A Privátbankár.hu által részletesen ismertetett, „A Medienmäzen Google – Wie der Datenkonzern den Journalismus umgarnt” című tanulmány azzal foglalkozik, hogyan csatornázott be 2013 óta a Google több mint 200 millió eurónyi készpénznyi „ajándékot” az európai médiatársaságoknak úgy, hogy közben ez idő alatt a techóriás ellenállt azon erőfeszítéseknek, hogy megossza a hirdetési bevételeit a nehezebb helyzetben lévő kiadóvállalatokkal.
A tanulmány felidézte, hogy a Google első, 60 millió eurós pályázati alapját 2013-ban Franciaországban hozták létre, hogy lecsendesítsék a digitális hirdetésekre „Google-adót” követelő médiavállalatokat. A pályázat mintául szolgált ezután, ahogy a tanulmány a Google News Initiative létrejöttének elemzésén keresztül ezt megmutatja.
A Google (illetve az anyavállalat, az Alphabet) 2013 óta összesen három különböző alapot hozott létre az újságírás, illetve a kiadók támogatására. A 2013-15 között, Franciaországban elérhető FINP 60 millió eurós kerete mellett a 2015-19 között az európai kiadók számára létrehozott DNI 150 milliós, míg a jelenleg az egész világra kiterjedő Google News Initiative nagyjából 263 millió eurós.
Elsőre lehet, hogy soknak tűnik, de valójában zsebpénz
A Privátbankár a támogatások mértékének összehasonlítására megemlítette, hogy eközben a Google/Alphabet csak 2020. harmadik negyedévében 46,2 milliárd dolláros árbevételre tett szert, és a forgalmának jelentős részét adó hirdetési bevételei a tavalyi évhez képest ugyanebben az időszakban 10 százalékkal emelkedtek. A technológiai mamutcég által közel 8 év alatt elköltött 473 millió euró nagyjából 175 milliárd forintnak felel meg, ami kevesebb mint a 2019-es 245 milliárd forintra rúgó magyar médiatorta összege, és még az idei, válságos évre becsült 189 milliárdnál is kevesebb – jegyezte meg a Privátbankár. (Csak a magyar médiaipar 56 milliárd forint bevételtől esik el ebben az évben.)
Vagyis a Google valójában meglehetősen szűkmarkúan osztozkodik azokkal, akik a tartalmat költségesen előállítják.
A Facebook még inkább szűkmarkú
A Facebook ennél is szűkmarkúbb: a koronavírus járvány miatt tavasszal összesen 3 millió eurós pályázati alapot nyitott európai újságírók és kiadók számára. Akkor arról beszéltek, lesz következő forduló is, ám hiába volt a nagy bajba kerülő kiadók érdeklődése elsöprő, a 2. fordulóra azután már nem került sor, és sokan kimaradtak az első körből. Eközben a Facebook idei harmadik negyedéves hirdetési bevétele 20 százalékkal nőtt: 21,5 milliárd dollárra.
Nyugat-európai cégekhez ment a pénz többsége
A Privátbankár által ismertetett kutatást a Google európai hírdivíziójának két kulcsemberével készített interjúk, valamint a Google újságírással kapcsolatos kezdeményezéseinek létrejöttével kapcsolatos adatok mélyelemzései egészítették ki.
A kutatás főbb megállapításai közé tartozik, hogy a Google által 2015 és 2019 között a médiának adott pénz oroszlánrésze régóta működő nyugat-európai kiadókhoz került. A Digital News Initiative által finanszírozott projektek 70 százaléka magántulajdonú kiadókhoz vándorolt, a támogatásoknak csupán 9 százaléka jutott nonprofit vagy közszolgálati médiavállalatoknak, a maradékból pedig kutatóintézeteknek, magánszemélyeknek és nem újságírással foglalkozó média startupoknak juttattak pénzt.
Magyarországra is jött a pénzből, de igen csekély
A támogatási pénzből egyébként idehaza jutott az Index.hu-nak és a 444.hu-nak, az azóta megszüntetett Népszabadságnak, a Népszavának, de a kormánypropagandát folytató origo.hu-nak is odaítéltek támogatást (igaz, ezt később a nemzetközi tiltakozás nyomán visszavonták.) A HVG fizetőkapujának, a HVG360-nak a létrejöttéhez szintén felhasználtak Google támogatást, és jutott pénz a 24.hu-nak is. A programban összesen 18 magyar projekt kapott 2,6 millió euró (nagyjából 900 millió forint) támogatást, ami átlagosan 144.444 eurót (nagyjából 50 millió forintot) jelentett. Ám ahogy a tanulmányból kiderül, ezek az eredeti program aprópénzéhez képest is csak fillérek voltak:
a támogatások túlnyomó része az amúgy is gazdagabb és jobb helyzetben levő nyugat- és dél-európai országok kiadóinak jutott, Lengyelország az egyetlen kivétel (de jellemzően ott nem a nagyobb, hanem inkább a közepes, 300 ezer és egymillió euró közti projekteket támogatta a Google.
