Kovács Tibor szerint már a Független Közmédia Testület felállítása előtt alapvető problémák merülnek fel a kiválasztás átláthatóságával, szakmai megalapozottságával és legitimációjával kapcsolatban. A Ringier Hungary volt vezérigazgatója úgy fogalmazott: a közmédia nem lehet politikai zsákmány, az a társadalomé.
Hat jelentős médiaszakmai szervezet szerint továbbra sem tisztázott, pontosan kik szavazhatnak a Független Közmédia Testület tagjelöltjeinek szerdai meghallgatásán. A szervezetek azt is kifogásolják, hogy a kiválasztás szempontrendszere nem fordít kellő figyelmet a testület tulajdonosi, vállalatirányítási és pénzügyi feladataira. A Közszolgálati Tanács válasza szerintük további értelmezési kérdéseket vetett fel.
A Media1 értesülése szerint a korábban megnevezett tizenöt jelölt közül végül csak tizenegyet hallgat meg a Közszolgálati Tanács. Négy médiaszakmai szervezet jelölését dokumentációs hiányosságokra, illetve formai hibára hivatkozva nem fogadták be. A nyilvánosnak nevezett meghallgatás ugyanakkor nem lesz sajtónyilvános, és felvételt is kizárólag a Tanács készíthet.
Enyedi Nagy Mihály, a Nemzeti Kerekasztal egykori ügyvivője, a Médiahajók szervezője egy 2009-ben készült, hivatalosan el nem fogadott állásfoglalás-tervezet felidézésével figyelmeztet arra, hogy az új médiatörvény megalkotásakor ne ismétlődjenek meg a magyar médiaszabályozás korábbi hibái.
A július elején munkavégzés alól mentesített több mint negyven közmédiás dolgozó egyötöde az audit lezárása után visszatért eredeti feladataihoz. A közmédia vezetése emellett hárommilliárd forint értékben állít le külső gyártású műsorokat, a teljes hírszolgáltatás pedig augusztus második felében térhet vissza az M1-re.
A TISZA médiatörvény-módosítása kiemelt szerepet biztosít azoknak a társszabályozó szervezeteknek, amelyeket még a korábbi, fideszes összetételű Médiatanács választott ki és finanszírozott. A Media1 kiderítette: a négy szervezetnek, a többek között a TV2-t és a HírTV-t is tagjai között tudó MEME-nek, valamint az ÖRT-nek az MLE-nek és az MTE-nek 2026-ban összesen mintegy 49,3 millió forint kifizetését vállalta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság.
A Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium mostantól kilenc témakörben várja a szakmai szervezetek javaslatait a közmédia jövőjével kapcsolatban. A konzultáció eredményét még a közmédia új vezérigazgatói posztjára kiírandó pályázat előtt összegzik.
A TISZA parlamenti frakciója a Media1 kérdésére válaszolt azzal kapcsolatban, miért maradt ki a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) a Médiatanács tagjait jelölő bizottságból. A pénteken megérkezett válasz szerint nem egyedi döntés született: a néhány hete módosított médiatörvény alapján azok a szervezetek vehetnek részt tanácskozási joggal a folyamatban, amelyek legalább két éve társszabályozási szerződésben állnak a médiahatósággal. Így fordulhat elő, hogy a TV2 és a HírTV érdekei a tévétársaságokat tömörítő MEME-n keresztül intézményesen megjelenhetnek a kiválasztás során, míg a több mint 2.500 újságírót képviselő MÚOSZ véleményének nincs hasonló fóruma.
A Magyar Újságírók Országos Szövetségét (MÚOSZ) nagyon meglepte, hogy a több mint 2.500 tagot számláló, 130 éves múltú újságíró-szervezet kimaradt azok közül a szakmai szervezetek közül, amelyek részt vehetnek az új Médiatanács vezetőinek kiválasztási folyamatában. Kocsi Ilona MÚOSZ-elnök a Media1-nek azt mondta: olyan, „mintha az újságírók véleménye nem számítana”, és csak remélni tudja, hogy tévedés történt. A legnagyobb magyarországi újságíró-szövetség elnöke ezért meghívja Radnai Márkot a Sajtóházba. A Media1 cikkéből az is kiderül, hogy a Médiatanács jelölésében milyen más szervezetek vehetnek részt és ezek közül többel kapcsolatban miért merülhetnek fel komoly aggályok.
Csaknem 7 milliárd forintos megtakarításról, műsorok megszüntetéséről és visszatéréséről, valamint az új hírszolgáltatás várható indulásáról is beszámolt a közmédia megbízott vezetése, mely az irányítás átvétele óta eltelt első két hét eredményeit összegezték.
