A Karmelita körüli kordon felhúzásával próbálták meg a Telex újságíróit megakadályozni abban, hogy a kormányülésre érkező kormánytagokat kérdezzék. A tudósítók a Magyar Helsinki Bizottság segítségével panaszt tettek a rendőrségnél – sikertelenül –, majd bírósághoz fordultak.
Az Egyesült Államokban elsőként Utah államban korlátozzák a tizenévesek hozzáférését a közösségi médiához – írta a BBC nyomán az MTI.
Szigorú szabályokat fogalmaz meg a reklámok, reklámhordozók és reklámtartó berendezések elhelyezésére a magyar építészetről szóló törvény tervezete. A szabályozás célja, hogy a településképet romboló reklámhordozók eltűnjenek, emellett a törvény értelmében a közterületről látható reklámhordozó és reklám csak olyan helyen és olyan méretben, megjelenési formában legyen elhelyezhető, amely a település vagy településrész építészeti arculatát nem sérti.
A Kúria szerint akkor is jogszerűen közölte a HírTV a portálján azt, hogy „A jobbikos Varga-Damm Andreának is köze lehet a lakásmaffiához”, ha egyébként a címbeli kijelentés nem állja ki a bizonyíthatóság próbáját. A Kúria szerint csupán egy provokatív véleményt közölt a kormánypárti médium. Bár a korábban eljáró bíróság egy jogerős ítélettel még sérelemdíj megfizetésére és a jogsértőnek minősített közlés eltávolítására, valamint bocsánatkérésre kötelezte a televíziót, a Kúria most végül még a lejáratott politikust kötelezi a perköltségek viselésére.
A Media1 információi szerint 60-70 ezer euró körüli összeget, átszámítva tehát több mint 24 millió forintot fizetett ki néhány hónappal ezelőtt egyfajta fájdalomdíjnak is felfogható egyezségi díjként az RTL Csoport Kaszó Klárának, az RTL Magyarország volt jogi igazgatójának, az RTL Csoport luxemburgi leányvállalata magyar részlegének volt, 4 évvel ezelőtt leváltott vezérigazgató-helyettesének, hogy Kaszó visszavonja azt a munkaügyi pert, amelyet Luxemburgban indított jogtalannak vélt elbocsátása ügyében. Kaszó, aki több mint húsz éven át szolgálta az RTL-t, a Media1 érdeklődésére rövid nyilatkozatra is hajlandó volt, és elmondta, mit érez most. Elértük az RTL-t is, ahonnan szintén érkezett egy rövid reagálás.
A televízió szerint az országgyűlési képviselő súlyosan valótlan dolgokat állított az ATV-ről és annak tulajdonosáról, Németh Sándorról egy tavalyi Facebook-videóban. Azt kéri a médiavállalat a Fővárosi Törvényszéken indított keresetében, hogy tegyen közzé egy bocsánatkérést a politikus, amelyben elismeri, hogy nem az igazat állította videójában, valamint jó hírnév megsértése miatt fizessen meg 1 millió forint sérelemdíjat.
Állásfoglalást juttatott el a Media1.hu-hoz a Content Factory Kft., A mi kis falunk című tévészéria gyártócége azután, hogy a minap a Győri Ítétőtábla egy személyiségi jogi per korábbi ítéletét megváltoztatva sérelemdíj megfizetésére és jelentős perköltség megfizetésére, továbbá bocsánatkérésre kötelezte, amiért az előre meghirdetett időpontban zajló televíziós forgatás helyszíne mellett elsétáló Reményi János pilisszentléleki magánszemély pár pillanatra belekerült a népszerű RTL-es sorozatba.
Eldurvult a háború a Jazzy Rádió és a Radiocafe között, miután a Millásreggeli stábja átigazolt a Radiocaféhoz. Mindkét fél, a ma már a műsorait a Radiocafé számára gyártó stáb és a Jazzy Rádió is úgy érzi, egyedüli jogos tulajdonosa a névnek. A Jazzy most elérte, hogy a folyamatban lévő jogvita végét le sem zárva a Facebook azonnal letiltsa a Millásreggeli Facebook-oldalát és a Media1 információi szerint kártérítési pert fontolgat a Radiocafé ellen, valamint a műsorvezetők tulajdonában lévő, a rádióműsort 2011 óta vállalkozói szerződés keretében készítő gyártócég, a Millásreggeli Kft. ellen. A Millásreggeli Kft. is jogi lépéseket tett: ők a Jazzy Rádió ellen. Szerintük a Jazzy Rádió el akarja orozni a nevüket, amit ők találtak ki és jegyeztettek be.
Az Európai Bizottság (EB) 2022 szeptemberében terjesztette elő az európai médiaszabadságról szóló jogszabályt, amelynek felelőse a Bizottságon belül Vera Jourova, értékekért és átláthatóságért felelős biztos, az EB alelnöke. Az Orbán Viktorral szövetséges Andrej Babis pártjában politizáló Jourova a Media1-nek elmondta, pontosan milyen problémákat látnak Magyarországon a média területén. A 2019-ben a Time magazin által a világ 100 legbefolyásosabb embere közé választott Jourova azt állítja, az új uniós rendelettervezet megoldást jelenthet a magyarországi állampárti média kérdésére is. Az EB alelnöke azt is elárulta, hogy a témában a szakminiszterekkel folytatott első megbeszélésen csak néhány ország, köztük Magyarország adott hangot aggályainak. Szóba került Jourával az is, hogy Magyarországon egyes médiumokat nem engednek be a kormányinfókra.
Jogerősen pert nyert a Kúrián a DK-val szemben a Duna Médiaszolgáltató (Közmédia), és eközben jogerőre emelkedett az a bírósági ítélet is, amelyet a Hatvani Járásbíróság hozott egy, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) által, ugyancsak a Közmédia ellen indított perben. A legnagyobb ellenzéki párt és a legnagyobb hazai újságírószervezet is azt kifogásolta, hogy az MTI Országos Sajtószolgálat (OS) nem engedett ki egy-egy közleményt a benne foglalt bírálat miatt, vagyis cenzúra történt. Miután mindkét esetben az állami médiaszolgáltatónak adott igazat a bíróság, az állami médiaszolgáltató most a MÚOSZ-ról közölt lejárató anyaggal reagált a fejleményre.
