A kontraszt különösen a skandináv országokkal összevetve óriási, ahol az emberek közel háromnegyede szerint az állami média a legmegbízhatóbb hírforrás.
Átfogó felmérést publikált az Európai Bizottság a legnagyobb online platformok álhírellenes gyakorlatáról, miközben küszöbön a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály elfogadása is – számolt be a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH).
Ez a keresőóriás a hirdetések biztonságával kapcsolatos éves jelentéséből derült ki.
A portált korábban már az NMHH is vizsgálta, és megállapította: az oldal nem minősül sajtóterméknek. A tulajdonosról kiderült: egy jelszókezelő cégnél dolgozik főállásban.
Egyre többen használják a digitális szolgáltatókat (például Google, Facebook stb.), amelyek elszívják a bevételt az igazi tartalom-előállítók elől, hívja fel a figyelmet a Magyar Lapkiadók Egyesülete a sajtószabadság világnapján kiadott közleményében.
Pánikkeltés közszolgálatilag.
Az Európai Unió szombaton megállapodott a digitális szolgáltatásokról szóló törvényről, amely arra kényszerítené a Facebookot működtető Metát, továbbá a Google-t és más internetes piaci szereplőket, hogy küzdjenek a valótlan információk ellen, és korlátozzanak bizonyos online hirdetéseket.
Több mint félszáz vállalat – köztük lapkiadó, pénzintézet, adatelemző, autókereskedő stb. – állt a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) kezdeményezése mellé és támogatja a hírhamisítás elleni ismeretterjesztést.
Elhangzott a HírTV műsorában, hogy lehet, hogy nem is az oroszok végzik a mészárlást Ukrajnában. Holott erre bizonyítékok is vannak, például a bucsai tömegmészárlás kapcsán.
Részletesen elemezték az eddig nyilvánosságra került híreket, híreszteléseket és videókat.
