25 millió forint adatvédelmi bírsággal sújtotta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) a Blikket, amiért a lap nyilvánosságra hozta egy transznemű nő személyes adatait, ezzel szándékosan megsértette az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) rendelkezéseit.
A Magyar Újságírók Szövetsége szerint a kormány a melegellenes kampányok eszközévé vált. Elfogadhatatlannak tartják a 18 éven aluliak kitiltását a Nemzeti Múzeum kiállításáról a melegek jogait védő szervezetek is.
Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője olyan szervezet létrehozását helyezte kilátásba, ami a heteroszexuális emberek érdekeit képviseli.
A Fővárosi Törvényszék után a Fővárosi Ítélőtábla is azt állapította meg, hogy az NMHH Médiatanács jogsértést követett el, amikor a hatóság elmarasztalta az RTL Klubot azért, hogy leadta társadalmi célú kampányként a szivárványcsaládokról szóló kisfilmet.
A civilszervezetek szerint a népszavazás eredménye egyértelmű: az embereknek elege van és nem kérnek a kormány kirekesztésre és gyűlöletre épülő kampányából.
Az elmúlt időszakban több alkalommal is levelet küldött a kormány azoknak, akik korábban a koronavírus elleni vakcinára történő regisztráció érdekében adták meg az e-mail-címüket. A kiegyensúlyozott tájékoztatás jegyében az Amnesty International és a Háttér Társaság most azt kéri a Kormányzati Tájékoztatási Központtól, hogy az ő levelüket is küldjék ki a címlistára.
Előbb a Budapest Környéki Törvényszék mondta ki a jogszerűtlenséget, majd a kormányhivatal felülvizsgálati kérelmét a Kúria is elutasította, így a döntés jogerős.
A szélsőséges nézeteiről ismert Kuruc pont info és a szélsőjobboldali Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom gondolatainak is teret biztosító, impresszum nélkül működő Szent Korona Rádió névvel, fényképpel, Facebook-profillal listázott ki olyan tanárokat, akikről azt állítja, hogy „a pedofilokat is képviselő LMBTQ-propaganda” hívei.
Megnyerte első fokon a Háttér Társaság a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közreműködésével indított pert az Emberi Erőforrások Minisztériumával (EMMI) szemben. Az ügy előzménye, hogy a minisztérium nem volt hajlandó kiadni az évekkel ezelőtt elfogadott egészségügyi szakpolitikai programjait.
A bíróság szerint a kormányhivatal úgy hozta meg a jogsértő határozatát, hogy nem is a könyv egészét értékelte.
