A 168 Óra eltávolított cikkének tárolt változata

A 168 Óra főszerkesztője a távozókat, ők a főszerkesztőt bírálják

A 168 Óra főszerkesztője által eltávolíttatott – a miskolci kórházban történt meddővé tételről szóló – cikket író Kun J. Viktória volt külsős munkatárs a Media1-nek élesen bírálta a Magyar Nemzetben szerinte az újságírót és a lapot lejárató Rózsa Péter főszerkesztőt. Az ugyancsak távozó Ágoston Zoltán online rovatvezető a Facebookon bírálta Rózsa Pétert, aki előzőleg önkényeskedő újságírót emlegetett a kormánypárti napilapban.
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: tumblr
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: whatsapp
Megosztás itt: skype
Megosztás itt: email

A 168 Óra megszüntette annak az újságírójának a munkaviszonyát, aki Rózsa Péter (a lap tavaly kinevezett főszerkesztője) szerint a „lapvezetés engedélye nélkül” tett ki a múlt héten egy nagy visszhangot kiváltó cikket a 168ora.hu internetes felületre – ezt olvastuk a minap a kormánypárti Magyar Nemzetben, ahol idézték a téma kapcsán Rózsa Pétert is.

Bár a botrányt kiváltó írás a Google Keresőben tárolt formában még most is elérhető, a 168ora.hu-n már nem, helyén csak egy 404-es hibaüzenetet jelenít meg a szerver. A cikk címe ez volt: „Kivették Adrienn petevezetékét a miskolci kórházban, de ezt csak három évvel később, mástól tudta meg”.

Az írást álhírként emlegető Magyar Nemzetnek nyilatkozva az ellenzékiként emlegetett lap főszerkesztője azt mondta, ő csak három nappal a cikk élesítését követően értesült a 168ora.hu-n megjelent cikk publikálásáról, amire annak ellenére került sor Rózsa szerint, hogy a lap vezetése a cikk első, majd a később, január 17-én készült, átdolgozott változatát nem tartotta közlésre alkalmasnak.

Rózsa Péter: „önkényeskedő” élesítette az anyagot

Rózsa szerint a lap újságírója „önkényeskedett“ azzal, hogy élesbe, azaz bárki számára elérhetővé tette az írást. A történet a Magyar Nemzetben megjelent elmesélés szerint ezután úgy folytatódott, hogy  miután az éppen külföldön tartózkodó Rózsa Péter több nappal később értesült a történtekről, eltávolíttatta a cikket.

Téves diagnózis, meddővé tétel, állítólagos rasszista megjegyzés: erről szólt a cikk

A cikk egyébként arról szólt, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kórház orvosigazgatója, Nagy Gábor állítólagosan a beteg megfelelő tájékoztatása és beleegyezése nélkül, több forrás szerint rasszista megjegyzés mellett (ez egyelőre bizonyítás tárgyát képezi) adott egy olyan utasítást, ami később a páciens meddővé tételéhez vezetett.

A 168 Óra honlapján január 17-én közölt írás szerint az érintett meddővé tétele 3 évvel ezelőtt történt a BAZ-megyei (miskolci) kórházban, és a nő (Adrienn) csak nemrég, egy rendőrségi papírból tudta meg, hogy a beleegyezése nélkül az osztályvezető főorvos utasítására a bal oldali petevezetéke mellett a jobb oldali petevezetékéből is eltávolítottak, és így az nem látja el funkcióját.

A lap cikkének legerősebb állítása az volt, hogy főorvos (állítólag) azt mondta Adriennről telefonon a munkatársainak, hogy „Vegyétek ki mindkét petevezetékét ennek a büdös cigánynak, ne szaporodjanak!”.

