fbpx
Blikk, Magyar Nemzet és Népszava napilapok egy újságosnál

Közleményben tiltakozik a Magyar Lapkiadók Egyesülete a Blikk kitiltása kapcsán

Az MLE elítéli a médiarendszer bármely tagjának a diszkriminációját, amely sérti a sajtó szabadságát, az állampolgárok információhoz jutási jogát.

A sajtó nemcsak a szabad véleménynyilvánítás eszköze, hanem a tájékoztatásé is, azaz alapvető szerepe van a véleményalkotás feltételét képező tájékozódásban. A hatályos törvények betartása nem eshetőleges, az mindenkire kötelező erővel bír – írja péntek délután kiadott és lapunkhoz eljuttatott közleményében a Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE).

A szakmai szervezet felhívja minden érintett figyelmét a 2010. évi CIV. törvény a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól rendelkezéseire, melyeknek a betartása ismét sérült. Ez, az egyes sajtóorgánumok munkáját korlátozó gyakorlat egyre inkább terjed, számos intézmény, vagy közérdeklődésre számot tartó ügy közszereplői részéről.

Mint arról a Media1 is beszámolt pénteken délelőtt, a belga tulajdonos, Roderick Duchatelet bizonytalan időre kitiltotta a Blikk munkatársait az Újpest stadionjából. A klubtulajdonos az újság az FTC ellen elszenvedett 3-1-es vereség utáni cikkét kifogásolta, mivel nem tetszett neki, hogy az újságíró negatívan nyilatkozott a csapat teljesítményéről.

Az MLE ismételten felhívja a figyelmet arra, hogy ezzel a magatartással nem pusztán a sajtó, hanem a közönség jogai is sérülnek; a törvény szerint:

10. § Mindenkinek joga van arra, hogy megfelelően tájékoztassák a helyi, az országos és az európai közélet ügyeiről, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről. A médiarendszer egészének feladata a hiteles, gyors, pontos tájékoztatás ezen ügyekről és eseményekről.
A médiarendszer valamennyi tagja kizárólag akkor tud megfelelni tájékoztatási kötelezettségének, ha a megszólított, személy vagy intézmény – egyébként a közvélemény előtt ismeretlen szempontok szerint – nem fekete listáz egyes médiumokat, vagy személy szerint az ott dolgozó újságírókat.

Ezzel a magatartásukkal nemcsak az olvasókat fosztják meg lényeges információktól, de szembe helyezkednek a már idézett törvény másik lényeges rendelkezésével is:

A SAJTÓ SZABADSÁGA
4. § (1) Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét.

Felhívják a figyelmet az Egyenlő Bánásmód Hatóság korábbi megállapítására is, miszerint az ilyen gyakorlat eredményeként a közérdeklődésre számot tartó ügyekkel kapcsolatos tájékoztatás során más médiaszolgáltatókhoz képest a hírversenyben nem egyenlő esélyekkel indulnak az érintett kizárt médiumok, mert sokszor csak más, bevont médium híradását követően, más médiaszolgáltatók szűrőjén keresztül tud egy eseményről hírt adni. Ez nem csak a sajtószabadsághoz és szólásszabadsághoz való jogának korlátozott gyakorlása miatt aggályos, de a hirdetési piacon is hátrányos helyzetbe kerülhetnek az érintett szereplők.

A sajtó akkor tudja ellátni a feladatát, ha hiteles, sokoldalú, megalapozott és naprakész tájékoztatást tud nyújtani. Ez nem csupán alkotmányos joga a média munkatársainak, de a sokszor kivételes jogi helyzetüket igazoló kötelezettségük is – írja a szakmai szervezet. Ehhez elengedhetetlen, hogy a média tudósításaihoz, beszámolóihoz megfelelő mennyiségű, valamennyi érintett álláspontját tartalmazó információhoz jusson és amelynek szerves része, hogy az újságírók alapos és pontos információt szerezzenek – teszik hozzá.

További híreket talál a Media1-en!

Kiemelt fotó: stock / Depositphotos
Borító: Blikk, Magyar Nemzet és Népszava napilapok egy újságosnál. Fotó: Ladányi András / Media1
Szóljon hozzá!

Értesüljön azonnal a legfontosabb médiás hírekről!

Lájkolja Facebook oldalunkat!


Kérje ingyenesen napi hírlevelünket!

Adatvédelmi beállítások