A Nielsen Közönségmérés a Media1.hu-hoz pénteken eljuttatott adatai alapján 2022 első negyedévében naponta átlagosan 5 óra 22 percet töltöttek a magyarok a tévékészülékek előtt: ez 10 perccel több időt jelent átlagosan, mint egy évvel korábban. A növekedésben az orosz-ukrán háború és az április eleji országgyűlési választások is szerepet játszhattak.
A műsorfogyasztás felét televíziós fikciós tartalmak (többségében tévésorozatok), mozifilmek és szórakoztató műsorok nézésére fordították a tévénézők, miközben nőtt a hírműsorokra szánt idő. Naponta átlagosan 145 darab reklámfilmmel találkozhatnak a nézők – ez időben 37 percnyi reklámnézést jelentett.
Még a fiataloknál is nőtt a tévénézésre fordított idő
A 4 és 17 év közöttiek 8 perccel növelték napi átlagos tévénézési idejüket, a 18 és 49 év közöttieknél 6 perces, míg az 50 év felettieknél 12 perces növekedés látható. Míg az elmúlt két év során elsősorban a COVID-19 miatti „bezárkózásnak” volt betudható a tévénézési idő növekedése, addig az idei első negyedévben sokkal inkább a háborús események, illetve a választások izgalmai tartották a nézőket a képernyők előtt.
Az elért nézők száma – akik egy átlagos napon legalább egy percet tévéztek – a tavalyi 6,44 millióról 6,37 millióra mérséklődött az idei első negyedévben, ugyanakkor aki a tévénézés mellett döntött, naponta átlagosan 7 óra 12 percet el is töltött a képernyő előtt, ami 14 perccel több mint egy évvel korábban.
Az életkor és az iskolázottság nagyon nagy mértékben befolyásolja az adatokat
A napi átlagos tévénézési idő életkor és iskolázottság szerint meglehetősen széles skálán mozgott: a 2022 január és március közötti időszakban ezúttal is a 15-29 éves korosztály tévézett a legkevesebbet – átlagosan 2 óra 43 percet –, míg a legintenzívebb tévénézők jellemzően a 60 év felettiek voltak, ahol egy fő naponta átlagosan több mint 8 órát töltött a képernyők előtt.
Iskolázottság szempontjából az általános trendeknek megfelelően a diplomások tévéztek a legkevesebbet – 4 óra 42 percet – ami 9 perccel több mint egy évvel korábban, és 28 perccel haladja meg a 2020-as értéket.
Többet tévéztek a nők, mint a férfiak
Nemek tekintetében ezúttal is a hölgyek tévéztek az átlagnál többet: 5 óra 40 percet töltöttek a képernyők előtt, ami 37 perccel haladja meg a férfiak tévénézési idejét, ugyanakkor az átlagos nézett idő 10 perces növekménye egyenletesen oszlott meg a két nem között.
Továbbra is élőben szeretünk tévézni
Az időeltolásos tévénézésre (Time-shifted Viewing / TSV) alkalmas készülékek, eszközök egyre inkább elterjednek, de jellemzően továbbra is a sugárzással egyszerre, élőben szeretnek a magyarok tévézni, míg az időeltolásos tévézés aránya évek óta stabilnak mondható. A teljes népesség a napi tévénézéssel töltött idejének 1,9 százalékát, átlagosan 6 percet fordított időben eltolt televíziós tartalom fogyasztására (sugárzástól számított 7 napon belül) 2022 első negyedévében.
A TSV aránya a 4-17 éveseknél volt a legmagasabb: az átlagos napi tévénézési idejükhöz 2,9 százalékot tett hozzá, de a 18-49 éveseknél is hasonló arányt, 2,5 százalékot, míg az 50 felettieknél 1,5 százalékot képviselt a késleltetett, sugárzással nem egyidejű, műsorvisszanézős tévés tartalom fogyasztása.
Nincs jelentősebb növekedés a vendégek tévénézési adataiban
A Nielsen Közönségmérés adatbázisában 2019 áprilisa óta elérhetők a panelháztartásokhoz érkező és ott regisztráltan tévét néző vendégek nézési adatai is – kiegészítve ezzel a paneltagokból álló alap célcsoportok tévénézési adatát.
2022 első negyedévének adatai alapján a vendégek átlagosan 2 percet tettek hozzá a napi átlagos tévénézési időhöz, ami megfelel a korábbi negyedévekben mért értékeknek. A 4 és 17 év közöttiek esetében az átlagnál nagyobb arányú volt a vendégnézés: az ugyanilyen korú vendégek 5 perccel egészítették ki az alap célcsoport napi átlagos tévénézési idejét.
