Interjút készített az Átlátszó Németország budapesti nagykövetével, Julia Gross-szal, akivel szóba kerültek a magyar sajtószabadságot érintő kérdések is.
Öt hónapjába telt az Átlátszónak, mire a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodával eljutott odáig, hogy megmutatták a portálnak, mennyit költöttek 2022-ben úgynevezett társadalmi célú reklámként futó kampányokra, és mely médiumokhoz kerültek a költések.
A magyar sajtószabadság állapotáról hívták vitázni nemrégiben a Media1 főszerkesztőjét, Szalay Dánielt a PsTV (a PestiSrácok új, a PestiTV kábelcsatorna megszűnése utáni online videócsatorna) „Politikai pankráció” című műsorába, melynek Huth Gergely, a PestiSrácok főszerkesztője volt a házigazdája, egyben vitapartnere. Itt egy rövid összefoglaló a legizgalmasabb részekről és a teljes videó a vitáról, amiben a felek szinte semmiben sem értettek egyet.
Az Európai Bizottság (EB) 2022 szeptemberében terjesztette elő az európai médiaszabadságról szóló jogszabályt, amelynek felelőse a Bizottságon belül Vera Jourova, értékekért és átláthatóságért felelős biztos, az EB alelnöke. Az Orbán Viktorral szövetséges Andrej Babis pártjában politizáló Jourova a Media1-nek elmondta, pontosan milyen problémákat látnak Magyarországon a média területén. A 2019-ben a Time magazin által a világ 100 legbefolyásosabb embere közé választott Jourova azt állítja, az új uniós rendelettervezet megoldást jelenthet a magyarországi állampárti média kérdésére is. Az EB alelnöke azt is elárulta, hogy a témában a szakminiszterekkel folytatott első megbeszélésen csak néhány ország, köztük Magyarország adott hangot aggályainak. Szóba került Jourával az is, hogy Magyarországon egyes médiumokat nem engednek be a kormányinfókra.
Teresa Ribeiro, az EBESZ (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet) médiaszabadság-képviselője, aki a múlt héten delegációjával két napon át Magyarországon tárgyalt különböző kormánytisztviselőkkel és a médiahatóság elnökével, valamint újságírókkal és a civil szféra képviselőivel is találkozott, arról beszélt, szerinte több tényező együttesen is akadályozza, hogy lendületes és sokszínű legyen a magyar médiapiac és ezáltal betölhesse ellenőrző szerepét. Az EBESZ delegációja kifogásolta az újságírók lehallgatását, a közadatok kiadásának problémás működését, az állami reklámpénzek igazságtalan elosztását, a műsorterjesztésre szolgáló frekvenciák körüli visszásságokat, a közmédia nem megfelelő működését és több más probléma ügyében is szót emelt.
Összesen 107 milliárd forint kiadása volt 2021-ben a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodának, ez több mint kétszerese a költségvetésbe a tárcához eredetileg betervezett 51 milliárd forintnak.
Sokba került a miniszterelnök angol nyelvű honlapja, a Jókor című újság és a 13. havi nyugdíjhoz kiküldött „tájékoztató levél” is.
A közmédiás blokádra készülő Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő az MTVA épülete előtt benyújtott szerdán egy törvényjavaslatot, amellyel betiltaná az állami reklámokat. Eközben a Momentum közölte, hogy kiáll Hadházy Ákos a propaganda elleni kezdeményezése mellett, és a párt is csatlakozik a közmédia Kunigundja útján található gyártóbázisához péntekre szervezett blokádhoz.
Ezúttal is Balásy Gyula cégeinek az ajánlatát választották a lebonyolításhoz.
Noha a reklámköltések csökkentek, még így is ezek 81 százaléka kötött ki kormánypárti médiumoknál.
