Az LMBT-aktivisták és újságírók elleni múlt heti támadásoknak halálos áldozata is volt.
A műsoraikból az is kiderül majd egy friss kutatás alapján, hogy mennyire lenne elfogadott, ha Magyarországnak homoszexuális miniszterelnöke lenne.
A Barátok közt az RTL Klubon hétfőn délután sugárzott epizódját, amelyben két nő megcsókolta egymást, még márciusban, vagyis hónapokkal a napokban hatályba lépett és nagy vihart kavart új törvény elfogadása előtt forgatták le, de az amúgy mindössze pár másodperces jelenet adásba már a jogszabály hatályba lépése után került.
Régóta tervezte a költözést a párjával, de a melegellenes törvény elfogadása és a halálos fenyegetések után végleg eldőlt a kérdés a távozásról.
A Társaság a Szabadságjogokért szerint a kormánypárti Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány alá vont Dunántúli Napló címlapon mondta fel mintaszerűen a propagandatörvényt ihlető gyűlöletpropagandát.
Bár jövő héten hétfőn adják nyomdába, a legismertebb magyarországi LMBTQI-lap még máig sem tudta eldönteni, hogy rátegyen-e 18+-os korhatár jelzést a lap borítójára, vagy sem. A magazin nem szexújság, nem pornográfiáról szól, hanem a melegek mindennapjairól, és a 18-as korhatári jelzést megalázónak tartanák. A reklámozóik egy része azonban jelezte, hogy csak akkor hirdethet az új törvény értelmében a magazinban, ha rákerül a korhatári jelzés és csak felnőttekhez jut el a lap. Ha viszont ezt megteszik, olvasókat veszítenek. Közben a magazin magyarországi bizonytalanság miatt azt fontolgatja, hogy Spanyolországba helyezi át a kiadói lábat a későbbiekben.
Egy cikkben a meleg érdekvédelmi szervezeteket „homoszexualitást propagáló szervezeteknek” nevezték, majd a kapcsolódó publicisztikában Fülöp Zoltán főszerkesztő a legszélsőségesebb homofóbokra jellemző tézist fejtegetett. A Szabad Pécs „Fasiszta uszítók, ne aggódjatok! Bizonyos emberekre mindig van piaci igény” címmel reagált a történtekre.
A Book24 egy meglehetősen ironikus nyilvános felhívással figurázza ki a Pest megyei Kormányhivatalt, amely a napokban arra hivatkozva büntette meg a Líra Csoportot, hogy az úgymond „normálistól eltérő” mesekönyvet is árusított.
A csütörtökön nagy többség mellett elfogadott állásfoglalásban a képviselők az Európai Unió Alapjogi Chartájában, az Európai Unióról szóló szerződésekben és az Unió belső piacáról szóló jogszabályokban rögzített jogok egyértelmű megsértéseként írják le a magyar törvényt.
Szakértők közreműködésével útmutató készült a mától hatályba lépett új magyar törvény kapcsán, mely jelentősen korlátozza a nem heteroszexuális emberek média- és reklámjelenlétét. De mit lehet pontosan és mit nem, és milyen következményekkel számoljanak azok, akik megsértik az új szabályokat? Erről szól ez a cikk, valamint arról, hogy civil szervezetek újabb petíciót indítottak, mivel szerintük az alapvető jogok biztosának az Alkotmánybíróságra kellene küldenie a törvényt.