„Volt varratszedés, kontroll, de semmit sem mondtak arról, hogy mi is történt. Egyik kórszövettani leletet sem kaptam meg, annak ellenére, hogy az előírt határidőben a műtét után kontrollon is voltam, a vizsgálatot Nagy Gábor végezte személyesen és egy szóval sem említette nekem a kórszövettani lelet eredményét, sem azt, hogy az megváltoztatták, és mind a két petevezetékemet eltávolították” – nyilatkozta Adrienn, aki az egészről azután értesült, hogy a nyíregyházi rendőr-kapitányságról kapott egy idézést, „amiből kiderült, hogy az én ügyemben tett valaki feljelentést a kórházzal, illetve a főorvossal szemben. Ezt követően az internetről tudtam meg, hogy pontosan mi is történt velem, azaz, hogy mindkét petevezetőmet eltávolították.”

Az orvosigazgató szerint a cikk rágalmakat közölt

Nagy Gábor, a miskolci kórház orvosigazgatója a cikk megjelenése után ugyanakkor kijelentette, a 168 Óra írása valótlanságokon alapult, a műtétről szakmai konzultáción döntöttek, és a beteg tájékoztatást követően beleegyező nyilatkozatot is aláírt. Az orvosigazgató szerint bizonyítékai vannak, hogy a lapban közölt írás állításai nem felelnek meg a valóságnak. Szerinte egyébként ha cigánygyűlölő lenne, már nem a BAZ megyei kórházban dolgozna, és azt mondta, nem igaz, hogy a műtét közben cigányozva instrukciót adott volna mindkét petevezeték eltávolítására.

Rózsa Péter, a 168 Óra főszerkesztője a frissebb értesüléseik mellett a cikk kapcsán támadt jelentős médiavisszhangot és az ügyben folyó több nyomozást jelölte meg a Magyar Nemzetnek annak okaként, hogy átdolgozásáig eltávolították az anyagot a portáljukról. Rózsa azt mondta a fideszes médiaholding lapjának, felvették a kapcsolatot a kórházzal is, amelynek vezetése jelezte feléjük együttműködési készségét.

A távozó online rovatvezető, Ágoston Zoltán máshogyan emlékszik

Bár a Google Keresőben elérhető cikkváltozatot Kun J. Viktória írta, a Media1 fellelte Ágoston Zoltán volt online rovatvezető nem sokkal ezelőtt közzétett Facebook-bejegyzését, melyben azt írta, ő, Ágoston Zoltán az, akinek mennie kellett. (Azonban Kun J. Viktória, a cikk szerzője is azt mondta a Media1-nek, ő sem dolgozik többet a 168 Órának.)  Ágoston Zoltán a történtekre teljesen másképp emlékszik, mint Rózsa Péter.

Azt írta, azért nem távolította el az írást, mert az exkluzív információkon nyugvó írásban valamennyi állítása dokumentumokkal alátámasztott volt, ezért Rózsa Péter utasítását megtagadni az egyedüli helyes döntés volt.

Ágoston Zoltán bejegyzését szó szerint idézzük:

„Én vagyok az az újságíró, akinek mennie kell a 168 Órától, mert online rovatvezetőként nem volt hajlandó levenni a hetilap honlapjáról azt a cikket, amely a miskolci kórházban minden valószínűség szerint műtéti túlterjeszkedés áldozatává vált nőről szólt. Rózsa Péter utasítását háromszor tagadtam meg. Ennek három oka van:

1) A cikk szerzőjének, Kun J. Viktóriának nyilatkozó, petevezetékétől megfosztott nő állításait a neki elküldött hivatalos kórházi dokumentumok támasztják alá, Rózsa Péter utasítását tudomásom szerint egyelőre semmi az olyan megjegyzéseken kívül, hogy „jogilag aggályos” és hogy „orvosellenes kampánynak” ő nem akar felülni.

2) A cikk törlése nyilvánvalóan senkit nem ment fel a felelősség alól egy esetleges perben, egyszerűen csak presztízsveszteség, miután a nő csak nekünk nyilatkozott, az ügyéről pedig erre a cikkre hivatkozva számolt be mindegyik másik sajtóorgánum.

3) Elvi kérdés, hogy exkluzív információkon nyugvó, minden állításában dokumentumokkal alátámasztott cikket nem távolítok el. Hiszem, hogy Rózsa Péter utasítását megtagadni az egyedüli helyes döntés volt.

