Mint arra a Nielsen Közönségmérés a Media1-hez hétfőn eljuttatott felmérése rámutatott, 2021-ben a 18 év alattiak naponta átlagosan 14 perccel kevesebbet tévéztek 2021-ben, mint 2020-ban, így e korcsoport tagjai egy átlagos napon 2 óra 49 percet szántak tévéműsorok megtekintésére. A 18 év felettiek viszont csak kis mértékben változtattak a tévénézési szokásaikon az előző évhez képest: a 18-49 évesek körében 3 perccel, míg az 50 év felettiek körében csupán 2 perccel csökkent a napi tévénézési idő 2021-re.
A napi átlagos 4 óra 54 perces tévénézési időből 5 percet jelentett az időeltolásos tévézés (műsorvisszanéző-funkció) a teljes lakosság körében.
Az általános szórakoztató típusú csatornák a legnépszerűbbek
A Nielsen Közönségmérés adatai alapján csatornatípusok szerint 2021-ben az általános szórakoztató csatornák közönségaránya 38,7 százalék volt. A műsoridejük több mint felében sorozatokat sugárzó „sorozatcsatornák” további 9,1 százalékot jelentettek..
A filmcsatornák 10,8 százalékban, a hírcsatornák pedig 7,5 százalékban részesedtek a tévénézési időből, melynek az így fennmaradó harmadán osztozott a többi tematikus csoport, vagyis az ismeretterjesztő– (6,6 százalék), az életmód– (3,8 százalék), a sport– (4,4 százalék), gyerek– (5 százalék) és a zenecsatornák (1,3 százalék), valamint a DVD/videó/videójátékot, illetve a külföldi csatornákat és egyéb képernyőhasználatot (DVD, Játék, VOD, Smart TV funkciók használata, stb.), továbbá az egyedileg nem beazonosított csatornák csoportját tömörítő „Egyéb” kategória (12,9 százalék).
Nőtt a tévénéző közönségen belül az otthoni internet-használók aránya: 2021-ben már az érintettek 74 százaléka használt otthoni internetet, míg 2020-ban ez az arány 71 százalék volt.
A teljes tévénézési idő közel 12 százaléka állt reklámokból
Tavaly a 4 éves és annál idősebb magyar lakosság tagjai közül naponta átlagosan 6,3 millió embert ért el legalább egy percre a televíziós adás, és közülük 5,7 millióan láttak legalább egy reklámot. Az egy főre jutó átlagos napi reklámnézési idő 35,6 percet tett ki, ez a teljes tévénézési idő közel 12 százaléka volt. Egy átlagos néző naponta 142 darab reklámfilmmel találkozott tévénézés közben, ami 15 darabbal több mint egy évvel korábban.
Rekordot hozott a reklámmegjelenések száma
A Nielsen Közönségmérés adatai alapján az elmúlt öt évben – a koronavírus megjelenésekor átmeneti visszaesést hozó 2020 kivételével – folyamatosan és dinamikusan nőtt a televíziós reklámok megjelenésszáma. A vizsgált csatornák számának növekedése mellett 2021-ben a vizsgált magyar nyelvű csatornákon naponta átlagosan 43.181 reklámfilmet sugároztak, így a megjelent tévéreklámok együttes száma egész évben majdnem elérte a 15,8 milliót, mely a korábbi évek tükrében rekord mennyiség.
Ez a 2020-as évhez képest 18 százalékos növekedést jelent, hiszen ekkor több mint 2,4 millióval kevesebb, azaz 13,3 millió reklám volt látható a Nielsen által reklámszinten mért tévécsatornákon.
A reklámszpotok átlagos hossza 23 másodperc volt, és egy reklámblokk átlagosan 11 darab szpotot tartalmazott
Az elmúlt esztendőben 505 hirdető reklámozott mintegy 1.009 darab márkát 7.502 féle különböző reklámfilmben, amelyek közül 6.480 volt teljesen új hirdetés, azaz olyan, amely először 2021 során került képernyőre.
Az új hirdetések 41 százaléka hétfői napon került először adásba. Egy hirdetést átlagosan 2101-szer sugároztak.
A legtöbb hirdetés a „Gyógyhatású készítmények” szektorba tartozott (3,82 millió darab), ezt követte a „Kereskedelem” (3,54 millió darab) és az „Élelmiszer” (2,19 millió darab. Ez a három szektor tette ki a megjelenések 61 százalékát. A leggyakrabban hirdetett termékosztály az „Élelmiszer-kereskedelem” (931 ezer darab) volt, ezt követte a „Hipermarket” (739 ezer darab), és az „Egyéb gyógyhatású készítmény” (694 ezer db).
A megjelenésszám szerinti top 10 termékosztály a teljes piac 40 százalékát fedte le.
