
Orbán Viktor bevetheti a „madárlátta” rádiót
Már Bálint-nap után előkerülhet a Sokol-403-as a dolgozószobájában, nem is lesz feltűnő.

Már Bálint-nap után előkerülhet a Sokol-403-as a dolgozószobájában, nem is lesz feltűnő.

Illusztrátor barátunk, Ladányi András „álhírünkben” szereplő fotója alkalmas lehet annak igazolására, hogy Szijjártó Péter valójában az adriai „irodahajón” is munkával töltötte az időt, közel úgy, ahogyan azt a miniszter a Facebookon is láttatni igyekezett oldalának követőivel.

Ladányi András illusztrátor barátunk fantáziáját megihlették Vidnyánszky Attila szerepkörei, és talált neki még egy újabb szerepet Shakespeare híres drámájában, a Hamletben is.

Ladányi András illusztrátor barátunkat vizuálisan is megihlette, hogy kevesebb mint huszonnégy óra leforgatása alatt 2 írásban is a Media1-ről közölt lejárató, valótlan tartalmú írásokat a Fidesz-közeli tartalomgyár, az Origo, majd a valótlanságokat tartalmazó írások egészen véletlenül perceken belül megjelentek a megyei lapok és a Magyar Hírlap online kiadásában is.

CD-tokot tervezett Ladányi András Demeter Szilárd popzenei miniszteri biztos számára.

A 24.hu-t is működtető Central Médiacsoporthoz tartozó Hírstart, Magyarország egyik legnépszerűbb hírgyűjtő oldalának vezető szerkesztőjének jegyzete szerint az Index.hu ugyan már sosem lesz olyan, mint amilyen eddig volt, de végül mind gazdaságilag, mind olvasói bázisban túléli, és csak csökkenést szenved el. A volt indexesek által tervezett új lapot kockázatosnak tartja. Úgy véli, csorbult a sajtószabadság, akkor is, ha nem volt fideszesítve a döntés. Ugyanakkor szerinte a távozók csak felgyorsítják az átállási folyamatot, ám döntésük emberileg, szakmailag mégis érthető.

Bár a Fidesz azt ígérte, hogy az országos veszélyhelyzet elmúltát követően hatályát vesztik majd a felhatalmazási törvény által a kormányfőre ruházott különleges jogkörök, ma az Amnesty International, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért és több ellenzéki párt is arra figyelmeztetett, hogy olyan törvénycsomagot nyújtott be a kormány, ami valójában átmenekíti a jogok egy fontos részét a járvány utáni időkre, és az egész mindössze szemfényvesztés.

A bezárt Népszabadság szerkesztője egyszer kipróbálná, hány diák fogna a „Nincsen apám”-vers elemzéséhez, ha ezt is választhatja az érettségin, de nem hiszi, hogy a tételkészítők valaha is megkockáztatják, mert még ma is rájuk rontana az erkölcsvédő csőcselék. Pedig nagy szerencsénk nekünk, magyaroknak, hogy ez a vers kipattant a népdalon és modern versen fölnőtt, húszéves zseni agyából.

Kik azok a rémhírterjesztők? Talán Táncsics Mihály, Jókai Mór, Kossuth Lajos, Czuczor Gergely, József Attila? Mert az eddigiekből kiderült, hogy az írásaik miatt csukták őket börtönbe. Ahogy már a XX. században egy ifjú nagyváradi újságírót is, akinek képünk szerint a rendezvényeken a rendőri kordon átlépésére is engedélye volt.

A bezárt Népszabadság szerkesztője szerint az emberi szellem – de legalább az irodalom – történetét érdemes volna a kiátkozások, betiltások, börtönbe zárások történeteként tanítani. Hátha az ifjúság megértené, mekkora gyalázat a szólásszabadság korlátozása, ami azzal jár, hogy például Táncsicsot, Jókait, Kossuthot, Czuczor Gergelyt bíróság ítélte el. A Legkiválóbb rémhírterjesztőink című sorozatban róluk esett szó eddig. Most következik József Attila először.