Több mint napi 5 millió nézőt értek el az általános szórakoztató csatornák a teljes lakosságban
A tévénézésre szánt idejük 37,8 százalékát fordították a magyar tévénézők a sokféle nézői igényt kielégítő, és legtöbb csatornát magában foglaló általános szórakoztató csatorna csoportra, mely naponta átlagosan 5,02 millió nézőt ért el, és egy átlagos néző 3 óra 28 percet töltött el ezeken a csatornákon. (Általános szórakoztató csatorna 23 darab a sorozat csatornák nélkül, a vizsgált 118 csatornából).
A műsoridejük legalább felében különböző sorozatokat kínáló sorozat csatornák a tévénézési idő 9 százalékát képviselték, és naponta átlagosan 2,1 millió nézőt értek el, akik átlagosan 1 óra 57 percet szántak a nézésükre.
- A filmcsatornák a napi tévénézési idő 10,5 százalékát fedték le, naponta átlagosan 2,76 millió nézőhöz jutottak el, és az egy nézőre jutó idő 1 óra 44 perc volt.
- A hírcsatornák esetében érezhető a háború és a választások hatása: együttesen 8,6 százalékos közönségarányt mondhattak magukénak, ami 0,9 százalékponttal magasabb mint egy évvel korábban. Napi átlagos elérésük 2,45 millió fő volt, ami enyhén magasabb tavalyhoz képest (2,4 millió), és az elért nézők naponta átlagosan 1 óra 36 percet szántak a hírcsatornák műsoraira, ami 9 perccel több mint egy évvel korábban.
- A gyerekcsatornák a tévénézési idő 4,6 százalékát tették ki, napi elérésük a tavaly mért 1,36 millióról 1,23 millió főre mérséklődött, ugyanakkor az elért nézők naponta átlagosan 1 óra 42 percet fordítottak rájuk, ami 6 perccel több mint 1 évvel korábban.
- A sportcsatornák közönségaránya 3,8 százalék volt az év első negyedében, amely enyhén – 0,3 százalékponttal – magasabb tavalyhoz képest. Naponta átlagosan közel másfél millió nézőt értek el, és egy átlagos néző 1 óra 9 percet szánt rájuk, 3 perccel többet mint egy évvel korábban.
Megnőtt az egyéb típusú tévéhasználat
Ezeken felül az egyéb (other) gyűjtőkategória a teljes, 4 évnél idősebb, tévés háztartásban élő lakosság tévénézési idejének 13,7 százalékát képviselte 2022 első három hónapjában, ami 0,9 százalékpontos növekedést jelent 2021-hez képest. Ezen kategória magában foglalja a külföldi csatornák mellett a videójáték (például XBOX, Playstation) használatot, a tévékészülékhez csatlakoztatott asztali számítógép, laptop, táblagép vagy okostelefon használatot, tévékészülék USB portján keresztül történő tartalomfogyasztást, okostévés funkciókat, vagy éppen a különböző előfizetéses streaming szolgáltatások (például Netflix, HBO MAX, Amazon Prime stb.) igénybevételét is.
Naponta átlagosan közel 5 millió fő töltött el legalább 1 percet ezen kategória tartalmának megtekintésével: ez pedig mintegy 306 ezerrel több nézőt jelent az egy évvel korábbihz képest. Egy elért néző átlagosan 1 óra 15 percet fordított ezekre a tartalmakra, amely mindössze 1 perccel több mint 2021 első negyedében.
Fontos megjegyezni, hogy ezek az értékek, arányok az egyes korosztályok, illetve nemek tekintetében akár jelentős mértékben is eltérhetnek, eltolódhatnak: a 18 év alattiak esetében például az egyéb kategória tévénézési időből való részesedése 25,8-ról 34,5 százalékra nőtt tavalyhoz képest, tehát ez a korcsoport a tévénézési idejének harmadát erre fordította 2022 első 3 hónapjában.
Eltérően alakult a sugárzási idő és a műsorfogyasztásra fordított idő
A sugárzási időből és műsorfogyasztásból való részesedések az egyes műsortípusok esetében eltérően, de a szokásos trendek szerint alakultak.
- A többségében sorozatokat magában foglaló, nem zenés fikció kategóriájába sorolt műsorok a teljes műsorkínálat 28,5 százalékát képviselték, míg a műsorfogyasztási időből 25,9 százalékban részesedtek.
