A kontraszt különösen a skandináv országokkal összevetve óriási, ahol az emberek közel háromnegyede szerint az állami média a legmegbízhatóbb hírforrás.
A török újságíró-szövetség az ügy kapcsán az ország sajtószabadságának legsötétebb időszakának nevezte a mostanit.
Átfogó felmérést publikált az Európai Bizottság a legnagyobb online platformok álhírellenes gyakorlatáról, miközben küszöbön a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály elfogadása is – számolt be a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH).
Ez a keresőóriás a hirdetések biztonságával kapcsolatos éves jelentéséből derült ki.
A portált korábban már az NMHH is vizsgálta, és megállapította: az oldal nem minősül sajtóterméknek. A tulajdonosról kiderült: egy jelszókezelő cégnél dolgozik főállásban.
Egyre többen használják a digitális szolgáltatókat (például Google, Facebook stb.), amelyek elszívják a bevételt az igazi tartalom-előállítók elől, hívja fel a figyelmet a Magyar Lapkiadók Egyesülete a sajtószabadság világnapján kiadott közleményében.
Több mint félszáz vállalat – köztük lapkiadó, pénzintézet, adatelemző, autókereskedő stb. – állt a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) kezdeményezése mellé és támogatja a hírhamisítás elleni ismeretterjesztést.
Részletesen elemezték az eddig nyilvánosságra került híreket, híreszteléseket és videókat.
Az egyik általa szerkesztett oldalt félrevezető információkra hivatkozva már törölte a Google, ám nem ez volt az egyetlen, amit ő szerkesztett. Az Átlátszó kiderítette, hogy ki áll a konteókat terjesztő portálok mögött, és beszélni is tudtak vele, például arról, hogy miért álnéven publikál.
Kritikusan fogalmazott az ellenzéki politikus a kormánypárti médiaholding közveszélyes fake newsokat terjesztő munkatársai kapcsán egy héten megjelent interjúban.