2021 utolsó negyedéve
A Nielsen Közönségmérés 2021 utolsó negyedévére vonatkozó adatai szerint a napi átlagos tévénézési idő életkor és iskolázottság szerint meglehetősen széles skálán mozgott: a 2021. október-december közötti időszakban ezúttal is a 15-29 éves korosztály tévézett a legkevesebbet – átlagosan 2 óra 45 percet–,
míg a legintenzívebb tévénézők jellemzően a 60 év felettiek voltak. Az ő körükben egy fő naponta átlagosan majdnem 8 órát töltött a képernyők előtt.
Iskolázottság szempontjából az általános trendeknek megfelelően a diplomások tévéztek a legkevesebbet – 4 óra 33 percet – amely 2 perccel több mint egy évvel korábban, és 30 perccel haladja meg a 2019-es értéket.
Nemek tekintetében ezúttal is a hölgyek tévéztek átlag felett: 5 óra 29 percet töltöttek a képernyők előtt, ami 5 perces csökkenés 2020-hoz képest. A férfiak ehhez képest 33 perccel kevesebbet tévéztek, ami viszont az ő esetükben 2 perccel több mint egy évvel korábban, és 24 perccel haladta meg a 2019 utolsó negyedében mért értéket.
Időeltolásos tévézés
Az időeltolásos tévénézésre (Time-shifted Viewing, TSV) alkalmas készülékek, eszközök egyre inkább elterjednek, de jellemzően továbbra is a sugárzással egy időben szeretünk tévézni, míg az időeltolásos tévézés aránya évek óta stabilnak mondható.
A teljes népesség a napi tévénézéssel töltött idejének 2,1 százalékát, átlagosan 6 percet fordított időben eltolt televíziós tartalom fogyasztására (sugárzástól számított 7 napon belül) 2021 utolsó negyedévében. A TSV aránya a 4-17 éveseknél volt a legmagasabb: az átlagos napi tévénézési idejükhöz 3,1 százalékot tett hozzá, de a 18-49 éveseknél is hasonló arányt, 2,7 százalékot, míg az 50 felettieknél 1,5 százalékot képviselt a késleltetett, sugárzással nem egyidejű tévés tartalom fogyasztása.
A panelháztartásokhoz érkező és ott regisztráltan tévét néző vendégek nézési adatait vizsgálva 2021 negyedik negyedévében a vendégek átlagosan 2 percet tettek hozzá a napi átlagos tévénézési időhöz, ami megfelel a korábbi negyedévekben mért értékeknek. A 4-17 évesek esetében az átlagnál nagyobb arányú volt a vendégnézés: az ugyanilyen korú vendégek 6 perccel egészítették ki az alapcélcsoport napi átlagos tévénézési idejét.
Élen az általános szórakoztató csatornák
A magyar lakosság a tévénézésre szánt idő 39 százalékát fordította a sokféle nézői igényt kielégítő, és legtöbb csatornát (24 darab a sorozat csatornák nélkül, a vizsgált 119 csatornából) magában foglaló „általános szórakoztató” csatorna csoportra, mely naponta átlagosan 5,06 millió nézőt ért el, és egy átlagos néző 3 óra 29 percet töltött el ezeken a csatornákon.
A műsoridejük legalább felében különböző sorozatokat kínáló „sorozat csatornák” a tévénézési idő 8,8 százalékát képviselték, és naponta átlagosan 2,1 millió nézőt értek el, akik átlagosan 1 óra 53 percet szántak a nézésükre.
A filmcsatornák a napi tévénézési idő 10,9 százalékát fedték le, naponta átlagosan 2,77 millió nézőhöz jutottak el, és az egy nézőre jutó idő 1 óra 45 perc volt, ami hozzávetőleg megfelel egy átlagos film hosszának.
A hírcsatornák együttesen 7,7 százalékos közönségarányt mondhattak magukénak, ami enyhén magasabb mint egy évvel korábban. Napi átlagos elérésük közel 2,3 millió fő volt, és az elért nézők naponta átlagosan 1 óra 31 percet szántak a hírcsatornák műsorainak megtekintésére.
A gyerekcsatornák a tévénézési idő 5 százalékát tették ki, napi elérésük 1,35 millió fő volt, és az elért nézők naponta átlagosan 1 óra 40 percet fordítottak rájuk, ami 3 perccel több mint 2020 azonos időszakában.
A sportcsatornák közönségaránya 3,8 százalék volt az év utolsó negyedében, ami megfelel a 2020-ban mért értéknek, naponta átlagosan 1,45 millió nézőt értek el, és egy átlagos néző 1 óra 9 percet szánt rájuk, ami pontosan ugyanannyi mint egy évvel korábban.
