Kutatást készített egy svájci kutató- és tanácsadócég a Schweizer Medien nevű lapkiadói szövetség megbízásából. A kutatásokat idén január 26. és február 8. között végezték el egy 1573 fős mintán Svájcban. A kutatásban résztvevők nem, kor (18-64) és a német, illetve nyugati Svájc területei tekintetében reprezentatív mintának számítanak.
A keresőmotorokból, tartalmakat készítőkből és felhasználókból álló ökoszisztéma a felvilágosodott és demokratikus társadalom egy központi pillére. Ezen ökoszisztéma révén jelenleg számtalan előny jelentkezik a társadalom számára – lehetővé teszi a felhasználók számára a megbízható, magas minőségű és hiteles tartalmakhoz való hozzáférést, amelyet könnyen megtalálhatnak egy helyen.
A médiumokat és a keresőmotorokat is megilleti díjazás, csak nem mindegy, hogy mennyi
Annak garantálásához, hogy ez az ökoszisztéma megtarthassa a hasznát a társadalom számára, döntő fontosságú, hogy a résztvevői tisztességesen és azonos jogokkal részesüljenek díjazásban.
Ez azt jelenti, hogy a tartalmak készítői is tisztességes díjazást kapjanak a hozzájárulásukért, mert így marad fenn hatékonyan az ösztönzőerő a magas minőségű tartalmak készítésére – fogalmaz a kutatás összefoglalója.
Ezzel egyidejűleg a keresőmotorokat és aggregátorokat is megilleti a díjazás a tartalmak összeállításáért, rangsorolásáért és hozzáférhetővé tételéért. Ez azt jelenti, hogy a jövőben Svájcban a szomszédos jogok keretében az ökoszisztémán belül a bevételek piaci viszonyoknak megfelelő elosztását szeretnék elérni a kiadók.
Ehhez vannak a piacon bevett felosztási arányok (40:60) a generált hirdetési bevételek alapján, a kutatás készítői is ezt az arányt vették alapul a konkrét számok levezetéséhez. A tanulmány azzal a kérdéssel is foglalkozik,
- mi a fontos a felhasználóknak ebben az ökoszisztémában,
- milyen értéket teremtenek az egyes résztvevők az ökoszisztémán belül
- és hol található meg az ökoszisztéma egy fenntartható egyensúlya.
Egy viselkedési közgazdaságtani szempontból optimalizált online kísérlet segítségével pontosabban meg tudták vizsgálni a felhasználók viselkedési mintáit és szükségleteit, illetve jobban be tudták azonosítani az ökoszisztéma egyensúlytalanságából eredő kockázati tényezőket.
Megnézték, hogyan viselkednének a média tartalmai nélkül a Google felhasználói
A svájci lakosság egy reprezentatív, véletlenszerűen kiválasztott részét ebben a kísérletben egy bevonó technikával egy valóságközeli helyzetbe helyezték és arra kérték őket, keressenek a Google-on releváns és aktuális információkat.
A résztvevők fele a szokásos Google verziót látta valamennyi keresési eredménnyel. A másik fele a résztvevőknek azonban egy olyan Google keresési eredménylistát látott, amelyen nem jelentek meg az újságírói tartalmakon nyugvó keresési eredmények – azaz nem voltak előnézetek (úgynevezett snippetek) online lapokból, nem jelentek meg a médiavállalatok szalagcímei, linkek médiaoldalakra és ehhez hasonlók, hanem csak nem média-alapú tartalmak.
Jelentősen csökkent a Google vonzereje a médiumok tartalmai nélkül
Az eredmények azt mutatják, hogy a Google Svájcban az információs szükségletek kielégítésére az elsőszámú választásnak bizonyul és ezáltal kapuőrként igen jelentős szerepet vállal a médiumok számára a láthatóság, a versenyben, a figyelem felkeltése tekintetében és a hozzáférések „elosztóközpontjaként”. Ugyanakkor a média integrációja a Google keresési eredményeibe erősíti a pozitív felhasználói élményt, valamint a Google használati intenzitását is. Az újságírói tartalmak ezen túlmenően a Google vonzerejét is növelik, valamint a Google használatáért való fizetési hajlandóságot.