A támogatott vállalatok átlagos alapítási éve 1996, ami jól mutatja, hogy a Google már régebb óta működő vállalatokat preferált, ami egyébként önmagában nem baj, hiszen a támogatásnak az is célja, hogy a donációval az adott kiadó fenntartható(bb) működést alakíthasson ki, és egy régebb óta működő cég esetén erre a múltbéli működés nagyobb biztosítékkal szolgálhat. (A vállalat azt állítja, hogy a támogatásokról szakértők és iparági vezetők döntenek a News Initiative igazgatóságában, de a cég határozza meg, kik ülnek az igazgatóságban.)
Csak pr-fogás?
Bár a Google által a média számára adott finanszírozások nem átláthatók, a tanulmány, és a kiadók vezetőivel készített interjúk azt mutatják, hogy a legtöbben szkeptikusak voltak a Google szándékait illetően, valamint a meginterjúvoltak közül sokan pr-fogásnak tekintették az egészet, de az is igaz, hogy a pénzt gyakran kulcsfontosságú innovációs projektekre költötték.
„És bizony másként ezt nem tehettük volna meg, mert nem engedhetjük meg magunknak” – fejtette ki az egyik vezető.
Google-höz kötődő média
A Privátbankár által megtalált tanulmány kitért arra is, hogy míg a Google pénzeinek nagy része a kiadóvállalatok projektjeire megy el, a vállalat olyan rendezvényeket is támogat, mint a Global Investigative Journalism Conference, sőt a Google News Initiative keretében saját konferenciákat is szervez, valamint évente egy alkalommal egy exkluzív eseményt Google Newsgeist csúcstalálkozó címen. A Google emellett az újságírók és hírszerkesztőségi fejlesztők tanulmányait és képzéseit is támogatja.
A meginterjúvoltak azt válaszolták, hogy ezek a támogatások egyfajta közösségépítést is jelentenek a Google részéről. És bár sokak szerint ez teret engedett a Google-lal folytatott vitáknak is, de ezzel együtt a Google „megjelent a tárgyalóasztalnál”, még a német kiadók közti vitákon is. És míg több menedzser és újságíró megbízhatóbb és konstruktívabb beszélgetőtársnak tartja a vállalatot mint a Facebookot, mégis számos interjúalany látványosan nem volt hajlandó partnernek nevezni a Google-t, bár a vállalat ezt a kifejezést használja a kiadókra.
A tanulmány része volt egy 22 német kiadó körében végzett nem reprezentatív kutatás is, amely azt mutatta, hogy egyre nagyobb arányban támaszkodnak a Google eszközeire a terjesztésben és a tartalom létrehozásában, de még annak pénzzé tételében is. 22 kiadóból 18 például azt mondta, hogy olyan Google eszközökre támaszkodnak, mint például az Analytics, a Tag Manager és a Search Console, hogy mérjék és irányítsák a tartalom terjesztését és 15-en azt mondták, hogy a Google AdSense vagy az AdX eszközöket használják hirdetési bevételek növelésére. Sőt, a Google már az előfizetésék menedzselésére is kínál megoldást a kiadók számára.
Mindazonáltal az interjúkban több menedzser tanúsított bizonyosfajta szkepticizmust az olyan új termékekkel kapcsolatosan, mint a fentebb említett Google Subscribe.
Félig barát, félig versenytárs
„Mi megpróbáljuk elkerülni azt, hogy valaki más termékévé váljunk” – mondta egy interjúalany. Többen is voltak, akik a „frenemy” kifejezést használták a Google-lal való kapcsolatuk jellemzésére, aminek jelentése félig barát, félig versenytárs. A lényeg az, hogy a kiadók ezer szálon kénytelenek ezekben az esetekben kötődni a technológiai óriáshoz, ami rendkívüli mértékben kiszolgáltatottá teszi, teheti a médiacégeket a „partnerükhöz”, a Google-höz, illetve termékeihez.
A megkérdezettek közül mind a vezetők, mind az újságírók kiemelték, hogy nem volt a Google vagy közvetítői részéről kísérlet a szerkesztőségi döntések befolyásolására, de több újságíró is az öncezúrától való félelméről beszélt a Google-lal való egyre kiterjedtebb együttműködés során. Az egyik interjúalany a kutyáknál tapasztalható harapásgátláshoz hasonlította a helyzetet. Egy másik pedig azt mondta, hogy a pénz segített az újságírói körökben a perspektíva elmozdításában egy barátságosabb hozzáállás felé a technológiai óriáscéggel szemben.
Lobbitevékenységre is felhasználta a Google a médiatámogatási projektjeit
A Google a médiatámogatási projektjeit lobbitevékenységre használta az EU-s szerzői jogvédelmi reform és az adatvédelmi vitákban. Az ehhez a tanulmányhoz készített egyik interjúban a Google elismerte, hogy ő maga segített létrehozni egy kiadói érdekvédelmi szervezetet (European Innovative Media Publishers), amely a szerzői jogvédelmi irányelv későbbi kiegészítése ellen foglalt állást. Mindemellett a Google arra is használta a médiavállalatoknak nyújtott önkéntes segítségét, hogy azok az Európai Bizottság zárt ajtók mögött folyó vitáiban napirendre kerüljenek, ahogy ezt a tanulmányhoz az információhoz való hozzáférés szabadsága értelmében kért dokumentumok világosan mutatják.