Nagyon megnőtt az egyéb tévéhasználat
A DVD/videó/videójáték kategóriát, idegennyelvű csatornákat, illetve minden egyéb képernyőhasználatot magában foglaló „Egyéb” gyűjtőkategória a tévénézési idő 13,4 százalékát képviselte 2021 utolsó három hónapjában, ami 1,8 százalékpontos növekedést jelent 2020-hoz képest. (Lásd még az Egyéb kapcsán az elmúlt hetek fejleményeit.) Naponta átlagosan 4,96 millió fő töltött el legalább 1 percet ezen kategória tartalmának megtekintésével: ez mintegy 270 ezerrel több nézőt jelent mint egy évvel korábban, akik közül egy fő átlagosan 1 óra 12 percet fordított rá, ami 3 perccel több, mint 2020-ban.
Sok időt töltenek a magyarok sorozatokkal
A sugárzási időből és műsorfogyasztásból való részesedések az egyes műsortípusok esetében eltérően, de a szokásos trendek szerint alakultak.
A többségében sorozatokat magában foglaló, „nem zenés fikció” kategóriájába sorolt műsorok a teljes műsorkínálat 27 százalékát képviselték, és a tévénézési időből csekélyebb mértékben, 23,6 százalékban részesedtek.
A vizsgált időszakban a mozifilmek műsoridőből való részesedése 10 volt, míg a szórakoztató műsoroké is lényegében ugyanennyi (9,4 százalék) volt, ugyanakkor a műsorfogyasztásból a filmek ezúttal is magasabb arányt – 15,4 százalékot képviseltek, míg a szórakoztató műsorok 11,2 százalékot mondhattak magukénak.
E három kategória együttesen a műsorfogyasztás felét fedte le az utolsó negyedévben.
A „hírek, aktuálpolitika, gazdaság” tematika a szokásos trendeknek megfelelően 3,4 százalékot tett ki a műsoridőből, míg a tévénézési idejükből jóval többet – 10,8 százalékot – szántak a magyarok hírműsorokra.
A sportműsorok a sugárzási időből 8,1 százalékban részesedtek, míg a műsorfogyasztás 4,6 százalékát képviselték, ami megfelel a 2020-ban mért értéknek.
Az ismeretterjesztő műsorok sugárzási időből való részesedése 9,5 százalék volt, ami lényegében megegyezik a TV-ben sugárzott mozifilmek, illetve a szórakoztató műsorok arányával, de a 4,6 százalékos fogyasztási arányuk lényegesen alulmarad a „népszerűbb” tematikákkal szemben.
A nagyrészt kereskedelmi reklámokat és műsorajánlókat tömörítő „Egyéb” kategória stabilan a műsoridő egynegyedét képviselte, és a lakosság a műsorfogyasztásának minden ötödik percét ezen tartalmak megtekintésével töltötte (21,5 százalék), vagyis közel annyi időt, mint amennyit a TV fikciókra fordított. Tehát ez a második legtöbbet fogyasztott műsorkategória, megelőzve minden más műfajt: mozifilmeket, hírműsorokat, szórakoztató műsorokat, ismeretterjesztőket stb.
Napi közel 40 perc reklám az utolsó negyedévben
2021. október és december között naponta átlagosan 45.226 darab reklámfilm került adásba a Nielsen által szpotszinten vizsgált csatornákon. Ez mintegy 1092 darab reklámfilmmel több 2020 utolsó negyedévéhez képest, és közel 6 ezerrel haladja meg a COVID előtti 2019-es mennyiséget is.
A sugárzott reklámok számának növekedésével párhuzamosan a megtekintett reklámfilmek száma és a napi reklámnézési idő is túlszárnyalta a korábbi 2 évben mért értékeket.
Egy fő naponta átlagosan 39,5 percnyi tévéreklámot látott 2021 utolsó negyedévében, ami napi 153 darab reklámfilmnek felelt meg. Ez 5 reklámfilmmel több, az időt tekintve viszont ugyanannyi mint 2020 azonos időszakában, 2019-hez képest pedig is 3 perces növekedést és +15 megtekintett reklámfilmet jelentett.
A reklámfilmek által naponta elért nézők átlagos száma enyhén csökkent: 2021 végén 5,877 millió nézőt értek el legalább egyszer a 4 évnél idősebb, tévével rendelkező háztartásban élők körében, amely mintegy 214 ezerrel kevesebb mint 2020-ban vagy akár 2019-ben. Ugyanakkor a teljes, össz-tévépiaci GRP értéke a tavalyi 934 ezerről 956 ezerre nőtt, amely igen jelentős növekedés a COVID-járvány előtti, 2019-ben mért 870 ezerhez képest.
A különböző termékosztályok nézettség (GRP) szerinti hirdetési rangsorának élén a „Megfázás és influenza elleni készítmények”, az „Egyéb kereskedelem” és a „Vitamin, vitaminital” termékosztálya áll. Ezeket az „Élelmiszerkereskedelem” és a „Műszaki áruház” termékosztályának televíziós hirdetései követték a 2021 negyedik negyedéves, teljes népességre vonatkozó összes GRP alapján.
További híreket talál a Media1-en! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon, valamint iratkozzon fel a Media1 hírlevelére is!