Ezzel ellentétben viszont csökken a Google használatának valószínűsége, ha teljes mértékben eltávolítjuk az újságírói tartalmakat a keresési eredmények közül. Az is megfigyelhető, hogy
a Google a beérkező látogatások vonatkozásában egy kisebb részt oszt el a (tartalmakat adó) médiumok között, a látogatások nagyobb részét magának tartja meg a Google a saját ökoszisztémájában.
Ezzel pedig a Google lényegesen nagyobb esélyeket tart vissza magának az értékesítésre.
A hozamok szempontjából releváns online forgalom elosztási aránya tehát egyértelműen a Google javát szolgálja. Ez röviden és tömören azt jelenti, hogy a médiumok bocsátják rendelkezésre azokat a tartalmakat, amelyek pozitív irányban befolyásolják a Google felhasználói élményét, de az esetek többségében, kereskedelmi értelemben véve üres kézzel távoznak.
Hogyan lehet a média hozzájárulását a „Google-keresés” értéket teremtő ökoszisztémájához oly módon megfizetni, hogy az ökoszisztéma fenntarthatóan tudja kínálni az embereknek az egyértelműen pozitív előnyét? Ehhez a médiának az ökoszisztémához való értékbeli 32 hozzájárulását bizonyítékok alapján kell mérni.
Ennek az alapját két központi kérdés képezi:
- Először is, mi annak a forgalomnak a megfelelő mérési alapja, amelyet a Google a médiatartalmakkal elér?
- Másodsorban pedig mi ennek a mérési alapnak a tisztességes elosztása („fair share”), amely a médiát megilletné?
Ha a keresőmotoros hirdetésekkel elért forgalmat leosztjuk az információs Google keresésekre vonatkozó releváns piaci részesedésre, amelyet a médiatartalmakkal válaszolnak meg, úgy a mérési alap mintegy évi 385 millió svájci frank (nettó) összegben határozható meg.
Mennyi az annyi?
Ha a Google nem a piacot uraló monopolhelyzetben lenne a webes keresések tekintetében, hanem ahogy egyéb, működő hirdetési piacokon is, komoly konkurenciája lenne, úgy ennek a forgalomnak a 40 százaléka lenne a piacon szokásos díjazása a médiumok értékbeli hozzájárulásának.
Eszerint a „fair share”, amivel a Google a médiának tartozik, hozzávetőlegesen évi 154 millió svájci frankot tenne ki.
Svájcban a média a magas minőségű és független információival komoly mértékben járul hozzá a vélemények kialakításához. Viselkedési közgazdaságtani szempontból az értelmes és realisztikus megoldás a megosztott hozzájárulások kooperatív egyensúlya lenne, hogy így tudják biztosítani a felhasználók számára a többletértéket a jövőben is.
A kutatási jelentés hozzájárul ahhoz, hogy ennek az egyensúlynak az eléréséhez szilárd tényeken alapuló lehetséges megoldásokat keressenek, például a szomszédos jogok keretében.
Konkurenciát jelenthet a mesterséges intelligencia a megszokott keresőmotornak
A nemrég óta a ChatGPT-nél és a Microsoft Bing keresőjében működő mesterséges intelligencia és a chat-alapú válaszoló rendszerek jelenlegi és rohamtempóban végbemenő fejlődésével kiváló lehetőség kínálkozik arra, hogy megvitassuk a megoldásokat.
Ha a felhasználók például képesek arra, hogy a kérdéseikre chatbotok és egyéb eszközök segítségével kapják meg a válaszukat és ne a Google használatával, akkor ez a Google platformokon a keresések csökkenését eredményezheti.
Mert miközben a keresőmotorok egyre rohamosabb tempóban válaszadó gépekké fejlődnek, a Google évtizedek óta először kap komoly konkurenciát a keresőmotorok piacán. Ez pedig egy olyan dinamikát hozhatna az ökoszisztémába, ami a hozzájárulások megosztását időben még sürgetőbbé tenné – állapítja meg a kutatás.
A Google és a médiatartalmak felhasználásával kapcsolatos svájci kutás eredményei részletesen is tanulmányozhatók ezen a linken németül és összefoglaló jelleggel egy angol cikk is olvasható róla.
További hírek érhetők el a Media1-en. Követhet minket Facebookon is.
