MTI OS, Magyar Távirati Iroda, sajtószolgálat

Nem csak hazugságokért, cenzúráért is perelhető az MTI?

A Magyar Helsinki Bizottság jogászai bebizonyították, hogy az MTI OS is felelős a közzétett tartalmakért, nem terjeszthet hazugságot az állami hírügynökség. Az ítéletnek további következményei lehetnek hosszútávon.
Share on facebook
Share on twitter
Share on tumblr
Share on linkedin

A Magyar Helsinki Bizottság (MHB) győzelmével ért véget nemrégiben a Magyar Távirati Iroda Országos Sajtószolgálat (MTI OS) elleni per, amely azért indult, mert az állami hírügynökség hazugságokat terjesztett az MHB-ről. A bíróság jogerős ítélete megállapította, hogy az MTI OS tartalmai is szerkesztett tartalmaknak minősülnek, ezért vonatkozik rájuk a szerkesztői jogi felelősség.

Ha viszont így van, az MHB szerint nem csak helyreigazítást követelhetnek az MTI OS-től a hazugságok áldozatai, de akár sérelemdíjat is egy személyiségi jogi perben. Sőt az MHB jogásza, Tóth Balázs a minap az Átlátszón arról írt cikket, hogy a bírósági ítéletből az is következhet, hogy perelhető lehet az MTI azért is, ha nem teszi közzé egyes ügyfelei fizetett közleményeit, ahogyan az számos esetben történt. (Tavaly decemberben például a Magyar Újságírók Országos Szövetségének közleményét nem hozta le az MTI OS.)

A kormánynak nem tetsző ügyek nem férnek be

A Helsinki Bizottság jogásza az Átlátszón közzétett cikkben felidézte, hogy az MTI OS-nál kialakult egy gyakorlat, hogy  számos esetben a kormánynak kellemetlen ügyről szóló közleményt azok tartalmára való hivatkozással nem tesz közzé, azonban elhárítja a felelősséget magától azon kormánypárti közlemények miatt, amelyeket viszont megoszt a nyilvánossággal.

Tóth Balázs emlékeztetett: az MTI OS feladata a közélet szereplői (például pártok, kormányszervek, társadalmi szervezetek, egyházak, szakszervezetek stb.) közleményeinek közlése, eljuttatása elsősorban a szerkesztőségekhez, de közvetlenül a nyilvánossághoz is. A közlemények szövegét nem változtatja meg az OS, de arról dönthet, hogy valamit enged-e közzétenni vagy sem. Sok-sok éven át ez a lehetőség egy biztonsági szelepként működött csupán, de ténylegesen az MTI OS szinte minden közleményt lehozott. A közmédia és az MTI beszántásával párhuzamosan változott meg ez a gyakorlat úgy, hogy az elmúlt években egyeseknek a neve is alig jelenhetett meg a közpénzből működtetett hírügynökség felületén, az MTI OS-en közzétenni kért közleményben kritika megfogalmazása pedig különösen nem kívánatos velük kapcsolatban.

A Helsinki Bizottság jogásza szerint egy gyors kereséssel kimutatható, hogy Tiborcz István (Orbán Viktor miniszterelnök vejének) Elios-ügyében való érintettségéről vagy éppen vagyonosodásáról, Mészáros Lőrinc feljelentéséről, a közmédia pervesztességéről, a Fidesz-média kritizálásáról, Orbán Ráhel büntetőjogi felelősségre vonásának igényéről, vagy éppen Ghaith Pharaonról, vagyis a kormánynak kínos ügyekről nem lehetett az elmúlt időben közleményt közzétenni ezen a felületen. Az ilyen közlemények visszautasítása során az MTI OS rendre arra hivatkozott: a közleményben foglaltak sértenék az abban emlegetett közéleti szereplők személyiségi jogait vagy éppen a közmédia reputációját. Korántsem voltak azonban ilyen finnyásak, ha a kormánypártok vagy a hozzájuk kötődő szervezetek ellenzéki pártokra, azok politikusaira vagy a kormánnyal ellentétes véleményt megfogalmazó civil szervezetekről írtak valótlanságokat – tette hozzá Tóth Balázs.