Rózsa Péter a Magyar Nemzetnek nyilatkozott az ügyről, csak a valóságot nem találta el. Az, hogy miért és kinek a kedvéért járatja le a saját hetilapját, szórakoztató kérdés, de most nem érdekel.

1) A cikk első változata nem 2020. január 16-i, a végső változata pedig másnap. 2020. január 17-én jelent meg a honlapon. Ekkor Rózsa Péter külföldön tartózkodott, szóval helyette megkérdeztem a hetilap aktuális szerkesztőjét, szüksége van-e rá. Azt mondta, igen, három oldalra be van tervezve. Átküldtem neki a szerkesztett változatot, és egy időn át arról volt szó, hogy a cikk a honlapon csak rövidítve jelenik meg. Ez addig tartott, amíg a rovatszerkesztő be nem jött szólni, hogy a cikk rizikós és egyoldalú, a hetilapnak nem kell, ami után döntöttem az online megjelenésről. Ezt online rovatvezetőként nyilvánvalóan megtehettem. Egyrészt, mert senki nem mondta, hogy ne jelenjen meg, másrészt a hetilap szerkesztői a főszerkesztő kivételével hivatalosan nem a feletteseim. És persze hülyén nézne ki, ha online rovatvezetőként nem dönthetnék cikkek megjelenéséről. Semmiféle szolgálati utat nem kerültem meg. A 168 Óra Online aránylag függetlenül működik a hetilaptól.

2) Rózsa Pétertől 2020. január 17-én pénteken 21:17-kor kaptam meg az első felszólítást a cikk levételére. Válaszul világossá tettem, hogy a cikket hajlandó vagyok levenni a főoldalról, de nem törlöm. Bár Rózsa Péter reagált erre, a cikk törlésére nem szólított fel. Két nappal később egy levélváltásban megtiltotta, hogy erről a témáról további cikkeket írjunk. Az e-mail 2020. január 19-én 10:09-kor érkezett. Ezt az utasítását senki nem szegte meg.

3) Nem igaz, hogy a cikk csak néhány órán át volt hozzáférhető. A szerkesztőségi rendszer tanúsága szerint 2020. január 17-én pénteken 13:20-kor élesítettem és 2020. január 20-án 15:37-ig kint is maradt. Ez a magyarázat arra, amit a Magyar Nemzet feszeget, hogy miért csak négy nap múlva rúgtak ki. Az utolsó felszólító levelet, hogy a cikket vegyem le, 2020. január 20-án 14:12-kor kaptam meg e-mailen Rózsa Pétertől.

4) Hivatalosan közös megegyezéssel távozom, nem tegnap volt, hanem ma van az utolsó munkanapom, Rózsa Péter pedig nem is rúghat ki, ő csak a közvetlen szakmai felettesem volt. Amúgy szigorúan véve nem kirúgtak, hanem kirúgattam magam. Háromszor nyíltan és egyértelműen megtagadtam a főszerkesztő utasítását. Ezt a kirúgást a legnagyobb bóknak tartom, amelyet Rózsa Pétertől valaha kaphatok.”

A cikket készítő Kun J. Viktória szerint a történtek Rózsa Péter alkalmatlanságára utalnak

A Media1 természetesen kíváncsi volt Kun J. Viktória, a cikk szerzőjének verziójára is. Amikor felhívtuk az imént telefonon és elmondtuk neki, mi jelent meg a Magyar Nemzetben, annak ellenére, hogy az újságírót érzékelhetően feldúlták a történtek, készséggel rendelkezésünkre állt.

Kun J. Viktória azt mondta, külsős szerzőként dolgozott mostanáig a 168 Óránál, de ezután biztosan nem fogja ezt megtenni. Szerinte ugyanis Rózsa Péter szakmailag, és emberileg is leszerepelt, mivel úgy bírálta a saját munkatársait,

„úgy kezdett el roadshowzni a kormánypárti sajtóban, hogy meg sem győződött arról, hogy a cikk állításai valójában bizonyíthatók, hiszen jogászokkal is konzultáltam ezekről előzetesen”.

