MTI OS, Magyar Távirati Iroda, sajtószolgálat

Nem csak hazugságokért, cenzúráért is perelhető az MTI?

A Magyar Helsinki Bizottság jogászai bebizonyították, hogy az MTI OS is felelős a közzétett tartalmakért, nem terjeszthet hazugságot az állami hírügynökség. Az ítéletnek további következményei lehetnek hosszútávon.
Share on facebook
Share on twitter
Share on tumblr
Share on linkedin

A Magyar Helsinki Bizottság (MHB) győzelmével ért véget nemrégiben a Magyar Távirati Iroda Országos Sajtószolgálat (MTI OS) elleni per, amely azért indult, mert az állami hírügynökség hazugságokat terjesztett az MHB-ről. A bíróság jogerős ítélete megállapította, hogy az MTI OS tartalmai is szerkesztett tartalmaknak minősülnek, ezért vonatkozik rájuk a szerkesztői jogi felelősség.

Ha viszont így van, az MHB szerint nem csak helyreigazítást követelhetnek az MTI OS-től a hazugságok áldozatai, de akár sérelemdíjat is egy személyiségi jogi perben. Sőt az MHB jogásza, Tóth Balázs a minap az Átlátszón arról írt cikket, hogy a bírósági ítéletből az is következhet, hogy perelhető lehet az MTI azért is, ha nem teszi közzé egyes ügyfelei fizetett közleményeit, ahogyan az számos esetben történt. (Tavaly decemberben például a Magyar Újságírók Országos Szövetségének közleményét nem hozta le az MTI OS.)

A kormánynak nem tetsző ügyek nem férnek be

A Helsinki Bizottság jogásza az Átlátszón közzétett cikkben felidézte, hogy az MTI OS-nál kialakult egy gyakorlat, hogy  számos esetben a kormánynak kellemetlen ügyről szóló közleményt azok tartalmára való hivatkozással nem tesz közzé, azonban elhárítja a felelősséget magától azon kormánypárti közlemények miatt, amelyeket viszont megoszt a nyilvánossággal.

Tóth Balázs emlékeztetett: az MTI OS feladata a közélet szereplői (például pártok, kormányszervek, társadalmi szervezetek, egyházak, szakszervezetek stb.) közleményeinek közlése, eljuttatása elsősorban a szerkesztőségekhez, de közvetlenül a nyilvánossághoz is. A közlemények szövegét nem változtatja meg az OS, de arról dönthet, hogy valamit enged-e közzétenni vagy sem. Sok-sok éven át ez a lehetőség egy biztonsági szelepként működött csupán, de ténylegesen az MTI OS szinte minden közleményt lehozott. A közmédia és az MTI beszántásával párhuzamosan változott meg ez a gyakorlat úgy, hogy az elmúlt években egyeseknek a neve is alig jelenhetett meg a közpénzből működtetett hírügynökség felületén, az MTI OS-en közzétenni kért közleményben kritika megfogalmazása pedig különösen nem kívánatos velük kapcsolatban.

A Helsinki Bizottság jogásza szerint egy gyors kereséssel kimutatható, hogy Tiborcz István (Orbán Viktor miniszterelnök vejének) Elios-ügyében való érintettségéről vagy éppen vagyonosodásáról, Mészáros Lőrinc feljelentéséről, a közmédia pervesztességéről, a Fidesz-média kritizálásáról, Orbán Ráhel büntetőjogi felelősségre vonásának igényéről, vagy éppen Ghaith Pharaonról, vagyis a kormánynak kínos ügyekről nem lehetett az elmúlt időben közleményt közzétenni ezen a felületen. Az ilyen közlemények visszautasítása során az MTI OS rendre arra hivatkozott: a közleményben foglaltak sértenék az abban emlegetett közéleti szereplők személyiségi jogait vagy éppen a közmédia reputációját. Korántsem voltak azonban ilyen finnyásak, ha a kormánypártok vagy a hozzájuk kötődő szervezetek ellenzéki pártokra, azok politikusaira vagy a kormánnyal ellentétes véleményt megfogalmazó civil szervezetekről írtak valótlanságokat – tette hozzá Tóth Balázs.

