Sok bírálatot kapott az Európai Bizottság az utóbbi években, amiért nem, vagy csak bátortalan lépéseket tett a sajtószabadság ellen irányuló egyre gyakoribb és egyre hevesebb támadások megfékezésére több európai országban. A Népszava beszámolója szerint a biztosok általában a hatáskör hiányára hivatkoztak, amikor visszautasították a kritikákat. Jourová most is világossá tette, hogy a közösség csak a ráruházott jogkörökkel tud élni, azokat viszont száz százalékáig fel kívánja használni.
A politikus bejelentette:
néhány hónapon belül bemutatják javaslatukat az újságírók megfélemlítésére és elhallgattatására szolgáló indokolatlan jogi eljárások, az úgynevezett közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek (angol rövidítése: SLAPP) megszüntetésére.
Pár hete az EP elfogadott egy állásfoglalást, amelyben szorgalmazta egy SLAPP elleni jogszabály megalkotását, rámutatva: egyre elterjedtebb, hogy állami vagy magánszervek polgári és büntetőjogi kereseteket indítanak azzal a szándékkal, hogy elrettentő hatást gyakoroljanak a független médiára és civil szférára.
Magyarország a rossz példák között
Várhatóan jövő nyárra készül el a médiaszabadságról szóló törvény tervezete, amely elfogadása esetén egy teljesen új eszköz lesz az Európai Unió döntéshozóinak a kezében a szektor támogatására – közölte Jourová. A jogszabály elsősorban a sajtó elfoglalása, politikai érdekek vagy gazdasági haszonszerzés érdekében történő felhasználása ellen nyújtana védelmet.
„Számos kísérletet látunk kormányok részéről a médiaszabadság aláásására, a médiapiac torzítására. Magyarországon a KESMA (a kormányközeli Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány) kapja a legtöbb állami hirdetést, hogyan boldogulna ilyen környezetben bármely új szereplő akár a hazai színtérről, akár az EU-ból?”
– fejtette ki a bizottsági alelnök, aki a rossz példák között emlegette a legfrissebb lengyel médiaszabályozást és a szlovén állami hírügynökség pénzügyi kivéreztetését is.
A médiaszabadságról szóló törvénytervezettel az Európai Bizottság célja az átlátható médiapiac megteremtése, az indokolatlan állami beavatkozás kiszűrése és a túlzott médiakoncentráció felszámolása, hangzott el a parlamenti ülésen. A tervek szerint a jogszabályi javaslat az EU audiovizuális irányelvére épül, amely pontos szabályokat ír elő a szektor számára az egységes piacon. Vera Jourová beszámolt arról is, hogy a bizottsági szakértők már dolgoznak az online felületen publikált politikai célú hirdetések átláthatóságát garantáló jogszabályi javaslaton is. Az olvasónak tudnia kell, hogy ki helyezte el a hirdetést, ki fizetett érte és mennyit – tette hozzá.
További híreket talál a Media1-en!