streaming

Jelentősen csökkent Magyarországon az illegális tartalmakat letöltő fiatalok száma egy friss kutatás szerint

A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület egy piackutató céggel elkészíttetett kutatása szerint 14 százalékos csökkenés történt 2017-hez képest. A kutatás kitért arra is, hogy hogyan hat a koronavírus a letöltésekre.
Share on facebook
Share on twitter
Share on tumblr
Share on linkedin
Share on whatsapp
Share on skype
Share on email

2017-hez képest 64 százalékról 43 százalékra csökkent az illegális online letöltések aránya a 18 és 26 év közötti korosztályban– derül ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) legfrissebb kutatásából.

Az említett korosztály digitális tartalmakkal kapcsolatos szokásait vizsgáló felmérés szerint a több mint 20 százalékos visszaesés hátterében a legális streaming szolgáltatások állnak, amelyeket a válaszadók 31 százaléka választ.

Jó hír a zenészeknek

A kutatás szerint a streaming szolgáltatások közül 82 százalékkal a Spotify a legnépszerűbb. A kutatásból kiderült, hogy a zenei streaming szolgáltatást használók körében 14 százalékkal lett kevesebb az illegális letöltők aránya.

streaming, internetes rádiózás
Fotó: Unsplash

„Az illegális letöltés visszaszorulása annak is köszönhető, hogy a jogtiszta szolgáltatók egyre jobb alternatívát kínálnak a fiatalok számára, de még van dolgunk a tudatosságnövelés területén. Kulcsfontosságú feladat a fiatal felnőttek pontos tájékoztatása a jogszerűtlen tartalmak letöltésének hatásairól, különösen most, amikor a szórakoztatóipar szereplői a járvány miatt rendkívül nehéz helyzetbe jutottak” – mondta el Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület elnökhelyettese.

Az elnök hozzátette: az elmúlt években az üzleti modell innovációk terén a zeneiparban alakult ki a legtöbb és legváltozatosabb megoldások. Ezeknek köszönhetően a fogyasztók felhasználói díjat fizetnek, amelyek a koronavírus miatti jelenlegi nehéz helyzetben különösen fontos segítséget jelent a zeneipar szereplői számára.

Pomázi kiemelte: A jogszerű tartalmak biztosítása érdekében Magyarország még 2018-ban csatlakozott az Európai Unió agorateka projektjéhez, így a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület közreműködésével létrejött hungaroteka.hu oldalon bárki könnyedén tájékozódhat a legális online tartalomszolgáltatásokról.

A filmek terén is érezhető a legális felé fordulás

A filmeknél is csökkenés figyelhető meg az illegalitás tekintetében: 2017-ben a fiatal felnőttek 64 százaléka választotta az illegális letöltést, ami 2020-ra 45 százalékra esett.

A különböző ingyenes streaming platformok mint a Videa, a YouTube vagy Indavideó használata is visszaszorulóban van: az előző kutatáshoz képest 8 százalékpontos csökkenéssel, 44 százalék választja ezt a filmnézési módot.

Ezzel szemben az előfizetéses szolgáltatásokat (pl. HBO GO-t, Netflix-et, MyTV-t) használók aránya 19 százalékról csaknem duplájára, 34 százalékra emelkedett.

Mi motiválja az illegális letöltőket?

A HENT kutatása a 18-26 évesek letöltéssel kapcsolatos szokásait és motivációit vizsgálta. Míg a legnépszerűbbnek számító YouTube downloadernél 71-ről 58 százalékra csökkent a felhasználók aránya, addig a torrentes letöltéseknél 55 százalékról 37 százalékra esett vissza az illegális fogyasztás.

Ezzel párhuzamosan megnégyszereződött (16 százalék) azoknak a száma, akik semmilyen illegális módon nem töltenek le online tartalmakat.

Netflix Caspar Camille, Unsplash
A Netflix felülete. Fotó: Caspar Camille, Unsplash

A kutatás szerint a kalózkodók főleg az egyszerű és gyors hozzáférés miatt töltenek le illegálisan tartalmakat (78 százalék), de az ingyenesség is szerepel a motiváló tényezők között (75 százalék). Sokan arra hivatkoztak, hogy azért választják az illegális letöltést, mert máshonnét nem tudják megszerezni az adott tartalmat. 2017-ben a fiatalok 56 százaléka, 2020-ban pedig 67 százalékuk jelölte meg ezt a válaszlehetőséget.

A fiatalok negyede emellett úgy nyilatkozott, nem érdekli őket a tartalmak elhelyezésének jogszerűsége. A felmérés szerint a vizsgált korcsoport hetede költ pénzt a különböző letölthető digitális tartalmak megszerzésére, közülük is a városokban élők körében nagyobb a fizetési hajlandóság. Az online játékok esetében is nőtt a letöltők száma (férfiaknál 22, nőknél 6 százalék).

A koronavírus miatt nagyot nőtt a legális szolgáltatások népszerűsége

A HENT 2020-as kutatása a koronavírus-járvány hatásait is vizsgálta. A tanulmányból kiderült, hogy a pandémia következtében általánosan megnőtt az internet használat: a válaszadók több mint egyharmada (35 százaléka) arról nyilatkozott, hogy jelentősen több hírt olvas, mint korábban, 63 százalékuk pedig a tanuláshoz használta többet az online forrásokat.

A vizsgált korosztály 51 százaléka arról számolt be, hogy nem változtak meg az online vásárlási szokásaik a járvány miatt. 24 százalék viszont csökkenésről beszélt.

Emellett jelentős erősödés figyelhető meg a filmnézés és zenehallgatás intenzitása terén is: a fiatal felnőttek 56 százaléka jelezte, hogy több filmet nézett, 43 százalékuk pedig, hogy több zenét hallgatott az elmúlt időszakban.

Sokan néznek a járvány alatt ingyenessé tett tartalmakat is

A tanulmány a járvány miatt ingyenesen elérhetővé tett online tartalmak fogyasztását is felmérte.  A fiatal felnőttek 38 százaléka nézett meg, vagy használt valamilyen, a koronavírus miatt ingyenessé tett online tartalmat, amelyek közül a filmek voltak a legnépszerűbbek.

A demográfiai tényezőket is figyelembe véve azt látszik, hogy a férfiak voltak a filmek elsődleges fogyasztói, illetve a budapestiek körében a külföldi, a kisebb települések lakói között pedig a magyar filmek voltak a legkedveltebbek.

Így készült a kutatás

A HENT 2020. márciusában és áprilisában ismételte meg és egészítette ki aktuális kérdésekkel a 2017-ben végzett országos kutatását. A felmérés során 18 és 26 év közöttieket online kérdőívek segítségével kérdezték a multimédiás tartalmakkal és hamis termékekkel kapcsolatos használati szokásaikról és attitűdjeikről. Az adatfelvétel anonim mód zajlott az egyik magyar internetes piackutatási panelen keresztül. A felmérésben 1000 fő vett részt, a minta reprezentatív volt a teljes adott korosztályba tartozó magyar lakosságra kor, nem, településtípus és régió szerinti jellemzői szerint. Az adatfelvételt 2020. április 18-án zárták le.

A teljes kutatás ITT található.

További hírek és cikkek olvashatók a Media1-en!

Szóljon hozzá!

A Media1 legfrissebb hírei

Kövessen minket!

Iratkozzon fel a Media1 napi hírlevelére!