Ezt terjesztette valótlanul az MTI OS

A Helsinki Bizottság által megnyert ügy lényege egyébként az volt, hogy 2017 decemberében az OS közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ kommünikéjét, amit átvett az anyacég, az MTI is, és arra hivatkozva közölt számos más sajtóorgánum. Ebben a közleményben többek között azt a valótlan tényt híresztelték, hogy a Magyar Helsinki Bizottság többszáz millió forintot kap külföldről átláthatatlan módon. Az MHB emiatt helyreigazítási kérelemmel fordult az OS-hez, amit az megtagadott, mondván, a szabályzata szerint neki nincs jogi felelőssége, mert nem ő írta a közleményt.

A Bizottság álláspontja szerint ugyanakkor az lehetetlen, hogy az MTI egyrészt válogat az OS útján közzétehető közlemények között, másrészt a döntéseiért semmilyen jogi felelősséget nem visel. Ha már „cenzúrázza” a közleményeket az MTI OS, akkor a valótlan tényeket tartalmazó közleményeket legyen köteles helyreigazítani. Ez nyilvánvalónak tűnhet, ennek ellenére az MTI álláspontja szerint mivel nem ők írják a közleményeket, ezért nem végeznek szerkesztést sem, az pedig jogilag feltétele a helyreigazítási szabályok alkalmazhatóságának.

Csakhogy a törvény szerint a szerkesztői felelősség a médiatartalom kiválasztása és összeállítása során megvalósuló tényleges ellenőrzésért való felelősséget jelenti. És az nem lehet vitás, hogy az MTI válogat az OS-en lehozott közlemények között, ezzel pedig szerkeszt, hiszen végső soron ott döntik el, hogy mi jelenhet meg.

A közmédia szerint az MTI OS-en cáfolhatott volna a Helsinki

A Helsinki Bizottság jogásza megemlítette az ügy egyik különös fordulatát, amelyben a közmédia eleinte azzal védekezett, hogy a felperes nyugodtan közzétehette volna a cáfolatát az MTI OS-en, hiszen van vele szerződése, ezért teljesen fölöslegesen perelt. Ezen az alapon elsőfokon meg is nyerte a pert, bár az elsőfokon eljáró bíróság is egyetértett az MHB azon álláspontjával, hogy az MTI OS-t szerkesztői felelősség terheli. Ezt követően az MHB megpróbált közzétenni egy közleményt, amely szerint valótlan tényeket híresztelt róla az MTI OS. Az MTI OS azonban megtagadta ennek a közleménynek is a kiadását, jó hírnevének sérelmére hivatkozva.

Szerkesztő küldte a megtagadásról a döntést

A megtagadásról szóló közleményt egyébként szerkesztő aláírással tagadták meg, ami a Helsinki Bizottság szerint ugyancsak annak bizonyítéka, hogy valakinek a munkaköre szerkesztés, aminek az eredményeképpen eldől, hogy valamit közzétesz-e az OS vagy sem. A másodfokon eljáró bíróság végül megváltoztatta az elsőfokú ítéletet, és kötelezte az MTI OS-t, hogy tegyen közzé helyreigazítást z MHB által kifogásolt, a Kormányzati Tájékoztató Központ által kiadott közleménnyel kapcsolatban.

Végül az MTI OS által kezdeményezett felülvizsgálatban a Kúria is megerősítette, hogy az MTI Országos Sajtószolgálata szerkesztést végez, így a valótlanul híresztelt tényeket köteles helyreigazítani.

Cenzúrák miatt is perelhetők?

A Helsinki Bizottság szerint a döntésből az is következhet, hogy a Helsinki Bizottság jogásza szerint azok, akiknek a közleményeit nem közli az MTI OS, a saját szólásszabadságuk korlátozására hivatkozva szintén próbálkozhatnának perrel, ami végül akár az Emberi Jogok Európai Bíróságán is kiköthet. Ahol el kell dönteni, hogy egy közpénzből fenntartott állami szerv megteheti-e azt, hogy egyes politikai pártok egyes kritikus közleményeit nem közli, miközben más párttal kapcsolatban ilyenre soha nem került sor.

Szóljon hozzá!

Ez is érdekelheti

A Media1 legfrissebb hírei

Kövessen minket!

Iratkozzon fel a Media1 napi hírlevelére!