A cikk szerzője a Media1-nek azt mondta, a jogászok a cikk közlését megelőzően úgy vélekedtek, hogy az írás rendben van, és a beteg által aláírt orvosi beavatkozás előtti tájékoztatás és a beleegyező nyilatkozat szerintük nem volt megfelelő, az hiányos volt, vagyis nem tartalmazott minden lényeges információt. Az egész cikk elkészítése mögött több mint 1 hónapos kutatómunka volt, tette hozzá Kun J. Viktória, aki ezért is tartja szomorúnak, hogy most Rózsa Péter a személyét „lejáratja” a Magyar Nemzetben.

„Rózsa Péter meg sem nézte a bizonyítékaimat, hanem a cikk megjelentetése után több nappal, a nevem lejáratására alkalmas nyilatkozatot adott a Magyar Nemzetnek, illetve eltávolíttatta az írást. Kollégáinak lejáratásába fogott, ahelyett, hogy először is tájékozódott volna.”

Az újságíró fájlalta, ahogy Rózsa Péter az egész ügyet kezelte. Szerinte egy főszerkesztő nem futamodhat meg, nem tolhatja lefelé a felelősséget a cikk írójára és az online rovatvezetőre.

Adatvédelmi aggályok a Magyar Nemzetnél

Kun J. Viktória hozzátette, személy szerint aggályosnak találja azt is, hogy az érintett orvosigazgató a betege egészségügyi állapotával kapcsolatban nyilatkozott a kormánypárti sajtóban, ehhez ugyanis nem rendelkezett adatvédelmi hozzájárulással. Kun J. Viktória szavai szerint egyedül a 168 Óra kapott kizárólagos jogot a cikkben említett betegtől, hogy az egészségügyi állapotáról bármit közöljön.

A 168 Óra volt külsős újságíróját felháborítja, hogy az orvos úgy közölt a sajtóban (a Magyar Nemzetben) szenzitív egészségügyi adatokat, hogy ehhez nem rendelkezik a beteg hozzájárulásával.

Frissítés:

Megszólalt a páciens is: szerinte a 168 Óra főszerkesztőjének eljárása méltánytalan, a Magyar Nemzet jogosulatlanul közölt egészségügyi adatokat

Kun J. Viktória nyilatkozott a 24.hu-nak is. A portálnak elmondta, hogy az általa írt cikk megjelenése előtt megkereste a kórházat, reagálást kért. Elküldte továbbá azt a levelet a portálnak, amelyet a cikk szereplője, a páciens a Magyar Nemzetnek írt:

„a 168 Óra újságírója és szerkesztője több orvost is megkérdezve, körültekintően jártak el ügyemben, a betegdokumentációt én bocsátottam a rendelkezésükre, és nyilvánvalóan én is tájékozódtam orvosoknál” Az érintett hozzátette, méltánytalannak és megalázónak érzi a 168 Óra főszerkesztőjének eljárását.

A cikk szereplője, azaz a páciens szerint a Magyar Nemzet hibázott, mivel leközölte azt, amikor Nagy Gábor részletesen kitalálta a lapnak a páciens egészségügyi adatait, amire nem volt felhatalmazása sem a napilapnak, sem az orvosnak, így a Magyar Nemzet írása és Nagy Gábor orvos eljárása adatvédelmi szempontból is aggályos. A páciens azt követeli, hogy a Magyar Nemzet haladéktalanul távolítsa el a rá vonatkozó szenzitív egészségügyi adatokat.

Frissítés2 (2020.01.23)

A Magyar Nemzet ma eltávolított 3 témával foglalkozó cikket, köztük azt, amelyikben a 168ora.hu-n történt cikkeltávolításról szólt. A történtek magyarázatáról részletesen egy külön cikkben foglalkozunk.

Borító: A 168 Óra eltávolított cikkének tárolt változatának egy részlete a Google Keresőből
Szóljon hozzá!