Bár a tanulmány főleg az európai médiának szóló, tavaly véget ért Digital News Initiative programra fókuszál, de tartalmaz megállapításokat a globális Google News Initiative programmal kapcsolatosan is, amely azóta lépett a Google csak Európára összpontosító programja helyébe. Míg azonban a GNI csak korlátozottan támogatja a médiavállalatok innovációs projektjeinek támogatását, ám ugyanekkor jóval erőteljesebb hangsúlyt helyez a Google szolgáltatásainak promóciójára. A tanulmányhoz az adatok gyűjtésének 2020. közepi lezárása óta a Google 3 milliárd dolláros alapot jelentett be, amely egy Google News Showcase elnevezésű licencprogramon keresztül fizet majd a kiadóknak. A kifizetések a hírek szerint Németországban, Ausztráliában és Brazíliában kezdődnek majd és a jelentések szerint egy szerződéses rendelkezést is tartalmaznak, amely lehetővé teszi a Google számára, hogy felmondja a szerződést, ha a kiadó részt vesz egy, a vállalat elleni jogi keresetben vagy panasztételben.
Mire mentek leginkább a pénzek?
A DNI-ről egyébként pont a napokban tett közzé beszámolót a Google. A cég tájékoztatója szerint a legkevesebb támogatást a bevételek növelését célzó projektek kapták, míg a legtöbbet új technológiákkal való kísérletezésre nyerték el a pályázók. A helyi hírekkel kapcsolatos nyertes pályázatok és a téves információkkal való küzdelemre 15, illetve 21 százaléknyi győztes projekt jutott.
A Google válasza alapján a DNI programra 2015 és 2019 között több mint 5000 pályázat érkezett, amelyből végül 662 projekt nyert támogatást 140,6 millió euró értékben. A támogatásokat főleg adat és automatizálási projekteknek ítélték (38% – 251 pályázat, 54 millió euró), a második legtöbb pénzt pedig főleg tesztelésre, fejlesztésre kapták a kiadók, olyan új formátumokkal való kísérletezésre mint a hanganyagok különböző formái vagy a virtuális valóság. Erre 141 projekt kapott pénzt mintegy 31,5 millió euró értékben, ami a teljes összeg több mint ötöde (22%) volt.
A harmadik legnagyobb támogatási csoport volt csak az alternatív bevételi források szerzésére irányuló projektek finanszírozása. ennek keretében 88 pályázat nyert, összesen 22,5 millió eurót, ami a teljes összeg 16 százaléka. Ennek keretében nyert a szlovákiai Dennik N 330 ezer eurót egy olyan szoftver kifejlesztésére, amely az előfizetők magatartását elemezve figyelmezteti a kiadót, ha úgy érzékeli, hogy az olvasó hamarosan lemondhatja előfizetését. A 2014-ben induló lap épp most októberben érte el a 60 ezer előfizetőt.
Tökéletes volt a médiavállalatok lecsillapítására
A tanulmány készítői szerint a Google arra használta az ajándékait, hogy lecsillapítsa az európai kiadókat, akik sokáig a legelszántabb szakpolitikai ellenfelei voltak. „A Google médiafinanszírozása távol áll a felebaráti szeretettől – inkább egy legyőzött ellenfél kifizetése.”
„A Google szolgáltatásai és ökoszisztémája egy olyan operációs rendszert hozott létre az újságírás számára, amelyre a médiavállalatok egyre nagyobb mértékben támaszkodnak. Nem világos még egyelőre, mit jelent majd a médiapluralizmus számára, ha a teljes iparágat egyetlen szereplő uralja , a Google.”
A tanulmány készítői azt is mondták:
„A konferenciák és tanulmányok támogatása miatt a Google nem egy önéletrajzba került be számtalan leendő újságíró és média innovátor esetében. Ez segített abban, hogy pozitív képet fessenek a vállalatról, mint újságírók barátjáról, de vajon a Google és az médiaipar közötti barátságos kapcsolatok segítenek tompítani az újságírás , mint például az adatvédelem, a tiltakozó munkavállalók vagy a techmammut amerikai titkosszolgálatokhoz és a hadsereghez fűződő kapcsolatai?”
A tanulmányt az Otto Brenner alapítvány és a Német Szakszervezeti Unió (DGB) támogatta. 2020. október 26-án jelent meg német nyelven, majd később angolul is.
A tanulmánnyal kapcsolatban olvasóink figyelmébe ajánljuk a Privátbankár bővebb cikkét is!
További hírek találhatók a Media1-en! Ha nem akar lemaradni a Media1 híreiről, cikkeiről, iratkozzon fel Facebook-oldalunkra vagy RSS-csatornánkra és a napi hírlevelünkre!