- A vizsgált időszakban a mozifilmek műsoridőből való részesedése 10,4 százalék volt, míg a szórakoztató műsoroké is közel ugyanennyi (9,7 százalék) volt, ugyanakkor a műsorfogyasztásból a filmek ezúttal is magasabb arányt – 14,6 százalékot – képviseltek, míg a szórakoztató műsorok 10 százalékot mondhattak magukénak. E három kategória együttesen a műsorfogyasztás felét fedte le az idei első negyedévben.
- A hírek, aktuálpolitika, gazdaság tematikába tartozó műsoroknál – a csatornákhoz hasonlóan – szintén érezhető volt a háború és a választások eseményeinek hatása: míg ezek a műsorok a szokásos trendeknek megfelelően 3,8 százalékot tettek ki a műsoridőből, addig a tévénézési időnkből jóval többet – 12,4 százalékot – szántunk a hírműsorokra, amely mintegy másfél százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban.
- A sportműsorok a sugárzási időből 5,9 százalékban részesedtek, míg a műsorfogyasztás 3,8 százalékát képviselték.
- Az ismeretterjesztő műsorok sugárzási időből való részesedése a szokásos trendekhez illeszkedve 10,1 százalék volt, ami lényegében megegyezik a tévében sugárzott mozifilmek, illetve a szórakoztató műsorok arányával, míg a fogyasztási arányuk ennek éppen a fele, vagyis 5 százalék volt.
A nagyrészt kereskedelmi reklámokat és műsorajánlókat tömörítő egyéb kategória stabilan a műsoridő közel egynegyedét képviselte, és a műsorfogyasztásunk minden ötödik percét ezen tartalmak megtekintésével töltöttük (21 százalék), és ily módon ez a második legtöbbet fogyasztott műsorkategória a televíziós fikciós tartalmak (sorozatok) után, megelőzve minden más műfajt: mozifilmeket, hírműsorokat, szórakoztató műsorokat, ismeretterjesztőket stb.
Nőtt a sugárzott reklámok száma
A sugárzott reklámok száma az utóbbi években dinamikusan növekedett, de ez a trend 2022 első negyedében megtorpanni látszik. 2022. január 1 – március 31. között naponta átlagosan 40.150 darab reklámfilm került adásba a Nielsen Közönségmérés által szpot szinten vizsgált csatornákon, ami mintegy 1.131 darab reklámfilmmel kevesebb 2021 ugyanezen időszakához képest, ugyanakkor 2.446 darab reklámmal több mint két évvel korábban.
Egy fő naponta átlagosan 37 percnyi tévéreklámot látott 2022 első negyedévében, ami napi 145 darab reklámfilmnek felelt meg. Ez 3 darab reklámfilmmel több, az időt tekintve viszont ugyanannyi, mint 2021 azonos időszakában, 2020-hoz képest pedig 1 perces növekedést és plusz 10 megtekintett reklámfilmet jelentett.
A reklámfilmek által naponta elért nézők átlagos száma továbbra is enyhén csökkenő tendenciát mutat: 2022 első negyedében 5,821 millió nézőt értek el legalább egyszer a 4 évnél idősebb, tévével rendelkező háztartásban élők körében, amely mintegy 73 ezerrel kevesebb, mint 2021-ben, és 323 ezerrel kevesebb, mint 2 évvel korábban. Ugyanakkor a teljes, össz-tévépiaci GRP értéke tovább nőtt: a tavalyi 871 ezerről 886 ezerre nőtt (2020-ban 851 ezer volt).
A különböző termékosztályok nézettség (GRP) szerinti hirdetési rangsorát egyértelműen az egészség/egészségmegőrzés témakör uralta: „Megfázás és influenza elleni készítmények”, a „Vitamin, vitaminital” és az „Élelmiszer-kereskedelem” termékosztálya áll az első 3 helyen, őket követik az „Egyéb gyógyhatású készítmények” valamint a „Fájdalomcsillapító/nyugtató” termékosztályának televíziós hirdetései a 2022 első negyedéves, teljes népességre vonatkozó összes GRP alapján.
Ha feliratkozik a Media1 Telegram-csatornájára, sosem marad le a híreinkről!
További híreket talál a Media1-en! Csatlakozhat hozzánk a Facebookon és a Twitteren, valamint feliratkozhat a hírlevelünkre is!
