, aki ezek után még hozzátette:
„Az újságírók védelmét szolgáló jogszabályokra van szükségünk, de a jogállamiságot is biztosítani kell egész Európában. Ha az újságírók bűncselekményeket és korrupciót lepleznek le, a korruptakat el kell távolítani a posztjukról, és gyorsan felelősségre kell vonni őket!”
A szemináriumot Daphne Caruana Galizia oknyomozó újságíró meggyilkolásának évfordulójának emlékére megrendezett Daphne Caruana Galizia díjátadó ünnepség követte. A 2021-ben alapított díjjal az olyan kiemelkedő újságírást ismerik el, ami támogatja vagy védelmezi az Európai Unió alapelveit és értékeit, többek között az emberi méltóságot, szabadságot, demokráciát, egyenlőséget, jogállamiságot és az emberi jogokat.
Az Európai Parlament megszavazta az uniós médiaszabadságról szóló törvényt
Finisben az európai médiaszabadságról szóló törvény elfogadása az Európai Parlamentben
Szakértők: az uniós médiaszabadság törvény sem csodafegyver a magyar sajtószabadság számára
További híreket érhet el a Media1.hu oldalon. Követhet bennünket Facebookon is.
