Mint azt a Media1 korábban előzetesen beharangozta, hétfőn szakmai fórumot tartottak az ELTE Bölcsészettudományi Karán a készülőfélben lévő tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai jogszabályról (EMFA).
Az EU-s jogszabálytervezetről szóló rendezvényt az azt szervező Magyar Lapkiadók Egyesületének (MLE) elnöke, Kovács Tibor (a Ringier Magyarország) kiadóvállalat ügyvezető igazgatója) nyitotta meg, aki expozéjában azt mondta, a kiadói a szakma sok esetben széthúzott, sok esetben összetartott és most is egy olyan ügyről lesz szó, amely inkább megosztja a médiaszervezeteket.
Pedig Kovács szerint az uniós médiaszabadság-törvény ahhoz képest, hogy milyen kevés publicitást kapott a magyar sajtóban, fajsúlyos kérdés és évtizedekre fogja meghatározni a médiapiacot.
A nap első előadója Gálik Mihály közgazdász, médiakutató, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora volt, aki a média témakijelölő hatásának fontosságát hangsúlyozta felszólalása elején.
Az egyetemi tanár az európai médiaszabályozás történeti keretét felvázoló előadásában elhangzott, hogy az EMFA konzultációjában tudomása szerint Magyarországról egyedül a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) vett részt. Az állami hatóság 2022 áprilisában nyilvánosságra hozott álláspontjából a szakember kiemelte azt a részt, mely szerint az NMHH meglátása szerint
„többek között a piacra lépési mechanizmusok, a közszolgálati média működése és az állami hirdetések esetében – kérdéses és vitatható a tervezett szabályozás jogalapja, kerete és terjedelme. A médiaszabályozásban az uniós jogalkotási hatáskör nem bővíthető korlátlanul, nem terjeszthető ki a teljes médiarendszerre, mert ez kizárólagos tagállami hatásköröket sérthet. Vagyis ezekben az esetekben az uniós fellépés sértheti a tagállamok szuverenitását, valamint a tagállami jogalkotási hatásköröket.”
Gálik az NMHH elnökét, Koltay Andrást is idézte, akinek a jogszabálytervezetről kifejtett véleménye szerint
„az EU-nak csak a szubszidiaritás elvének figyelembevétele mellett lenne szabad a sajtószabadság kérdését érintő szabályozást bevezetnie, és e tekintetben lehetnek kételyeink a javaslat megalapozottsága felől.”
Gálik Mihály után egy másik egyetemi tanár, Polyák Gábor jogász, kommunikációs szakember, az ELTE tankszékvezetője, egyben a Mérték Médiaelemző Műhey alapítója következett, aki elmondta, hogy ezt a jogszabálytervezetet nem igazán kedveli senki. A nyugati piaci szereplők piackorlátozás miatt, míg a magyar NMHH azért, mert a magyar kormány sem szereti.
A szakember szerint ugyanakkor a magyar helyzetnek nagy szerepe van abban, hogy az EMFA egyáltalán létrejött. (Ezt áttételesen Vera Jourova, értékekért és átláthatóságért felelős európai biztos, az Európai Bizottság alelnöke is megerősítette a Media1-nek adott interjújában néhány hónappal ezelőtt.)
Egyeseknek túl sok, Magyarországnak túl kevés
Polyák Gábor úgy véli, a jogszabálytervezet nem kielégítő, „nehéz megtalálni a barátait”: más EU-tagországnak
„túl sok, nekünk, magyaroknak túl kevés”.
A szakember úgy véli, idén vagy jövőre lehet belőle elfogadott jogszabály, ám akár jegelhetik is azt, ha elegen lobbiznak ellene. Polyák Gábor szerint szerencsés volna a 2024-ben esedékes EP-választások előtt elfogadtatni azt, mert nem lehet szabad egy olyan európai választás, amely akár csak egy tagországban is nem szabad. Márpedig a magyar médiahelyzet miatt a magyar voksolások rendszerint nem ütik meg ezt a szigorú mércét.
Maga a magyar médiajogszabály szövegszerűen Polyák szerint rendben vannak, úgy fogalmazott, hogy az „csilli-villi”. Ám az ördög a részletekben lakik. Erre az egyetemi tanár példaként tulajdonosi összeférhetetlenség elvét említette. Ösztönözve érzi-e magát az a médiatulajdonos a kiegyensúlyozott tájékoztatás feltételeinek megteremtésére, aki vagy amely autópálya-építésekből tartja fenn magát? – tette fel a költői kérdést az ELTE tankszékvezetője.
Szigorítanak az állami hirdetések terén
A jogszabálytervet foglalkozik az állami hirdetések problémájával is – említette meg. Itt „nyílt, megkülönböztetés-mentes és arányos” eljárás volna a EMFA elvárás, ám Polyák szerint ezek gumiszabályok, szerinte az elért közönség nagysága alapján kellene az állami hirdetések elosztását szabályozni.
Az EMFA foglalkozik a közösségi médiában történő hirdetésekkel is, ezen hirdetésfajtát politikai hirdetések esetén az EU csak „nem célozhatóként” engedélyezné. Polyák Gábor szerint ez Magyarország esetén azt jelentené, hogy a nagyobb erőforrással rendelkező oldal célzás nélküli, azaz sokkal drágább hirdetéseket fog közzé tenni, ezzel is megnehezítve a másik, erőforrásszűkében lévő oldal dolgát.
Tovább a szakadék felé?
Polyák Gábor végül meglehetősen sarkosan fogalmazott: azt mondta, a magyar médiahelyzet nem jobb, hanem tovább megyünk a szakadék felé.
A szakember a Media1 arra vonatkozó kérdésére, hogy mi a véleménye Donáth Anna momentumos EP-képviselő a minap a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai jogszabályhoz benyújtott módosító javaslatáról, amely 20 százalékban maximálná az állami hirdetések arányát, úgy reagált, hogy a magyar médiapiac hemzseg az olyan sajtótermékektől, amelyeknél 20 százalék fölötti az állami hirdetések aránya. Maga a módosítás nincs ellenére a szakértőnek és lapunk újabb kérdésére azt jogtechnikailag kivitelezhetőnek nevezte.
A témához hozzászóló Kovács Tibor szerint ennek kapcsán az a kulcs, hogy médiavállalatonként vagy orgánumonként számítja-e a az esetleges jogszabály-módosítás a húsz százalékos limitet.
Ugyancsak hozzászólt a kérdéshez a rendezvény közönségében helyet foglaló Kocsi Ilona. A Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) elnöke szerint az EU nem fogja megoldani a a magyar média problémáit, az csak rajtunk, magyarokon múlik.
Donáth Anna uniós jogszabállyal akadályozná a propaganda állami finanszírozását
Szembemegy a Fidesz az Országgyűlésben a médiakoncentráció elleni új uniós rendelettervezettel
További hírek érhetők el a Media1-en. Követhet minket Facebookon is.
