Úgy tűnik, hiába nyújtottak be panaszokat az állami reklámköltések miatt, az Apple példája alapján a tiltott állami finanszírozás bizonyítása csaknem lehetetlen.
Az internetes médiaóriás arra hivatkozva pereli be a brüsszeli testületet, hogy az a cég ellen folyó versenyjogi vizsgálatok során olyan információk és dokumentumokat kért be átvizsgálásra a vállalattól, amelyek a Facebook szerint „rendkívül érzékeny” adatokat tartalmaznak és nincsenek összefüggésben a vizsgálati folyamattal.
Egy, az Indexre vonatkozó kérdés kapcsán komoly vita alakult ki az Európai Bizottság sajtótájékoztatóján hétfőn.
„Aggasztónak tartom a magyar média helyzetét, de főként azt, ami az Indexszel történik” – nyilatkozta Európa egyik vezető lapjának.
Nem szabad megengedni, hogy a gazdasági nyomás politikai nyomásgyakorlást eredményezzen – üzente az Indexnek küldött közleményében Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke.
Műsorszolgáltatók, kiadók és egy újságíró-szervezet arra szólították fel az Európai Bizottságot, hogy vegye komolyabban az álhírek terjedésének problémáját, és hogy távolíttassa el a hamis híreket olyan nagy internetes platformokról mint a Google vagy a Facebook. Az Európai Bizottság intenzívebb támogatást ígér független médiumoknak.
Az ellenzéki párt azt írja, nem tűrik, hogy a kormányzó párt tagjai, illetve egy miniszteri biztos fenyegessék a még talpon lévő néhány szabad sajtóterméket.
Az Európai Bizottság kezdeményezésére összehangolt razziát folytattak le az uniós tagállamok illetékes hatóságai, hogy a koronavírus-járvánnyal összefüggő megtévesztő hirdetésektől megtisztítsák az internetet. Már a razzia híre is jót tett a megtisztulásnak.
A Netflix azért volt kénytelen lerontani népszerű streaming szolgáltatásának minőségét márciusban, mert az Európai Bizottság az uniós hírközlési hatóságok jelzése alapján az internet túltelítődésétől tartott a COVID-19 miatti távmunka és távtanulás, vagyis a karantén bevezetésekor, és ezért erre irányuló kérést forgalmazott meg a nagy szolgáltatók felé.
Mivel a kórházkiürítésről posztoló ellenzéki Csóka-Szűcs János még mindig gyanúsított, a jogi képviseletét elvállaló Magyar Helsinki Bizottság panaszt tett az ügyészségen. A Párbeszéd Magyarország eközben törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentben a rémhírterjesztési törvény márciusban a felhatalmazási törvényben elfogadott szigorításainak eltörlésére, hogy visszaadják a szólás szabadságát.
