Egy több mint nyolc évvel ezelőtt indult üggyel foglalkozik nemrég közzétett ítéletében a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága. Áder János akkori köztársasági elnök 2015-ben indított pert az Index.hu Zrt. ellen, mert az 2014-ben cikket írt egykori állítólagos fogdabüntetéséről.
A nemzetközi emberi jogi bíróság szeptember 7-i keltezésű ítéletében megállapította, hogy Magyarország (a magyar bíróságok) megsértették az ügyben az Emberi Jogok Európai Egyezményének a véleménynyilvánítási szabadságra vonatkozó cikkelyét.
Az Index korábbi szerkesztőségének egyik újságírója, Vágvölgyi B. András a Facebookon egykori fogdabüntetéséről számolt be, amit sorkatonaként kapott, mert szivarozott az ezredsorakozón. Mellékesen megemlítette, hogy fogdatársa volt Áder János is, aki szerinte részegen lövöldözött, amiért harminc napot kapott.
Az akkori államfő válaszában jelezte, hogy kétszer volt fogdán, de nem lövöldözésért, hanem egyszer mert nem vezényelte az embereit hajnali tornára, másodszor pedig mert elaludt az őrségben – emlékeztet az ügy előzményeire az Index.
Áder pénzt követelt a fogdás cikk miatt, a magyar állam ezután a köztársasági elnök pártját fogta
Áder János az Index cikke és Vágvölgyi bejegyzése miatt pert indított, és 1-1 millió forint sérelemdíjat követelt. Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék 2015 februárjában az Index.hu Zrt. elleni keresetet elutasította, mert a bíró szerint a cikk nem tekinthető valótlan tény rosszhiszemű közlésének, és amennyire lehetett, a bíróság szerint az újságíró a tényeknek utánajárt, a cikk megjelenését megelőzően a felperest is megkereste, valamint a cikk végén a kételyeit is kifejezte. Vágvölgyit 50 ezer forint sérelemdíj megfizetésére kötelezték.
Áder fellebbezését követően a Fővárosi Ítélőtábla a köztársasági elnök pártját fogta és 2015 decemberében megváltoztatta az ítéletet, és úgy döntött, az Indexnek 600 ezer forint sérelemdíjat kell fizetnie az államfő részére. A bíróság elmarasztalta a fogdabüntetésről először posztoló Vágvölgyi B. Andrást is. Az Index.hu Zrt. és Vágvölgyi ezután a Kúriánál keresett jogorvoslatot: a Kúria 2016 szeptemberében 600 ezerről 50 ezer forintra mérsékelte a fizetendő sérelemdíjat, mert indoklása szerint megsértették ugyan Áder jóhírnevét, de a jogsértés jellege csekély hatással volt a megítélésére. Vagyis a sérelemdíj büntető jellegével a Kúria nem értett egyet, ezért mérsékelte azt – idézte fel az Index.
A Kúria után az Alkotmánybíróságra került az ügy. Az Index és Vágvölgyi alkotmányjogi panaszukban sérelmezték, hogy megsértették a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő jogukat, ugyanis a bíróságok egy közéleti vitához kapcsolódó közlést értékeltek személyiségi jogot sértőként. 2017 májusában a Juhász Imre alkotmánybíró vezette öttagú tanács azonban visszautasította az alkotmányjogi panaszt, mondván, nincs eldöntendő alkotmányjogi kérdés. A végzés indoklása szerint Vágvölgyiék csak elégedetlenek voltak az ellenük született ítélettel, márpedig az Alkotmánybíróságnak nem dolga megítélni, hogy a bíróságnak igaza volt-e.
Index.hu versus magyar állam
Ilyen előzmények után, a Fővárosi Törvényszék, a Fővárosi Ítélőtábla, a Kúria és az Alkotmánybíróság után került az ügy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságára (EJEB): a perben az Index.hu Zrt. a magyar államot perelte Bodrogi Bea és Bodolai László ügyvédek közreműködésével, amiért Magyarország nem biztosítja az Index véleménynyilvánítási szabadsághoz fűződő jogait.
A strasbourgi bírák – soraikban Paczolay Péterrel, az Alkotmánybíróság korábbi elnökével – végül hat év után, múlt héten csütörtökön, szeptember 7-én jöttek ki az ítélettel, mely az Indexnek adott igazat.
Az EJEB többek közt megállapította: bár a közszereplők magánéletéről szóló hírek közzététele általában szórakoztatási célokat szolgál, az is hozzájárul a nyilvánosság számára elérhető információk sokféleségéhez. A bírák úgy ítélték meg, hogy az elnöknek a kötelező katonai szolgálata során tanúsított magatartására vonatkozó információk nem voltak intim jellegűek, és nem tartoztak kizárólag a magánszférába, mivel közzétételük pusztán a közönség kíváncsiságának kielégítésére szolgál.
Az EJEB ítéletének indoklása szerint a kérelmező társaság (Index.hu Zrt.) pontosította, hogy Vágvölgyi nem emlékezett tökéletesen a történtekre, feltárta nyilatkozatainak ellentmondásait, és még aznap közzétette az államfő reakcióját. A magyar bíróságok azonban nem vették figyelembe ezeket az ügy szempontjából releváns körülményeket.
A nemzetközi bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a nemzeti bíróságoknak az ügybe való beavatkozására „nem volt szükség egy demokratikus társadalomban”, azaz megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményének 10. cikkét, amely a véleménynyilvánítás szabadságát rögzíti.
Az ítélet az Index cikke szerint egyelőre nem jogerős, ugyanis a magyar állam még fellebbezéssel élhet ellene a Nagykamaránál.
További hírek érhetők el a Media1.hu oldalon. Megtalálhat minket Facebookon is.