Ezt terjesztette valótlanul az MTI OS

A Helsinki Bizottság által megnyert ügy lényege egyébként az volt, hogy 2017 decemberében az OS közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ kommünikéjét, amit átvett az anyacég, az MTI is, és arra hivatkozva közölt számos más sajtóorgánum. Ebben a közleményben többek között azt a valótlan tényt híresztelték, hogy a Magyar Helsinki Bizottság többszáz millió forintot kap külföldről átláthatatlan módon. Az MHB emiatt helyreigazítási kérelemmel fordult az OS-hez, amit az megtagadott, mondván, a szabályzata szerint neki nincs jogi felelőssége, mert nem ő írta a közleményt.

A Bizottság álláspontja szerint ugyanakkor az lehetetlen, hogy az MTI egyrészt válogat az OS útján közzétehető közlemények között, másrészt a döntéseiért semmilyen jogi felelősséget nem visel. Ha már „cenzúrázza” a közleményeket az MTI OS, akkor a valótlan tényeket tartalmazó közleményeket legyen köteles helyreigazítani. Ez nyilvánvalónak tűnhet, ennek ellenére az MTI álláspontja szerint mivel nem ők írják a közleményeket, ezért nem végeznek szerkesztést sem, az pedig jogilag feltétele a helyreigazítási szabályok alkalmazhatóságának.

Csakhogy a törvény szerint a szerkesztői felelősség a médiatartalom kiválasztása és összeállítása során megvalósuló tényleges ellenőrzésért való felelősséget jelenti. És az nem lehet vitás, hogy az MTI válogat az OS-en lehozott közlemények között, ezzel pedig szerkeszt, hiszen végső soron ott döntik el, hogy mi jelenhet meg.

A közmédia szerint az MTI OS-en cáfolhatott volna a Helsinki

A Helsinki Bizottság jogásza megemlítette az ügy egyik különös fordulatát, amelyben a közmédia eleinte azzal védekezett, hogy a felperes nyugodtan közzétehette volna a cáfolatát az MTI OS-en, hiszen van vele szerződése, ezért teljesen fölöslegesen perelt. Ezen az alapon elsőfokon meg is nyerte a pert, bár az elsőfokon eljáró bíróság is egyetértett az MHB azon álláspontjával, hogy az MTI OS-t szerkesztői felelősség terheli. Ezt követően az MHB megpróbált közzétenni egy közleményt, amely szerint valótlan tényeket híresztelt róla az MTI OS. Az MTI OS azonban megtagadta ennek a közleménynek is a kiadását, jó hírnevének sérelmére hivatkozva.

Szerkesztő küldte a megtagadásról a döntést

A megtagadásról szóló közleményt egyébként szerkesztő aláírással tagadták meg, ami a Helsinki Bizottság szerint ugyancsak annak bizonyítéka, hogy valakinek a munkaköre szerkesztés, aminek az eredményeképpen eldől, hogy valamit közzétesz-e az OS vagy sem. A másodfokon eljáró bíróság végül megváltoztatta az elsőfokú ítéletet, és kötelezte az MTI OS-t, hogy tegyen közzé helyreigazítást z MHB által kifogásolt, a Kormányzati Tájékoztató Központ által kiadott közleménnyel kapcsolatban.

Végül az MTI OS által kezdeményezett felülvizsgálatban a Kúria is megerősítette, hogy az MTI Országos Sajtószolgálata szerkesztést végez, így a valótlanul híresztelt tényeket köteles helyreigazítani.

Cenzúrák miatt is perelhetők?

A Helsinki Bizottság szerint a döntésből az is következhet, hogy a Helsinki Bizottság jogásza szerint azok, akiknek a közleményeit nem közli az MTI OS, a saját szólásszabadságuk korlátozására hivatkozva szintén próbálkozhatnának perrel, ami végül akár az Emberi Jogok Európai Bíróságán is kiköthet. Ahol el kell dönteni, hogy egy közpénzből fenntartott állami szerv megteheti-e azt, hogy egyes politikai pártok egyes kritikus közleményeit nem közli, miközben más párttal kapcsolatban ilyenre soha nem került sor.

Szóljon hozzá!

Ez is érdekelheti

RTL Klub

Átalakulnak az RTL Klub estéi

Az új műsorrend életbe lépése szinte az összes hétköznap esti műsort érinteni fogja, többek között a Barátok Közt, a Fókusz, a XXI. Század és a Doktor Murphy is érintett.

A Media1 legfrissebb hírei

Kövessen minket!

Iratkozzon fel a Media1 napi hírlevelére!